A fakitermelés könnyítésére lehetőséget ad erdeink fatöbblete, célja az árspekuláció letörése és az ellátás biztosítása

A KSH adatai szerint Magyarországon még mindig a szilárd tüzelő (tűzifa, pellet, biobrikett, lignit, szén) a második legelterjettebben használt tüzelőanyag a háztartásokban a földgáz után. Ez közel négymillió embert jelent. A szilárd tüzelő használata természetesen a kistelepüléseken a legelterjettebb, itt a háztartások háromnegyede használ ilyet. Az erdőgazdálkodók szerint folyamatos a fakitermelés, nem tartják vissza a készleteket, ám mivel ugrásszerűen megnőtt a kereslet, azt egyelőre nem tudják lekövetni.

Azonban itt jogosan lép be a képbe a kollektív vásárlói bizalmatlanság.

Magyarországon a tűzifa kereskedelmi ára ugyanis mindig is erősen spekulatív volt és szinte követte a földgáz árakat. Ha növekedett földgáz ára, a tűzifáé is mindig addig növekedett, amíg végül meg nem közelítette a földgázét. Ha ez a helyzet fennmarad, akkor ellehetetlenül a Kormány által foganatosított energia-veszélyhelyzeti intézkedések végrehajtása, hiszen az egyre dráguló földgázról hiába próbálnának az emberek például tűzifára váltani, csöbörből vödörbe kerülnének, ráadásul az ellátási zavarok bekövetkeztét sem lehetne kizárni.

Az alábbi táblázatban azt foglaltuk össze, hogy miben különbözik a normál napi működés, illetve a veszélyhelyzet szabályozói eszköztára:

A normál napi működés során az átalános piaci elvek funkcionálisak, a döntéshozók csak a szabályok esetleges megváltoztatásával terelik a folyamatokat a kívánatos irányba. A problémák elhárításának legfontosabb eszköze pedig a megelőzés. A korai előrejelzési szint kihirdetése azt jelenti, hogy a kritikus esemény még nem következett be, de nagy valószínűséggel várható. A felkészülés piaci eszközökkel még kezelhető. A riasztási szint beállta a kritikus esemény bekövetkeztét jelzi, a piaci eszközök még itt is működnek. A veszélyhelyzeti szintet akkor érjük el, amikor az már piaci eszközökkel, megelőzéssel nem kezelhető, veszélyhelyzeti intézkedések meghozatala szükséges.

A veszélyhelyzet ideje alatt a tűzifaigények biztosításához szükséges eltérő szabályok alkalmazásáról szóló 287/2022. (VIII. 4.) Kormány rendelet pontosan ilyen veszélyhelyzeti intézkedés, amelynek célja, hogy az erdőgazdálkodás fenntarthatóságának megtartása mellett megelőzze az árspekuláció kialakulását a tűzifa piacon azért, hogy biztosíthassa a megfizethető tűzifa ellátást a magyar lakosság részére. Ez az intézkedés szorosan kapcsolódik a tűzifa exportot megtiltó energia-veszélyhelyzeti intézkedéshez és a lakossági szén- lignit bányászat fokozásához.

A Kormány nyilván részletesen vizsgált energiaellátási forgatókönyveket, amelyben voltak a lehető legrosszabb helyzetet elemzők is. Felelős politikusok általában nem legyintenek ezekre – úgysem következik be felkiáltással - hanem igenis felkészülnek a lehető legrosszabbra is.

