Magyarország az elmúlt években jelentős lépéseket tett a jövőbeli klímasemlegesség elérése érdekében. Az eredeti céldátum 2050 volt, azonban a jelenlegi trendek és a megvalósult fejlesztések alapján reális esély van arra, hogy az ország elérje ezt a célt már 2050 előtt. Ezzel Magyarország az elsők közé kerülhet azon tagállamok között, amelyek idő előtt teljesítik a klímacéljaikat, amellett, hogy a gazdasági növekedése is folytonossá válik.
Magyarország a globális ÜHG-kibocsátás alig 0,1 százalékáért felel, azon országok közé tartozik, amely a legtöbbet tette az elmúlt bő másfél évtizedben a klímaváltozás és a kibocsátások mérséklése érdekében. Magyarország uniós tagállamként vállalta, hogy 1990-hez képest 2030-ra legalább 40 százalékkal csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását, de ezt a célt már 2023-ban túlteljesítette, 2024-ben az előzetes becslések szerint már 44-44,5 százaléknál járhatunk. Még szebb eredmény, hogy 2024 harmadik negyedévében az előző év azonos időszakához képest az Európai Unió 27 tagállama közül a második legnagyobb kibocsátáscsökkentést értük el. Csak Ausztria tudta nálunk is jobban mérsékelni a kibocsátását.
1.ábra Az egyes európai országok kibocsátásának változása (2024 Q3).
Forrás: Eurostat
Magyarország villamosenergia-termelése az elmúlt tíz évben, de különösen 2024-ben egyértelműen mutatja az ország elkötelezettségét a klímasemlegesség felé vezető úton, úgy, hogy közben hazánk energiabiztonsága sem sérült. Az energiatermelés gerincét az atomerőművek adják, amelyek 42,8%-os részesedésükkel stabil, alacsony kibocsátású energiát biztosítanak. A megújuló energiaforrások térnyerése különösen a napenergia területén figyelemre méltó: a naperőművek és a háztartási méretű napelemek együttesen már az ország villamosenergia-termelésének 24%-át adják, ami európai szinten is kiemelkedő fejlődés.
Ezzel párhuzamosan a fosszilis energiahordozók szerepe folyamatosan csökken, ami kulcsfontosságú a szén-dioxid-kibocsátás mérséklésében. A földgáz aránya 18,7%-ra esett vissza, míg a szén- és egyéb fosszilis energiaforrások együttesen már csak 7,5%-ot képviselnek. Ez a tendencia jól mutatja, hogy Magyarország aktívan dolgozik a szénalapú energiatermelés kivezetésén és a fenntartható alternatívák bevezetésén.
Forrás: Portfolio és MAVIR
A szélenergia és a biomassza egyelőre kisebb szerepet tölt be, de a kormányzat és a szakmai szervezetek folyamatosan keresik a további zöldenergia-fejlesztési lehetőségeket. A gyorsan növekvő napelemes kapacitások miatt egyre nagyobb figyelem irányul az energiatárolási technológiák fejlesztésére is, amelyek kulcsfontosságúak a megújuló források megbízható integrációjához.
Óriási felfutás tapasztalható a naperőművek kapacitás- és darabszám növekedésében, 1500 megawattal emelkedett a háromfajta naperőmű beépített teljesítőképessége Magyarországon, így a teljes állomány év végére már elérte a 7551 MW-ot, amelynek bő harmadát a lakossági napelemek adják, a darabszámuk pedig közel 300 ezerre emelkedett. 2024-ben közel ugyanannyi kapacitás létesült hazánkban, mint a 2010-es években összesen, gigawatt feletti bővülésre csak 20-30 ország volt képes a világon. Görögországot megelőzve Magyarország az európai rangsor élére ugrott a napenergia termelésben, miután a napelemes rendszerek 2024-ben a belföldi áramtermelés ¼-ét adták. A 25%-os hazai részesedés a kontinens legjobbja, megelőzve a 22%-os görög és 21 százalékos spanyol mutatókat.
Forrás: Portfolio és MAVIR
A legkevésbé napsütéses időszakokra is gondolni kell, ezért az energiatárolásra is hangsúlyt fektet az ország. 2026-ra 500 MWh-ra nőhet a napenergia elraktározására alkalmas tároló-kapacitás az országban.
