A 2015-ös Párizsi Egyezmény értelmében az aláíró országok túlnyomó többsége által közétett szén-dioxid-kibocsátás csökkentési vállalások nagy része nem elegendő a globális felmelegedés 1,5 °C-os szinten tartásához . Mivel Kína, az Egyesült Államok, az Európai Unió és India adja a világ CO2-kibocsátásának mintegy 60 %-át, így részükről minden fellépés kulcsfontosságú lehet a párizsi klímacélok eléréséhez. A 2020 és 2030 közötti kibocsátáscsökkentésre vonatkozó ígéretek elemzése, azt mutatja, hogy a klímacélok csaknem 75%-a részben vagy teljesen nem elegendő ahhoz, hogy 2030-ig hozzájárulhasson az üvegházhatást okozó gázok (ÜGH) kibocsátásának 50%-kal történő csökkentéséhez, és ezek nélkül a vállalások nélkül valószínűleg a globális klímacél sem lesz tartható. Az országok által tett ÜHG csökkentési ígéretek csupán 20 százalékát mondható megfelelőnek.
A 2015-ös Párizsi Egyezmény értelmében a résztvevő országok túlnyomó többsége által közétett a szén-dioxid-kibocsátás csökkentési vállalások nagy része közel sem elegendő a globális felmelegedés kordában tartásához az Egyetemes Ökológiai Alap (FEU) szerint.
A szervezet tanulmánya az országok által tett nemzeti vállalások csaknem háromnegyedét "elégtelennek" minősítette, olyan legnagyobb szennyezőket is beleértve, mint Kína, az Egyesült Államok és India. A 2020 és 2030 közötti kibocsátáscsökkentésre vonatkozó jelenlegi ígéretek elemzése azt mutatja, hogy az klímacélok csaknem 75%-a részben vagy egyáltalán nem elegendő ahhoz, hogy 2030-ig hozzájárulhasson az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának 50%-kal történő csökkentéséhez, és ezek nélkül a vállalások nélkül valószínűleg a globális cél sem tartható. Az országok által tett ÜHG csökkentési ígéretek csupán 20 százalékát ítélték megfelelőnek – közülük a legtöbb ország az Európai Unióban található.
Várhatóan csak az EU-28 (2020-tól az EU 27 tagállamai és az Egyesült Királyság) és néhány további ország - köztük Svájc, Norvégia és Ukrajna - teljesítheti majd az ÜHG csökkentéssel kapcsolatos ígéreteit.
A 2015-ös Párizsi Klímaegyezmény céljának elérése érdekében - miszerint a globális felmelegedést 1,5 °C alatt kellene tartani az iparosodás előtti szinthez képes - 2030-ig 50%-kal kellene csökkenteni az üvegházhatású gázok globális kibocsátását. Kína, az Egyesült Államok, az Európai Unió és India adja a világ CO2-kibocsátásának mintegy 60 %-át, így részükről minden fellépés kulcsfontosságú a párizsi célok eléréséhez. Bár Kína papíron ambiciózus ígéretet tett, de a jelentés szerint ez a gyakorlatban nem biztos, hogy elegendő. Habár Kína és India kibocsátási csökkentési céljai nagyon jók, gazdasági növekedésük olyan gyors, hogy kibocsátásuk 2030-ig valószínűleg továbbra is növekedni fog. Az Egyesült Államok 2020. novemberi kilépése a Párizsi Egyezményből még bizonytalanabbá tette a klímacélkitűzések teljesülését.
Az EU tagállamai elkötelezték magukat az ÜHG-kibocsátás 2030-ig történő legalább 40%-os majd később az 50%-os (szerk) csökkentésére az 1990-es szinthez képest. Az FEU jelentése szerint az uniós tagállamok jó úton haladnak, hogy 2030-ig az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásait akár 58%-kal is csökkenthessék.
Várhatóan teljesülhet India ígérete, miszerint GDP arányosan összes ÜHG kibocsátásának intenzitását 2030-ig 30-35%-kal csökkenti a 2005-ös szinthez képest. Eközben a jelentés megjegyzi, hogy Oroszország még a mai napig nem is nyújtotta be a kibocsátás csökkentésére vonatkozó tervét.
Összességében legalább 130 ország, köztük a világ 5 legnagyobb kibocsátója közül 4, messze elmaradnak attól, hogy hozzájáruljanak a 2030-ig szükséges 50%-os globális kibocsátás-csökkentéshez (hogy a globális hőmérséklet-emelkedést 1,5 °C-ra korlátozzák az iparosodás előtti szinthez képest).
