Az Európai Bizottság fenntartható termékek normává tételére és Európa erőforrás-függetlenségének növelésére irányuló javaslatcsomagja 2030-ra 132 millió tonna primerenergia megtakarítást eredményezhet, ami körülbelül 150 milliárd köbméter földgáznak felel meg, vagyis majdnem azonos értékű az éves oroszországi földgáz uniós importjával.
Az Európai Zöld Megállapodás (Green Deal) keretében az Európai Bizottság március végén benyújtotta az új fenntartható termékek normává tételére és Európa erőforrás-függetlenségének növelésére irányuló javaslatcsomagját, amelynek eredményeképpen a körforgásos gazdasági modellek megerősödhetnek az Unión belül.
A körforgásos javaslatcsomag célkitűzései
- Az EU-n belül a forgalmazott árucikkek élettartamuk során energiahatékonyabbak, környezetkímélőek és körforgásosak legyenek.
- Textíliák tartósabbá, javíthatóvá, újrahasználhatóvá tétele, fellépés a „fast fashion” ellen.
- Építési termékek környezeti fenntarthatóságának növelése.
- Fogyasztók zöld átállásban való szerepvállalásának növelése, megfelelő tájékoztatásuk a termékek környezeti fenntarthatóságával kapcsolatban, illetve a „zöldremosással” szembeni védelem kiépítése.
A Bizottság fő célja, hogy az európai uniós gazdaság a gyakorlatban is körforgásos gazdasággá váljon, valamint ne legyen kiszolgáltatva az energia- és egyéb erőforrások tekintetében. A rendelkezés szerint ez 2030-ra 132 millió tonna primerenergia megtakarítást eredményezhet, ami körülbelül 150 milliárd köbméter földgáznak felel meg, vagyis majdnem azonos értékű az évenkénti oroszországi földgáz uniós importjával.
Fenntartható termékek, környezettudatos tervezés
A javaslat szerint a tervezési folyamat akár már 80%-ban meghatározza, hogy az adott termék milyen hatást gyakorol a környezetre. A terv ezzel együtt olyan termékspecifikus tájékoztatási követelményeket ír elő, amelyek segítségével olvasva a fogyasztó információt szerezhet vásárlás környezeti lábnyomáról. További követelmények a javaslatban, hogy a termékek erőforrás- és energiahatékonyabbak, tartósabbak, korszerűbbek, javíthatók, karbantarthatók, felújíthatók, újrahasználhatók és újrafeldolgozhatók legyenek.
A javaslat közvetett módon utal a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerre, amely Magyarországon 2021. februárban került beépítésre a 2012. évi CLXXXV. hulladékról szóló törvény módosításában.
Az elv szerint a gyártó felelős a termékek és a technológiai jellemzők megválasztásáért, figyel a megelőzésre és a megfelelő hulladékgazdálkodási követelmények betartására, amelybe beletartozik a felhasznált alapanyagok megválasztása, a termék külső behatásokkal szembeni ellenállóképessége, újrahasznosíthatósága, javíthatósága, illetve a hulladékkezelés módjának megtervezése.
A szabályozott termékek - javíthatóságuk és újrafeldolgozhatóságuk érdekében - rendelkezni fognak „digitális termékútlevéllel”, így a különböző árucikkeket a környezettudatos terméktervezés követelményeinek megfelelően az ellátási láncban nyomon tudják majd követni.
Mi a digitális termékútlevél?
A digitális termékútlevél a különböző termékek összetételével kapcsolatos legfontosabb információkat fogja tartalmazni, annak érdekében, hogy azokat megfelelően tudják hasznosítani a hulladékkezelési létesítményekben. Jelenleg a termékek előállítása, vásárlása és értékesítése során elvesznek az összetevőkre és az újrahasznosíthatóságra vonatkozó információk.
A digitális termékútlevelet 2023-tól kísérleti jelleggel fokozatosan vezetik be a gyorsan cserélődő elektronikai cikkeknél, az akkumulátoroknál, az információs és kommunikációs eszközöknél, a divatipar termékeinél, a bútoroknál, a vegyszereknél, illetve az olyan építőipari cikkeknél, mint például az acél vagy a cement. A változások várhatóan új üzleti lehetőségeket is biztosítanak majd a gazdasági szereplők számára, például a javítás, szervízelés, újrafeldolgozás piaca bővülhet.
Átmeneti intézkedésként a Bizottság a javaslattal együtt elfogadott egy környezettudatos tervezésre és energiacímkézésre vonatkozó, 2022-2024-es munkatervet, annak érdekében, hogy az irányelv az energiával összefüggő új termékekre is kiterjedjen. A munkaterv főként a hulladékelőállítás tekintetében gyorsan bővülő termékkörre terjed ki, többek között a napelemekre, táblagépekre, okostelefonokra.
