A magyar Kormány indén júniusban döntött az egyszer használatos műanyagok betiltásáról. A törvényjavaslat eredményeképp 2021. július 31.-től bizonyos műanyag termékek kivezetésre kerülnek. De vajon léteznek-e olyan alternatívák, amelyek pótolni illetve helyettesíteni tudják ezeket a biológiailag lebomlásra képtelen anyagokat.
Röviden ejtsünk néhány szót a törvényjavaslatról…
A javaslat célja a Kormány által elfogadott Klíma- és Természetvédelmi Akcióterv részeként azon törvénymódosítások elfogadása, melyek nélkülözhetetlennek bizonyulnak az egyszer használatos műanyagok forgalomba hozatalának betiltásához.
A Kormány Klíma- és Természetvédelmi Akcióterve részét képezi egyes egyszer használatos műanyagok forgalomba hozatalának korlátozása az egyes műanyagtermékek környezetre gyakorolt hatásának csökkentéséről szóló (EU) 2019/904 európai parlamenti és tanácsi irányelv [röviden SUP (single-use plastics) irányelv, a továbbiakban: SUP irányelv] előírásainál ambiciózusabb célkitűzéseivel, ami további termékkörökben, valamint korábbi bevezetési határidőben jelenik meg.
A SUP irányelv az Európai Unió tengerpartjain leggyakrabban előforduló egyszer használatos műanyagtermékekre, valamint a műanyagot tartalmazó halászeszközökre és oxidatív úton lebomló műanyagból készült termékekre koncentrál. A SUP irányelv a kihirdetését követő 20. napon, 2019. július 2-án lépett hatályba és ezt követően a tagállamoknak 2 évet biztosít a hazai jogrendbe való átültetésre, azaz a jogharmonizációs határidő 2021. július 3-án jár le.
Az irányelv értelmében betiltandó műanyag termékek többek között a következők:
- evőeszközök (villák, kések, kanalak, evőpálcikák);
- tányérok;
- szívószálak;
- fülpiszkálók;
- italkeverők;
- a léggömbökre illeszthető, illetve azokat tartó pálcák;
- expandált polisztirolból készült ételtartók;
- oxo-degradációs műanyagból készült termékek.
De miért is fontos az egyszerhasználatos műanyagok leváltása?
Évente nagyjából 350-400 millió tonna műanyag kerül gyártásra. Ennek gyakorlatilag mintegy a fele olyan egyszer használatos műanyag, mint például a zacskók vagy palackok. A valódi probléma azonban az, a legyártott műanyagoknak azonban általában csekély százaléka kerül újrahasznosításra. Jelentős része többnyire szemétlerakókókban, égetőkben vagy legrosszabb esetben az utak mentén, a városok utcáin és a tengerekben végzik.
„Csak az Egyesült Államokban naponta 500 millió szívószálat használnak fel és dobnak ki. Ennyi szívószállal naponta 2,5-szer körbe lehetne tekerni a Földet.” – Startup-plastic
Az oldal írása szerint, percenként egy teherautónyi műanyag szemét kerül az óceánokba Mint azt jól tudjuk e hulladékok lebomlása több évszázadba is telhet. S ezzel még a legkevésbé sem oldódik meg a helyzet, sokkal inkább fokozódik, ugyanis az eldobott termékek általában aprózódnak, bekerülnek az élővizeinkbe. Magyarországon jelenleg a Duna, Tisza és más folyóink is már mikroműanyag-szemcsékkel szennyezettek.
Hazánkban átlagosan évente 385 kilogramm háztartási hulladék keletkezik személyenként, tanán némileg biztató, hogy ez jóval az EU átlag alatt van, amely 478 kg/fő/év.
A műanyag sokrétű felhasználhatósága és viszonylag alacsony költségei miatt egyre inkább jelen van mindennapi életünkben. Bár a műanyag hasznos szerepet tölt be a gazdaságban, és számos ágazatban alapvetően fontos a használata, az olyan rövid életciklusú termékekben való, egyre növekvő alkalmazása, amelyeket nem újrahasználatra vagy költséghatékony újrafeldolgozásra terveztek, azt eredményezi, hogy a kapcsolódó gyártási és fogyasztási szerkezet egyre kevésbé hatékony, nem felel meg a körforgásos gazdaságra történő átállás célkitűzésének.
Nos lássuk, milyen megoldások léteznek a műanyag termékek pótlására:
A különféle környezetterhelést csökkentő alternatívák szerencsére már belátható távolságon belül vannak. Nem régiben egy közel-keleti kutatócsoport talál megoldást arra, hogy megmentsük a Földünket szintetikus anyagoktól.
„A három török tudós olívamagból állított elő olyan plasztikot helyettesítő anyagot, amely képes a lebomlásra. Az isztambuli csapat az olívamagokban található cellulózt használta fel és készített belőlük műanyag granulátumokat. Technológiájuk további különlegessége, hogy az olívaolaj gyárakból származó olívahulladékot hasznosítják újra.” - Körkörös gazdaság
Az általuk gyártott 1 kilogramm bioműanyag 6 kilogramm széndioxid kibocsátás-csökkenést eredményez. A csapat ezidáig 3,5 tonna bioműanyagot gyártott, gyakorlatilag 5 tonna olívából. Az innovációsikerességét mutatja, hogy már a Szilícium-völgyben is felfigyeltek rá,és pénzügyi támogatást is kaptak projektjük továbbfejlesztéséhez.