Természetesen senki nem örül, amikor azt hallja, azt olvassa, hogy növelni fogjuk a fakitermelést. De tudni kell, hogy az elmúlt években messze nem használtuk ki a magyar erdők nyújtotta tűzifa potenciált, azaz nem termeltük ki azt a mennyiséget, amit a fenntartható erdőgazdalkodás mellett is nyugodtan megtehettünk volna. A Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége tiszteletbeli elnöke, Luzsi József nyilatkozta a napokban, hogy „Magyarország erdeinek faanyaga (összesen nagyjából 400 millió köbméter) évente 13 millió köbméterrel növekszik, így a fenntarthatóság és erdeink ’újratermelődésének’ veszélyeztetése nélkül hozzávetőleg ennyi a maximális fakitermelési lehetősége. Ezzel szemben az előző tíz évben évente átlagosan csak 7,5 millió köbméter fát termeltünk ki erdeinkből, ennek köszönhetően pedig minden évben nagyjából 5 millió köbméterrel növekedett erdeink fakészlete.” A veszélyhelyzet ideje alatt a tűzifaigények biztosításához szükséges eltérő szabályok alkalmazásáról szóló 287/2022. (VIII. 4.) Kormány rendelet alkotói ismerve a fenti adatokat úgy ítélték meg, hogy ennek a rövid távú veszélyhelyzeti intézkedés nem fog maradandó károkat okozni erdeinkben.

A hazai természetvédelmi civil szervezetek első nyilatkozatai nem vesznek tudomást a fenti tényekről. Nem csak természetvédelmi, de az erdőgazdálkodás fenntarthatósága szempontjából is súlyosan aggályosnak látja a WWF Magyarország a fakiteremelésre vonatkozó kormányrendeletet. „Ilyen döntésre évtizedek óta nem volt példa hazánkban” – írják. Igen. A II. Világháború óta nem ültünk ilyen mély ellátásbiztonsági válság közepén, amikor nem az a kérdés, hogy mennyire zöld az energiaellátásunk, hanem az, hogy lesz-e bármilyen energia az ellátáshoz.

A Greenpeace szintén azt emelte ki, hogy az ökológiai és klímaválság kellős közepén egyáltalán nem szabadna őshonos fákat, pl. alföldi tölgyeseket, bükköt vagy a folyóinkat kísérő ligeterdőket kivágni. Ezek azok, amelyek még valamennyire élhetővé teszik az országot: óriási mennyiségű szén-dioxidot kötnek meg, árnyékolnak, párásítanak, hűsítenek. Ez megint szépen hangzik önmagában. Csak ha nem termeljük le az éves fatömeg-növedék által megengedett tűzifa mennyiséget, akkor azt nem mi hasznosítjuk majd, hanem odavész a nálunk is egyre gyakoribbá váló erdőtüzekben, táplálva azokat.

Megnyugtatásul írjuk, hogy az erdőinket felelős szakemberek művelik és az erdőgazdálkodás a mezőgazdálkodáshoz hasonló részletekig megtervezett gazdasági ágazat. Egyrészt a kitermelést továbbra is ezek a mérnökök fogják végezni az erdők állapotának legnagyobb védelmével, másrészt azért ne felejtsük el azt sem, hogy az erdőkben található letermelhető faanyag az ország nyersanyagkészletét képezi. Ahogy szükség esetén hozzá kell nyúlni az üzemanyag stratégiai tartalékkészlethez, vagy fokozni kell a lignitkitermelést, úgy válságos időkben a tüzifaellátás biztosítása érdekében hozzá kell nyúlni ezekhez a készletekhez is. Csupán átmenetileg van lehetőség a jogszabályban meghatározott módszerektől eltérni.

Azonban megtévesztő az a kép, amit hangulatkeltés céljából néhányan festenek, miszerint a mostani rendelet a védett erdők tarvágását eredményezné. Erről szó sincs. Magyarországnak továbbra is érdeke, hogy ezek az erdők megmaradjanak, ezért csak olyan fakitermelés képzelhető el, ami után a természetes vagy mesterséges felújítás elvégezhető. Az aggályok azért is tűnnek eltúlzottnak, mert Magyarország Kormánya indította el az elmúlt 100 év legnagyobb erdősítési programját és a jelenlegi 22 százalékos erdősített területek arányát 27 százalékra tervezi növelni 2030-ra. A védett területek kapcsán is komoly eredményeket ért el Magyarország, ugyanis az elmúlt 12 évben több, mint 100000 hektáron javította a Magyar Kormány a természetvédelmi területek ökoszisztéma-szolgáltatásait.

