Az előrejelzések szerint a hét hátralevő felében igen forró napok elé nézünk, akár a melegrekord is megdőlhet. Európában a felmelegedés üteme meghaladja a globális átlagot.

Az éghajlatváltozás a jövőben még intenzívebbé válik, még akkor is, ha a globális erőfeszítések egyre jelentősebbek. Számos régióban (pl. Dél-Európában, a Kárpát-medencében) egyre gyakoribbá és intenzívebbé válnak a szélsőséges időjárással kapcsolatos kockázatok, ilyenek többek között a hőhullámok, az áradások és az aszályok. Ez károsan hat a gazdaságra, az emberi egészségre, a regionális jólétre és az ökoszisztémákra is.

A mi éghajlati területünkön a közelmúltban is voltak hőhullámok, és nem ritkák a rövidebb ideig tartó kánikulai időszakok sem, azonban a klímaváltozás következtében gyakoriságuk, hosszuk és erősségük növekszik.

Mire számíthatunk a jövőben?

A klímaváltozás egyik nyilvánvaló velejárója régiónkban a magas, gyakran extrém hőmérsékletekkel járó szélsőséges meteorológiai jelenségek gyakoribbá válása.

hőhullám-térkép-europa

1.ábra A hőségnapok számának változása 1961 óta Európában.
Forrás: Mika Rantanten (Helsinki Egyetem)

Európában és hazánkban is jelentősen nőtt az elmúlt 30-40 évben a 30 ◦C feletti hőségnapok, a 35 ◦C-ot meghaladó forró napok és a trópusi (20 ◦C feletti minimum hőmérsékletű) éjszakák száma. Európában átlagosan 15-20 nappal több hőségnapot regisztráltak az utóbbi évtizedben, mint a 20. század közepén, és közel 1500%-kal nőtt a forró napok száma is.

Egyre nagyobb területen fordul elő trópusi éjszaka a kontinensen, például Észtországban korábban a trópusi éjszaka kifejezés ismeretlen volt, viszont az elmúlt tíz évben kétszer is mértek Rigában 20 ◦C feletti minimum hőmérsékletet.

Hazánkban a melegedéssel párhuzamosan és összhangban országosan is megmutatkozik a hőhullámos napok (a kimagasló hőmérsékleti értékek hosszabb ideig tartó fennállása) számának növekedése. Az elmúlt három évtizedben mintegy 10 nappal nőtt a hőhullámos napok száma több területen. Az Alföldön, a Kisalföldön, a Nyírségben, a fővárosban és a Dél-Dunántúlon a 10-14 napot is meghaladja a növekedés.

A hőhullámok hatása függ azok időbeni hosszától, intenzitásától és a legmagasabb hőmérséklettől is. Ez alapján megkülönböztetünk elsőfokú hőségriadót, másodfokú hőségriadót és harmadfokú hőségriadót.

A hőségriadó kritériumai:

  1. fokozat: legalább 1 napig 25 °C-ot elérő napi középhőmérséklet
  2. fokozat: legalább 3 napig 25 °C-ot elérő napi középhőmérséklet
  3. fokozat: legalább 3 napig 27 °C-ot elérő napi középhőmérséklet

Míg a 20. század elején évente átlagosan 2 napot sem ért el a 3. fokozatú hőségriadós napok száma, addig napjaikban Budapesten átlagosan évente már 6-7 napig, egyes megyékben 9-10 napig van érvényben harmadfokú hőségriadó.

A hőhullámos napok száma a legoptimistább klímamodellek szerint is a 21. század közepére legalább a múltbeli (1971–2000) érték kétszeresére növekedhet, a század végére pedig évi átlagos előfordulása megközelítheti az egy hónapot. Az Alföld, a Kisalföld és az ország délkeleti területei különösen kitettek a növekvő hőhullámos időszakok okozta hőstressznek, míg a Dunántúl és a magasabb hegyvidékeink felett várható értékek elmaradnak az országos átlagoktól, de ezeken a területeken is jelentős emelkedés várható. Az emberi szervezet számára nagy megterhelést jelentő tartós hőhullámos időszakokból nemcsak több várható, de várhatóan azok hossza is növekedni fog.

omsz hőhullám

2.ábra A hőhullámos napok átlagos éves száma [nap] 2021–2050-ben (felső sor) és 2071–2100-ban (alsó sor) az OMSZ-ban alkalmazott klímamodellek szerint
(Forrás: OMSZ)

Egészségügyi kockázatok és gazdasági károk

A gyakoribbá és intenzívebbé váló hőhullámok számos téren egyre nagyobb kockázati tényezőt jelentenek. Negatívan érintik az idősebb generációt és a krónikus betegségben szenvedőket, sőt a fiatal, egészéges szervezet koncentrációs képességét is visszavetik. A hőhullámok gazdasági hatása is egyre jobban meg fog mutatkozni.  Mivel rendszerint anticiklonhoz köthetők, amelyre a száraz, napos időjárás jellemző, ezért aszállyal párosulnak, ez a mezőgazdasági tevékenységre lesz negatív hatással.

A növény-élelmiszerellátás biztonságát hazánkban is csak úgy lehet majd fenntartani, ha a mezőgazdaság alkalmazkodni fog a hosszan tartó kánikulákhoz, pl. öntözőrendszerek telepítésével, meliorációval (talajjavítás), az egyes növényfajok, klónok stressztűrőképességének javításával.

A hőhullámok során nagymennyiségű energia halmozódik fel a légkörben, és azok rendszerint heves viharokkal zárulnak növekvő intenzitású csapadékot okozva. A növekvő intenzitás miatt egyre gyakrabban és egyre több térségben lesznek jelentős gazdasági károkat okozó villámárvizek, jégesők. A 21. század során tehát hazánkban nem csak a hőmérséklet emelkedése, de a csapadék és az ahhoz köthető szélsőséges események gyakoribbá és hevessebbé válása is valószínűsíthető, amely megfelelő alkalmazkodási stratégiák kidolgozását igényli.

Fokozott veszélyben a nagyvárosok lakói

A városi hősziget-jelenséggel párosult hőhullámok és trópusi éjszakák komoly egészségügyi kockázatot jelentenek. A fővárosban az optimista forgatókönyvek szerint 10-24, a pesszimista szcenáriók szerint akár 50-54-gyel több hőhullámos nap várható. Budapest esetén az emberi szervezetre gyakorolt egészségügyi hatása sokkal jelentősebb, mint vidéken, a városi környezet, és az ebből fakadó városi hősziget jelenség negatív hatása miatt.

A burkolt felületek, a betontömbök és az átszellőzés hiánya miatt akár 10-12 ◦C-kal is magasabb hőmérsékletet lehet mérni a sűrűn beépített övezetekben és a belső kerületekben, mint máshol. Hőség idején a szív-és érrendszeri okokból bekövetkezett halálesetek száma megháromszorozódik a fővárosban, a 21. század második felében akár meg is hatszorozódhat.

Ezek a negatív hatások természetesen nem csak a fővárosban, de más nagyvárosokban is tetten érhetővé válhatnak.