A párizsi klímacél vállalások elemzése (Egyetemes Ökológiai Alap - FEU)
Forrás: Euronews
Az éghajlati intézetek konzorciumának által létrehozott Climate Action Tracker a vállalásokról még sivárabb képest mutat. A Climate Action Tracker szerint a legtöbb ország „elégtelen” lépéseket tesz az ÜHG csökkentése érdekében. A elemzésük szerint a legtöbb ország az EU legtöbb tagállamát és a nagy kibocsátók - az Egyesült Államokat, Ausztráliát és Kanadát is beleértve - intézkedései "nem elégségesek", így a század közepére valószínűleg 2 °C fölé, vagy akár 3°C-ig esetleg 4°C-ig is emelkedhet a globális átlaghőmérséklet.
Bár néhány ország - Bhután, India, Costa Rica, Etiópia, Kenya és a Fülöp-szigetek - vállalása a párizsi megállapodással „2°C-os kompatibilis” besorolást kapott, mindösszesen két országnak - Marokkónak és Gambiának - van a párizsi megállapodással kompatibilis 1,5 °C-os ígérete.
A 2030-ig történő párizsi klímacél vállalások elemzése (2020. szeptemberi állapot)
Forrás: Climate Action Tracker
Nemzeti szintű hozzájárulások (NDC)
A 2015-ös Párizsi Megállapodásban a kormányok vállalták, hogy 2020-ig közzéteszik az országaik nemzeti szintű hozzájárulásának (Nationally Determined Contributions - NDC) 2030-ig szóló frissítését, amelyek az egyezmény részét képezik. Ahhoz, hogy egy frissített NDC-t előrehaladásnak lehessen tekinteni alacsonyabb kibocsátási szintet kell eredményeznie, mint az előzőleg közzétett NDC. A Párizsi Megállapodás értelmében a kormányok egyetértettek abban, hogy az egymást követő NDC-knek tükrözniük kell az országok lehető legmagasabb elhatározását, és a meglévő NDC-n túlmutató előrehaladást kell jelezniük, hogy hozzájárulhassanak a Párizsi Megállapodás 1,5 °C-os felmelegedési határvonal teljesítéséhez.
Az országok újonnan benyújtott nemzeti vállalásai (NDC)
Utolsó frissítés: 2020. október 27.
Legújabb 2050-ig szóló vállalások és bejelentések
- 2019-ben Európai Unió vállalta, hogy 2050-ig karbon-semleges lesz.
- 2020.október 26-án Yoshihide Suga miniszterelnök kijelentette, hogy Japán 2050-ig az üvegházhatást okozó gázok nettó nulla kibocsátására törekszik.
- 2020. őszén bejelentett vállalása szerint ha Kína 2060 előtt elérné szén-dioxid-semlegességet, akkor ez a globális felmelegedést előreláthatólag 0,2–0,3 °C-kal csökkentené, ami a Climate Action Tracker által eddig becsült legnagyobb egyedi csökkenés lenne.
- ha Joe Biden megválasztott új elnök 2050-re vállalja a nettó nulla kibocsátású ígéretét az Egyesült Államok számára, ez 2100-ig 0,1 °C-ot lenne képes lefaragni a globális felmelegedésről
- Ausztrália 2050-re képes lenne dekarbonizálni energiarendszerét azáltal, hogy fokozza az éghajlatváltozással kapcsolatos intézkedéseket az áramellátás és az energia végfelhasználása területén.
Kína ígéretével, miszerint a kibocsátás 2060 előtt nettó-nulla lesz, valamint az EU, Japán és Dél-Korea azon kötelezettségvállalásával, hogy 2050-re elérje a nettó-nullát, olyan küszöbértékhez közeledünk, amely elérhetővé teszi a Párizsi Megállapodás 1,5˚C-os határáron tartását.
Ha az Egyesült Államok is képes lenne elkötelezni magát a 2050-es karbonsemlegesség mellet, a világ első három legnagyobb kibocsátója, Kína, az Egyesült Államok és az EU, akik a globális kibocsátás közel felét teszik ki nettó nulla értékkel bírnának a század közepére, ezt azt jelentené, hogy a felmelegedést a Párizsi Megállapodás 1,5˚C-os melegedési határán lehetne tartani.
