Az elmúlt években a nyugati szankciók, illetve az elmúlt félévben a Donald J. Trump amerikai elnök által bejelentett vámtarifák új realitás elé állították a világot. A legtöbb ország a vámtarifák esetén megegyezésre törekszik, azonban van egy csoport, mely egyelőre megpróbál ellenállni a fordulatnak és nem feltétlenül törekszik a megegyezésre. Ez a geopolitikai csoport a BRICS, mely a „globális dél” vezető gazdaságait tömöríti. Ezen országok a népesség, a gazdaság és a nyersanyagok területén is meghatározóak. A nemzetközi kapcsolatok a BRICS államokkal, klímapolitikai szempontból is fontosak, mind a kibocsátásuk következtében, mind a zöld technológiai átállás miatt.
A BRICS Története
2009. június 16-án Brazília, Oroszország, India és Kína közös csúcstalálkozót tartott Jekatyerinburgban. A diplomáciai csoport létrehozása már régóta érlelődött. Ezen dinamikusan fejlődő országok a Nyugat által dominált diplomáciában és nemzetközi szervezetekben érzésük szerint gyakran partvonalon találták magukat. A politikai összefogáson túl, a gazdasági összefogás is egyre nagyobb súlyt kapott. 2006-ban New Yorkban a külügyminiszterek az ENSZ csúcstalálkozóval párhuzamosan már megtartották első találkozójukat, ezzel formálissá téve a csoportot. A végső lökést a 2008-as gazdasági világválság adta, mely során ezen államok utat kerestek, hogy a válság hatásait enyhítsék, illetve hogy a jövőben ellenállóbbak legyenek a globális hatásokkal szemben a közös gazdasági együttműködés által. Ennek is volt eredménye a 2009-es első BRIC csúcs. A BRIC rövidítés az országok neveinek kezdőbetűiből áll össze. Ez 2010-ben BRICS-re bővült a Dél-afrikai Köztársaság csatlakozásával. A következő nagy ugrás a szervezet életében 2023-2024 volt, mely során öt további ország, Egyiptom, Etiópia, Indonézia, Irán és az Egyesült Arab Emírségek csatlakoztak, illetve Szaúd-Arábia még mérlegeli a csatlakozást. Ezen kívül nyolc állam jelentkezett a szervezetbe, Pakisztán, Azerbajdzsán, Törökország, Bahrein, Banglades, Kuvait, Palesztina és Szenegál. A BRICS-nek nemcsak tagjai, hanem számos partner állama is van, akik bár szavazati joggal nem rendelkeznek, de a BRICS találkozóin részt vehetnek, illetve szorosabb gazdasági kooperációra törekednek. Ezek Bolívia, Fehéroroszország, Kazahsztán, Kuba, Malajzia, Thaiföld, Uganda, Üzbegisztán, Nigéria és Vietnám. A szervezet a csúcstalálkozókon túl saját intézményekkel is rendelkezik. 2014-ben megalapították az IMF alternatíváját az Új Fejlesztési Bankot, ennek része a Contingent Reserve Arrangement, mely egy olyan közös valutaalap, ami a 2008-hoz hasonló gazdasági válságok esetén biztonságot nyújt a tagállamok valutáira nehezedő nyomással szemben. A BRICS három alappillért fogalmazott meg az együttműködésben, melyek a politikai és biztonságpolitikai együttműködés, a gazdasági együttműködés és a kulturális együttműködés.
A BRICS számokban
A BRICS számos szempontból tényezőnek kell tekinteni a nemzetközi viszonyokban. Az öt alapító ország lakossága 3,3 milliárd fő, míg az új tagokkal együtt 3,8 milliárd főt ér el. Az alapítók GDP-je dinamikus fejlődésen ment át és jelen pillanatban is bővül.
Összehasonlítva a G7-tel a 2024-es GDP-je a 28 billió dollár, míg a G7 esetében ez 51 billió az IMF szerint. Azonban a vásárlóerőparitást nézve, már megelőzi nyugati vetélytársát 56,1 billió dolláros értékkel, míg a G7 estében ez 48 billió.
