Klímaváltozás, Balaton, COVID, turizmus

A turizmus és az éghajlatváltozás kölcsönhatásban állnak egymással, ennek elemzése egy kiemelt terület a klímapolitikai vizsgálatok során. Az idegenforgalom egy olyan komplex gazdasági ágazat, mely rendkívüli módon érzékeny a klímaváltozás által előidézett folyamatokra, egyben az azt kiváltó környezetterheléshez is jelentős mértékben hozzájárul, gondoljunk a turizmussal járó rövidebb-hosszabb utazások üvegházhatású gáz és egyéb légszennyező anyag kibocsátására.

A szakértők már 2007-ben is arra jutottak, hogy a turizmusnak a klímaváltozás kezelése jelenti majd a legnagyobb kihívást, hiszen nem csak kínálati oldalon jelentkezhetnek problémák, de a kereslet időbeli és térbeli elmozdulása is befolyásolja és átrendezheti az üdülőterületek versenyképességét, átalakulhat a nemzetközi turisztikai piac.

Azokban a régiókban, amelyek fokozottan ki vannak téve az éghajlatváltozásnak, és ahol a gazdaság jelentős arányban épít a turizmusra, a kialakuló helyzetre megoldást jelentő stratégiát kell kidolgozni, melynek alapját jelentik az éghajlati sérülékenység-vizsgálatok. Hogy megfelelő képet alkothassunk, létezik az úgynevezett CIVAS (Climate Impact and Vulnerability Assessment Scheme) modell, amely segítségével elvégezhető a hatásvizsgálat. A modell a térségre jellemző éghajlatváltozás környezeti, társadalmi, gazdasági hatásait térképezi fel, majd azt, hogy a hatásviselők (pl. turizmus) milyen érzékenységgel jellemezhetőek. Ezt kiegészítve az alkalmazkodó képességgel megállapítható a sérülékenység.

A klímaváltozás miatti változásokra fel kell készülni, alkalmazkodnia kell a turizmusnak a körülményekhez. A Nemzeti Alkalmazkodási Központ Főosztály (NAKFO) kutatói a CIVAS modellből kiindulva a balatoni üdülőterület éghajlati sérülékenységét alacsonyra becsülik. A tóparti települések közül Balatonfüredre állapították meg a legalacsonyabb sérülékenységi mutatószámot. A vízparti turisztika esetében is érvényes, hogy a népszerű célpontok, mint a Balaton és környéke, a jobb gazdasági helyzetük miatt képesek adaptálódni klímaváltozáshoz, így ellensúlyozzák a kedvezőtlen hatásokat.

A Balaton Közép-Európa legnagyobb édesvizű állóvize, ami gyönyörű tájképe, kellemes vízhőmérséklete és sok egyéb természeti adottsága miatt is kedvelt úticél. A Balaton víztérfogata a felületéhez képest viszonylag kicsi, tehát sekély. A térséget alapvetően kontinentális éghajlat jellemzi, de érvényesül a mediterrán hatás is, illetve a mikroklimatikus viszonyokat a Balaton víztömege befolyásolja. A tó vize párolog, hűti is a légkört, így kellemes a parton tartózkodni nyáron, a forró napokon is, persze inkább csak az árnyékba húzódva. A tóparton gyakoriak a zivatarok, erős szelek, ezen felül a klímaváltozás is erősen befolyásolja a hőmérsékleti- és csapadékviszonyokat.

Balatoni turizmus, röviden

A balatoni turizmust ugyan jellemzi a szezonalitás, (a vendégéjszakák száma a júliusi és augusztusi hónapokban a legmagasabb), de az infrastrukturális fejlesztések és az éghajlatváltozás hatására hosszabbodó nyarak következtében szeptemberben is alkalmas üdülésre a térség. Szélsőséges viszonyokra is lehet számítani, hiszen egyre gyakoribbak a hőségnapok, amikor a napi maximális hőmérséklet meghaladja a 30°C-ot. Ezt igazolja, hogy a déli parton az 1992-2002-es időszakban átlagosan évi 19 hőségnap volt, ehhez képest csak Siófokon az elmúlt 10 évben átlagosan 44 ilyen nap volt egy évben. Hasonlóképpen elmondható, hogy a nyári napok száma kb. 23 nappal nőtt, összehasonlítva az idősoros adatokat (lásd. 1. táblázat).