Léteznek olyan műanyagok, amelyeknek az alapját benzin képezi. Ezek azonban rendkívül károsak az emberi egészségre és sajnálatos módon a környezetre is.
A Biolive cég célja ezeknek a problémáknak a leküzdése és a bio-műanyagipar hiányosságainak pótlása, biotechnológiai vállalkozás, amely megtervezi és fejleszti a bioalapú műanyagok gyártási folyamatát, valamint olajbogyómagok felhasználásával gyárt és szállít bioalapú granulátumokat.
A biológiailag lebomló Bio-Pura nem tartalmaz olyan anyagokat, amelyek rákkeltő hatásúak illetve mérgezőek lehetnek. A cég olyan megkülönböztetett nyersanyag-alternatívákat kínál, amelyek az iparnak és a speciális alkalmazásoknak ideális megoldásokkal kínálva változhatnak szektorunkban.
A különböző összetevőkből készített Bio-Hype, Bio-Pype és Bio-Lype termékek számos iparágban felhasználhatók, ahol kőolajból származó műanyagokat használnak.
Ami az ázsiai országokat illeti…
Köztudott, hogy ezek az országok élen járnak a műanyaghulladék termelésben. Kínában a világ műanyag szemetének gyakorlatilag a 30 százaléka keletkezik. S éppen ezért folyamatosan új megoldásokat keresnek a műanyagok helyettesítésre. Sokan úgy vélik, hogy az újrahasznosítás megoldja a hulladékproblémát, ez azonban sajnosnem teljesen igaz.
Balin egy újfajta megoldást alkalmaznak, ugyanis elterjedtek a teljesen lebomló bambusz bevásárlótáskák, illetve egy thaiföldi szupermarketben pedig műanyag helyett levelekbe csomagolják a friss zöldségeket.
A levelekbe való csomagolás egy új, alternatív megoldásként szolgálhat a csomagolási hulladék csökkentésére. Ez a módszer nem csupán költséghatékony, hanem jelentősen csökkenthető a műanyaghulladék termelése is, melyeket vagy újra kellene hasznosítani, vagy ami még rosszabb, a hulladéklerakókon végeznék. - Agrár Közösség
A másik talán legismertebb nóvum, a biocellulóz. Ezt az anyagot mezőgazdasági hulladékból állítják elő, melyet mikroorganizmusok segítségével – egyfajta fermentációs eljárással – biocellulózzá alakítanak át. A kapott termék teljes mértékben növényi csomagolóanyagként könyvelhető el, ráadásul a környezetbarát anyag maradéktalanul lebomlik.
„A mezőgazdaságban tonnaszám vannak betakarítás és szüret után megmaradt növényszárak, szalmák, fürtök, kacsok, levelek stb. Mi ezeket a növényi hulladékokat, valamint az eladatlan zöldségeket és gyümölcsöket gyűjtjük be, majd egy fermentációs eljárással stabil és tartós csomagolóanyaggá alakítjuk – mondta Josh Brito az Impress Magazin megkeresésére.
A biocellulózt egy lengyel cég, a makegrowlab fejlesztette ki. Josh Brito környezetvédelmi szakmérnök Roza Janusz ötletét fejlesztette tovább. A fejlesztők célja az volt, hogy egy olyan újrahasznosítható, és 100%-ban lebomló csomagolóanyagot hozzanak létre, amely leválthatja a műanyaghulladékokat– írja a onegreenplanet.com.
Az új környezetbarát csomagolást elsősorban zöldségek és gyümölcsök tárolására, illetve az ételek frissen tartására lehet használni.
A csomagolóanyag, annak ellenére, hogy élő biocellulózból készült, fél évig biztosan felhasználható, hiszen a PH értéke igen alacsony. Ezt követően viszont - mivel 100 százalékban lebomló anyagból áll - együtt komposztálható a zöldségekkel és gyümölcsökkel is egyaránt.
„A növényi csomagolóanyag ugyanolyan tartós, mint a műanyag zacskók, ugyanakkor sem az előállítása sem maga az anyag nem jelent semmiféle környezeti terhelést.” - Impress magazin
Hazai viszonylatban kiemelkedő példát mutat a Rakun Dobozközösség, amely az egyik leghigiénikusabb hulladékmentes ételcsomagolási rendszert biztosítja. A közösség lényege abban áll, hogy az ételrendelésből fakadó tömeges műanyaghasználatot felváltsa egy sokkal inkább környezettudatos megoldásra. Hiszen ez egy zero wast kezdeményezés, amivel a környezetvédelem, a pénztárcánk és az élelmiszer-higiéniát komolyan vevő éttermek is jól járnak.
Összességében jól látható, hogy világ nyit az újonnan megjelenő és alternatív műanyaghelyettesítő termékek használatára. Azonban egy dolog biztos, még sok teendőnk van hátra, ha műanyagmentes Földet szeretnénk.