A GDP alapú vásárlóerőparitás százalékos megoszlása a G7 és a BRICS államai között
A gazdasági erőn túl azonban ezen államok fő ereje az általuk kontrollált nyersanyagokban rejlik. A világ olajtermelésének 32%-át biztosítják ezen államok. A földgáz termelésnek pedig 35,5%-át biztosítják. Ezáltal kiterjedt hatásuk van az energiabiztonságra világszerte. A fő dominancia forrásuk, azonban a ritka földfémek területén látható, itt a globális termelés 70%-át ők biztosítják, de a tartalékok 72%-a is a területükön található. A termelést Kína dominálja (~70%) és a tartalékok esetén is kínai fölény látható (55-60%), azonban Brazíliának feltehetően jelentős tartalékjai vannak (~10%). A ritkaföldfémeknek számos területen van jelentősége ilyen a hadiipar, az akkumulátor gyártás és a zöld átállás, ezek hozzáférhetősége nélkül az európai klímacélok nem teljesíthetőek. Hasonló a helyzet a platina csoport elemeivel, ahol elemtől függően 70-90%-os termelés és tartalék kapacitásokkal rendelkeznek a BRICS országok. Ezek mind a járműiparban, mind a vegyiparban fontos nyersanyagok, de a zöld hidrogén előállításához is nélkülözhetetlenek, mint katalizátor alapanyagok. Meghatározóak továbbá több stratégiai területen, mint a mezőgazdasági termékek vagy egyéb kritikus nyersanyagok (például: vanádium, mangán). A zöld átállás túl, a klímavédelem oldaláról még egy szempontból kulcskérdés a BRICS, ugyanis az alapító államok a globális üvegházhatású gázkibocsátás közel felét adják. Ezért is fontos, hogy ezen országok is elkötelezzék magukat a kibocsátás csökkentés mellett. Kína e felé már tett lépéseket kettős karboncsúcs stratégiájával, mely egy kibocsátási maximum után - melyet már talán el is értünk - 2060-ra a karbonsemlegességre törekszik.
A BRICS, mint geopolitikai blokk és a vámtarifák
Az eddigiek alapján, a BRICS egy épp a világot dominálni készülő és akár képes erőnek tűnhet. Azonban nem lenne teljes és őszinte az összkép, ha nem vallanánk be, hogy ez a geopolitikai társulás megosztott sok kérdésben. Ennek oka, hogy az Európai Unióhoz, a NATO-hoz vagy akár a volt Szovjetunióhoz képest is széttagolt, nincs se etnikai, se vallási közösségük, történelmi is csak részben fedezhető fel. Az összetartó pont a dinamikus növekedésük, ennek következtében hasonló gazdasági és geopolitikai helyzetük, egy alapvetően nyugati intézményrendszer dominálta világban. Sok ügyben nem egységes a megítélésük, sőt adott esetekben közvetlen konfliktusok is fellépnek, mint a 2020-as évek elején a határvita India és Kína között. A világpolitikában, azonban fordulat történt. Az orosz-ukrán háborúkezdetét követően 2022-től, a nyugati szankciók átírták az energiahordozók és a nemzetközi kereskedelem eddigi keretrendszerét. Donald J. Trump amerikai elnök pedig, már januári hivatalba lépése után, február elején bejelentette első vámintézkedéseit. 2025. április 2-án, pedig kihirdette a „Liberation Day”-t, mely során vámokat jelentett be a világ számos országára, az amerikai kereskedelmi deficitcsökkentést célozva. 2024 decemberében már Trump külön célzott arra, hogy a BRICS-re, mint általa Amerika-ellenes blokknak vélt entitásra, akár százszázalékos vámot vetne ki. 2025. július 7-én pedig újabb bejelentést tett, célja a BRICS és azzal szövetséges országokra extra 10%-os vámtarifa kivetése. Országspecifikusan, már történtek vámkivetések, ezen országokra. Itt érdemes országról országra megvizsgálni a nyugattal való kapcsolatokat, az amerikai vámok kivetését és a reakciókat, illetve az ellenválaszokat.
Dél-afrikai Köztársaság
Az ő esetükben beszélhetünk talán a legkisebb reakcióról. Áprilisban az USA által 25%-os acélra és alumíniumra kivetett vámra nem érkezett ellenválasz, melyet augusztusban egy 30%-os vám követett. Politikai szinten és szóváltásokban a konfliktus súlyosbodott, például az USA fehérek elleni népirtással vádolta a Dél-afrikai Köztársaságot. A Dél-afrikai Köztársaság mind a vámokat, mind népirtási vádat jogalap nélkülinek deklarálta. Itt, jelen pillanatban meg is állt a konfliktus, a Dél-afrikai Köztársaság a kereskedelme diverzifikációjával próbálja ellensúlyozni a vámok hatásait.