1. táblázat: Balatoni hőség- és nyári napok számának változása

Magyarországon a mediterrán klímához hasonló időjárás kezd kialakulni, a nyarak szárazabbak, melegebbek és hosszabbak. Az éves csapadékmennyiség számottevően nem változik, de az eloszlása igen, a hosszabb aszályos időszakokat heves zivatarok szakítják meg, amelyek villámárvizekkel járnak. A Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszer (NATéR) becslései alapján a 2021-2050 közötti időszakra a nyári félévi középhőmérséklet 1,8°C-ot fog emelkedni a Balaton vízgyűjtőterületén (1961-1990 időszak átlagos nyári középhőmérséklet értékeihez képest).

Ökológiai változások a Balatonnál

A Klímapolitikai Intézettel együttműködésben álló tihanyi székhelyű Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI) munkatársai egy kísérlet keretein belül azt vizsgálják, hogy az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) friss, Közép-Európára vonatkozó hőmérsékletváltozási becslései alapján a hazai sekély állóvizekben milyen alapvető ökológiai változások mehetnek végbe az évszázad végére. A most futó kísérlet speciálisan arra keresi a választ, hogy a jelenlegi klimatikus viszonyokhoz képest 3 °C fokos átlagos hőmérsékletemelkedés hogyan befolyásolja a felületeken megtelepedő, illetve a vízben lebegő algák közösségének fejlődését, faji összetételét és mennyiségi viszonyait.

Az 1980-as évektől a Balaton vízgyűjtőjéről érkező utánpótlás csökkenő tendenciát mutat és valószínűsíthető, hogy a deficitet tovább erősíti a jövőben a növekvő hőmérséklet és párolgás. A szárazabb, melegebb és hosszabb nyarak kedvezőek a balatoni szezon meghosszabbítása szempontjából, tehát a klímaváltozásnak ilyen szempontból pozitív hatása is van.

Klímaváltozás, COVID, Balaton, turizmus - Mit tehetünk?

A járványügyi korlátozások időszakának statisztikai adatait összehasonlítva a korábbi adatokkal, arra a következtetésre juthatunk, hogy a pandémia jelentősen és negatívan befolyásolta a turizmus helyzetét. A bevezetett korlátozások következtében megtapasztalhattuk a turizmus pangását és ezzel együtt annak jelentőségét a gazdaságban. Ez számokban azt jelenti, hogy míg 2019-ben a hazai GDP 7,8%-a származott az idegenforgalomból, addig 2020-ban ez az arány 3,8%-ra csökkent, de az EU(28) minden tagállamában jelentős visszaesés volt tapasztalható ezen a téren. Különösen az olyan országok - Horvátország, Görögország és Portugália – szenvedték meg a lezárást, ahol a turizmus meghatározó szerepet tölt be azt ország gazdaságában. A balatoni térség turizmusáról elmondható, hogy habár itt is visszaesés volt tapasztalható, a fővároshoz viszonyítva szerencsés helyzetben volt a rendkívüli járványhelyzetben. A vendégéjszakák számát tekintve Magyarországon az utóbbi két évben a Balaton volt az egyik legkedveltebb úti cél nyáron.

Klímaváltozás hatásai a balatoni turizmusra

A klímaváltozás hatása a balatoni turizmusra ezzel szemben inkább pozitív, mint negatív, egészen addig, amíg nem érinti a Balaton biztonságos vízutánpótlásának a kérdését, és a víz esetlegesen csökkenő oldott oxigén-tartalmán keresztül nem befolyásolja negatívan a tavi biodiverzitást. A szárazabb, melegebb és hosszabb nyarak önmagukban kedvezőek a balatoni szezon meghosszabbítása szempontjából.

A Balaton ökológiai állapotára és annak esetleges változásaira ezért kiemelt figyelmet kell fordítani, hiszen csak a kiváló vízminőség fenntartásával lehet megőrizni a Balaton turisztikai vonzerejét és rekreációs lehetőségeit. A természetes vízszint ingadozás fenntartása, a megmaradt természetes partszakasztok, különösen a nádasok megóvása kiemelten fontos, ennek részleteiről és a balatoni algavirágzás okairól korábbi cikkünkben olvashat.

A turizmus akkor fenntartható, ha képes alkalmazkodni a megváltozott feltételekhez, felismeri a válaszlehetőségeket, valamint működése is klímabarátnak, környezetkímélőnek tekinthető. A Balaton példáján is jól látszik, hogy csak akkor életképes a szektor, ha a fenntarthatóság három pillérére tud támaszkodni, vagyis a környezetvédelem, a gazdasági fejlődés és a társadalmi egyenlőség komplex rendszere stabilan tud működni.