Fenntartható és körforgásos textíliák
A stratégia azt a célt kívánja biztosítani, hogy a forgalomba hozott textiltermékek 2030-ig hosszabb élettartamúak, újrafeldolgozhatóak legyenek, és minél nagyobb arányban újrahasznosított/újrafeldolgozott szálakból készüljenek, illetve azokat veszélyes anyagoktól mentesen állítsák elő a munkavállalói jogok teljes körű tiszteletben tartása mellett. A „fast fashion” iparág népszerűségét csökkenteni szeretnék és a ruházati ágazatban is gazdaságilag jövedelmezővé szeretnék tenni az újrahasználati és javítási szolgáltatásokat annak érdekében, hogy a lakosság hosszabb ideig használja a megvásárolt ruhadarabokat. Ma a ruházati cikkek előállítására használt anyagok kevesebb, mint 1%-át hasznosítják újra, a legtöbb ruha szemétégetőbe vagy hulladéklerakókba kerül.
A textilgyártás, a ruhák festéséből és gyártásából adódóan, a globális vízszennyezés 20%-áért felelős, valamint becslések alapján évi 0,5 millió tonna mikroszál kerül a tengerekbe, óceánokba. A ruhák mosása során, a bennük lévő szintetikus anyagok miatt kerül a környezetbe az elsődleges mikroműanyagok 35%-a. Egy poliészterből készült ruha mosásakor mintegy 700 ezer darab mikroműanyag szál szabadul fel és kerül be akár az élelmiszerellátási láncba. A Bizottság a textíliák esetében a terméktervezés kérdését is megvizsgálja, mivel a vegyes szálú darabokat nehezebb újrahasznosítani, ezért az ilyen ruhák környezeti fenntarthatósági szempontból veszélyesebbek.
Építési termékek felülvizsgálata
A rendelet felülvizsgálata lehetővé teszi, hogy az építési termékeket a legkorszerűbb technológiákkal tervezzék meg és gyártsák, annak érdekében, hogy körforgásos modellben lehessen őket forgalomba hozni. Fontos célkitűzés, hogy ezen termékek is tartósabbak, javíthatók, újrahasznosíthatók legyenek, és hatékonyabban lehessen őket újragyártani. A rendelet felülvizsgálatában digitális megoldásokat kínálnak majd az adminisztrációs terhek csökkentésére vonatkozóan a kkv-k részre. Szó van az építési termékek egységes adatbázisának létrehozásáról, és itt is bevezetésre kerül majd a digitális termékútlevél.
Hogyan fogja ez érinteni a gyártókat?
A nagy technológiai és ipari vállalatok a magas profit érdekében a jövőben már nem tudnak a termékek gyors elavulásával trükközni, mivel az Unió a hosszabb élettartamú termékek mellett foglal állást. A környezeti előnyök kiaknázása mellett, a termékek javíthatósága, karbantartása és újrahasznosíthatósága várhatóan csökkenteni fogja a fogyasztási cikkek iránti keresletet, és így a gyártási mennyiséget. Az is elképzelhető, hogy a hulladékkezelési költségek tervezési, gyártási folyamatokba történő előírt beépítése árszínvonalemelkedést indukál, ami tovább ront az inflációs helyzeten. Problémaként mutatkozhat a digitális termékútlevél kapcsán a cégek üzleti érdekeikre vonatkozó adatok nyilvánossá tétele. Az államok felhatalmazást kapnak arra, hogy az ellátási láncban résztvevők, főként a vállalatok felett, a mainál erősebb felügyeleti és ellenőrző szerepre tegyenek szert a körforgásos gazdaságra való átállásának érdekében. Fejlődni fog a digitalizáció szerepe, és fokozatosan kivezethetik a papíralapú, hitelesített nyomtatványokat, ezzel csökkenni fognak a vállalatok adminisztrációs terhei, amely idő és költségmegtakarítást eredményezhet.
Mit nyernek vele a fogyasztók?
A Bizottság célja, hogy a fogyasztók számára lehetővé tegyék a hosszabb ideig használható árucikkek forgalmazását, amellyel hosszabb távon pénzt és energiát takaríthatunk meg. Az új termékvásárlások helyett javításra kerülnek a tönkre ment elektronikai eszközök, megteremtve ezzel egy fenntarthatóbb és zöldebb gazdaságot. Az alkatrészek szerinti javíthatóság igénye gátat szabhat a moduláris gyártási technológiák további terjedésének is, hiszen úgy teszi lehetővé a javítást, hogy nem kell kicserélni az egész modult. Mindezen szabályozások új piaci lehetőségeket is jelenthetnek a kis szervíz- és javítóműhelyek, újrahasznosítók számára, az elhasznált termékek a lomtalanítás vagy kukába való elhelyezés helyett ugyanis újra felhasználhatók lesznek.