Oroszország
A nyugati-orosz viszony több mint fagyos. A tizennyolc szankciós csomag az orosz gazdaságot nem törte meg, azonban mindkét félnél súlyos károkat okozott. Az oroszok gazdasági diverzifikációval válaszoltak, ennek része, hogy számos ország felé megnőtt exportjuk, mint India vagy Kína. Kína esetében konkrét bejelentés is történt a meglévő földgázszállítási kapacitásokat duplájára emelnék, melyről aláírták a szerződést, illetve az első LNG szállítmány is megérkezett már Kínába. Oroszország esetében kifejezett vám kivetésről nem beszélhetünk egyelőre amerikai részről. Az orosz-ukrán háború miatt fennálló szankciók következtében a kereskedelem már lecsökkent a két ország között, azonban számos szektorban máig kiemelkedő, ami az USA számára is kritikus. Ilyen a műtrágya, a palládium és az urán. Ennek következménye, hogy Amerika az ukrajnai háború lezárása érdekében nem is saját kereskedelmét csökkentené tovább Oroszországgal, hanem bevételeit, úgy csökkentené, hogy azon országokat szankcionálná, melyek továbbra is orosz olajat vásárolnak, akár 500%-os vámmal. Ez azonban agresszív beavatkozás az energiabiztonsági politikába, mely számos ország ellenállását kiváltotta, ezek közül kiemelkedik India, akik ennek következtében a vámok célpontjai lettek.
India
Augusztus elsején jelentős változás következett be az amerikai-indiai kapcsolatokban. Miután India nem volt hajlandó lemondani jogáról, hogy továbbra is orosz olajat vásároljon 25%-os vámot vetett ki rá Amerika, mely augusztus 27-én 50%-ra emelt. Ezt India elfogadhatatlannak nevezte és az orosz olajról nem hajlandó lemondani. Az Oroszországból importált olaj pár év alatt pár százalékról már 35-40%-át teszi ki a teljes importnak. Az USA, Indiát hibáztatja az orosz gazdaság támogatásáért. Peter Navarro amerikai fehér házi tanácsadó, már „Modi háborújának” is titulálta a háborút az indiai elnök oroszbarát kapcsolataira utalva. Az oroszolaj-vásárlásának indoka India részéről többrétű. Az elhibázott nyugati szankciós csomagok következtében az orosz olajat India akciósan tudja megvásárolni, ezzel saját olcsó energiáját biztosítani. Másrészt az indiai finomítók az orosz olajat feldolgozva, majd átcímkézve számos országba szállítják tovább emelt áron. Ezek közé tartoznak például a nyugat-európai országok is. India elfogadhatatlannak nevezte az európai vezetők megszólalásait energiapolitikáját bírálva, illetve az amerikai intézkedéseket. További lépésekre nem valószínű, hogy számíthatunk, minthogy India exportja jelentős mennyiségben Amerikába irányul, illetve az indiai választások is vészesen közelednek. Donald Trump szeptember másodikai bejelentése szerint pedig India meg is egyezne a vámokról csökkentve az amerikai árukra kivetett vámokat, azonban az orosz olaj elhagyásáról nincs hír. Az orosz olaj kulcskérdés azonban Amerikának, a megnövekedett palaolaj és palagáz kitermelés miatt szeretné globális exportőr pozícióját erősíteni. India külön utassága ezért is tüske az amerikai vezetés szemében. India mindeközben csökkenti kitettségét Amerika felé, eladva dollárkészleteinek egy részét azt aranyra cserélve. Az indiai lakosság rendkívül nacionalista, a gyarmati múlt fájó emlékei következtében a külső behatást, az ország szuverenitását sértő döntéseket nehezen fogadja a lakosság. Számos városban Trump-ellenes tüntetések voltak, illetve egy erősebb közeledés indult meg a BRICS országaihoz.
Brazília
2025. július 30-án az USA 50%-os vámot vetett ki Brazília legtöbb termékére pár kivétellel. Összességében a brazil export több, mint harmadát érintik az intézkedések. Ennek az egyenlőtlen gazdasági gyakorlatok és a volt brazil elnök Bolsonaro elleni jogtalannak ítélt intézkedések adtak alapot amerikai oldalról. Ezt azonban a Lula vezette Brazil kormány hevesen vitatja. Panaszt nyújtottak be a Kereskedelmi Világszervezethez, illetve az augusztus 29-ei hírek szerint a brazil kormány utasítást adott a Camexnek, Brazília nemzetközi gazdasági kapcsolataiért felelős szervezetének, vizsgálják meg a lehetőségét, hogy milyen további ellenintézkedésekhez tudnak folyamodni. A brazil-amerikai kapcsolatok egyelőre mélyponton vannak, az újabb büntető intézkedések mindkét irányból lehetségesek, Bolsonaro elítélését követően.