A hazai áramtermelő kapacitásnak már a felét kitevő napelemek elterjedése 2024-ben európai termelési rekordot eredményezett, miközben a villamosenergia-rendszerben további jelentős változások zajlottak. Tovább csökkent az immár 12 éves mélyponton lévő import aránya, valamint a lignites-szenes hazai termelés részaránya is mérséklődött. Eközben egyre nagyobb szerepet kapnak az akkumulátoros energiatárolók, amelyek kulcsfontosságúak a napelemek által termelt energia hatékony felhasználásában.
Nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy húsz év után először haladta meg az 1 millió tonnát a 2024-ben Magyarországon kitermelt kőolaj mennyisége, amely 13%-kal nőtt az előző évhez képest. A földgáz kitermelése 7 százalékkal növekedett, így 2024-ben 1,9 milliárd köbméterre emelkedett a hazai termelés. Azonban a belföldi gázfogyasztást sikerült jelentősen, 8,5 milliárd köbméterre csökkenteni a korábbi 10-11 milliárd köbméterről az elmúlt években. A hazai szükségletek és a nagy kapacitású gáztárolóink maximális készletmennyisége közötti különbség a növekvő kitermelésnek köszönhetően túlnyomórészt hazai forrásból fedezhető. A gáztárolók együttes kapacitása (6,4 milliárd köbméter) és a hazai kitermelés együtt már majdnem képes fedezni az éves gázigényt.
Előrelépéseket értünk el a hidrogén területén is. Az első zöld hidrogén erőmű 2024-ben készült el. A Bükkábrányi energiapark a Mátrai Erőmű egykori külszíni lignitbányájának rekultivált részén épült. A 32 hektáros területen egy 22 megawatt csúcsteljesítményű napelempark és a hidrogén előállításáért felelős egység található. Az üzem a napelemek által termelt energiát alakítja át egy komplex elektrolizáló rendszer segítségével hidrogénné. Ez azért előnyös, mert az időjárásfüggő megújuló energiaforrások, mint a napelemek, által termelt elektromos energiát így könnyebben, és hosszabb ideig lehet tárolni. A „szürke” hidrogén visszaszorítása érdekében 2030-ra már élesben működhetnek a 2020-as években elindított első hazai karbonmentes (vagy karbonszegény) hidrogént előállító pilot üzemek. 2040-re a karbonszegény hidrogén és az elektrolízis alapú karbonmentes hidrogénfelhasználás felfutása várható Magyarországon, legkésőbb 2050-re az ipari hidrogénfelhasználás pedig nagymértékben (közel 90 százalékban) dekarbonizálttá válhat.
Az üvegházhatású gázok mintegy kétharmada szén-dioxid, amit a növények képesek elnyelni. A kormány ezért indította el az Országfásítási Programot, melynek célja, hogy 2030-ra hazánk erdővel és fával borított területeinek arányát 27 százalékra növelje. Az elmúlt öt évben közel 184 millió új fát ültettek el az országban az erdészetek, az önkormányzatok közreműködésével és hozzávetőlegesen további 1millió fát a lakosság segítségével. A mi éghajlati területünkön 185 millió fa évente körülbelül 1,85–4,6 millió tonna CO₂-t tudna elnyelni, ha megfelelően fejlődnek.
Jelenleg a közlekedés és szállítás szektort leszámítva mindenhol (energia, mezőgazdaság, lakosság stb.) csökken az ÜHG-kibocsátásunk. A rendelkezésünkre álló adatok és a legvalószínűbb jövőbeli trendek alapján Magyarország jó eséllyel már 2050 előtt teljesítheti kitűzött klímacéljait, az Európai Unió élmezőnyében haladva. Mindezt úgy érheti el, hogy közben a gazdasági növekedés is fenntartható és folyamatos marad. Az energiapiac átalakulása, a megújuló források gyors térnyerése, Paks II megvalósulása mind ezt a tendenciát támogatják.
Irodalom:
https://commission.europa.eu/publications/hungary-final-updated-necp-2021-2030-submitted-2024_en
https://www.portfolio.hu/gazdasag/20250113/vegre-jott-egy-jo-hir-a-klima-fronton-734387
https://www.worldometers.info/co2-emissions/hungary-co2-emissions/
https://klimapolitikaiintezet.hu/cikk/harc-a-klimavaltozas-ellen-magyarorszag