FRISSÍTÉS

Az elmúlt napok megtévesztő és aggodalmat keltő híreire reagált az agrárminiszter, az agrárminisztérium erdőkért és földügyekért felelős államtitkára, illetve a 300 éves tapasztalattal rendelkező Országos Erdészeti Egyesület is.

Nagy István agrárminiszter és Zámbó Péter államtitkár is elmondta, hogy az erdőgazdálkodás fontos része az energia-vészhelyzet megoldásának, ezért a kormány a tűzifa biztosítása érdekében enyhítette a fakitermelés szabályait. Jelenleg a tűzifaellátás biztosított, azonban a háborús helyzet miatt a kormány tűzifa-kiviteli tilalmat rendelt el, és utasította az állami erdőgazdaságokat a tűzifa kitermelés növelésére, ugyanis elsődleges a magyar háztartások ellátásának biztosítása. Ezért könnyített szabályokat vezettek be úgy, hogy az ne veszélyeztesse a fenntartható erdőgazdálkodást.

Az erdők területe és természetességi állapota továbbra sem csökkenhet. A fakitermelésre vonatkozó rendkívüli szabályok akkor lépnek életbe, ha az energiakrízis eljut arra a szintre, amikor a lakossági és közületi tűzifaigényt már nem tudják a korábban tervezett fakitermeléssel biztosítani. A kormányrendelet kizárólag vészhelyzet esetére készült. Amennyiben ilyen vészhelyzet nem következik be, a hazai erdőgazdálkodás – benne a fakitermelés – az eredeti 2022-es tervek szerint zajlik. Az idén csak az állami erdőgazdaságok még mintegy 1,3 millió köbméter tűzifa kitermelésére rendelkeznek engedéllyel, amely a veszélyhelyzeti intézkedéseknek köszönhetően megfelelő hatósági kontroll mellett az erdők károsításának veszélye nélkül növelhető. Magyarországon a faanyag a legfontosabb újratermelhető nyersanyag, és a magyar erdőkben fenntartható erdőgazdálkodást folytatnak. Ez azt jelenti, hogy évtizedek óta kevesebb fát hasznosítunk, mint amennyit az erdők teremnek, így jelentős tartalékokat sikerült biztosítani. Az erdőgazdálkodás tervszerű tevékenység, ezért a mennyiségek átcsoportosíthatók, így több százezer köbméternyi faanyagot tehetünk szükség esetére elérhetővé úgy, hogy magát az erdőt, mint Magyarország zöldtőkéjét semmiképpen sem veszélyeztetjük.

Nagy István agrárminiszter azt is elmondta, hogy kizárólag akkor kezdődik el terveken felüli kitermelés, ha a lakosságot nem lehet ellátni elég energiával, azaz nem lesz földgáz. De akkor sem az őshonos, védett erdőkben fognak kitermelni, hanem elsősorban a nem őshonos és invazív fajtákat (pl. akác, bálványfa).

Az Országos Erdészeti Egyesület is kiállt a vészhelyzeti fakitermelés mellett. Az erdőgazdálkodás egy komplex, rekreációs, védelmi és gazdasági szempontokat egyaránt figyelembe vevő folyamat. Az erdővel kapcsolatos döntéseknek már a kezdeményezése is magasan képzett erdész szakemberek kompetenciája. Az erdészek a jövőben is számonkérhető felelősségük teljes tudatában, hosszú távra szóló erdőtervek keretei között terveznek meg minden beavatkozást. Azok valamennyi lépése továbbra is az erdészeti, védett és Natura 2000 területeken, emellett a természetvédelmi hatóság folyamatos kontrollja alatt áll. Ezeken túl, a magyar erdészek szakmaiságát történelmi távlatokban meghatározza, a szervezetén keresztül aktuálisan is kézben tartja a megkérdőjelezhetetlen hitelességű Országos Erdészeti Egyesület. A jelen feltételek között, az erdőgazdálkodók képesek lesznek a megfelelő időzítéssel kiszolgálni a megnövekedő tűzifa igényeket úgy, hogy az a hazánk egyötödét borító erdők fenntarthatóságát ne veszélyeztesse.

Borítókép: pixabay.com