Kína
Kína esetében kezdődött legkorábban a vámháború és verte a legnagyobb hullámokat. Február másodikán az első bevezetett amerikai vámok alkalmával rögtön reagált Kína viszontvámokkal. Ez egy oda-vissza harcba torkollott, mely során 100% felé is emelkedtek a vámok, ezzel effektíve megszűnt a kereskedelem a két ország között. Kína a ritkaföldfém-dominanciáját is felhasználva akadályozta ezeknek az exportját több esetben mind az USA-ba. Az amerikai-kínai viszonyba a május tizenkettedikei genfi megállapodás hozott enyhülést. Ez egy 90 napos szünetet hozott a vámháborúban. A jövő egyelőre képlékeny, azonban a két ország jelentős kereskedelme mindkét felet megállapodásra készteti, azonban Kína nem látszik meghajlani.
Az európai fél Kínával szemben vegyes retorikát követ. Néha az együttműködést sulykolja, máskor orosz kapcsolatai miatt elítéli, illetve a kínai áruk áramlása miatt vámokkal fenyegeti. 2024 júniusában az EU büntetővámokat vetett ki a kínai elektromos autógyártókra az állami támogatások szabályozatlansága miatt, ami heves reakciókat váltott ki a kínai diplomáciától. A ritkaföldfémek exportjának jóváhagyása európai részre sokszor akadozik és lassan történik meg, Kína ezzel is jelzi hatalmi pozícióját. Kína esetében nem szabad elfelejtenünk a „megaláztatás évszázadát”, azaz a keleti nagyhatalmat gyarmati sorba taszító európai beavatkozást. Az országnak saját fejlődése és a kétoldalú kereskedelem kulcs, azonban nem fogja hagyni a világ második legnagyobb gazdasága, hogy diktáljanak neki.
A BRICS összezárása
A szankciók és újabban a vámtarifák egy közelebbi együttműködésre sarkallták a BRICS országait. Ennek legjobb példája a szeptember elsején tartott Shanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) találkozója Tianjinben, mely egybeesik a szeptember harmadikai kínai győzelmi nappal a japán agresszió ellen. Ezen mind Vladimir Putin orosz elnök, mind Narendra Modi indiai miniszterelnök részt vett. Modi esetében tíz éves szünet megtöréséről beszélhetünk, hiszen a két vezető gyakran találkozik egymással, azonban hivatalos látogatáson Kínában, már tíz éve nem vett részt. A háromoldalú találkozón számos megállapodás született kereskedelem és energiaellátás területén. India és Oroszország további megegyezésekkel erősítette partnerségét. Az igazi áttörés azonban a kínai-indiai viszony, ahol a kereskedelemben fennálló korlátozások feloldása, a két ország közötti közvetlen légijáratok indítása volt az egyik fő eredmény. A győzelem napjára pedig megérkezett a vietnámi, az indonéz, az iráni és a pakisztáni elnök is számos más vezető mellett. Magyarországot Szijjártó Péter külügyminiszter képviselte a győzelem napi ünnepségen.
Amerika számára kulcskérdés a termelési ágazat hazatelepítése, a külkereskedelmi mérleg javítása és az amerikai energiahordozók exportja. Az Indiára és Kínára kivetett vámok ezt a cél próbálják elérni és ehhez szövetségesekre van szükségek az amerikai félnek. Az ukrán-orosz háború ürügyén, ezért kérik, illetve követelik az EU-tól, a G7-től és a NATO-tól is, hogy vessenek ki 100%-os vámokat India és Kína irányába, illetve váljanak le az orosz energiahordozókról. Az európai gazdaságra, azonban ez végzetes csapás lenne, melynek jelentős gazdasági partnere, mind Kína, mind India. Ezért is szükséges, hogy az EU pragmatikusan közelítse meg a kérdést és saját érdekeit tartsa szem előtt.
Összességében a BRICS a szankciók és a vámtarifák hatására egyre közelebb kerül egymáshoz. Az egykor laza szövetség egyre szorosabbra fonódik mind politikai, mind gazdasági értelemben. A vámtarifák egyelőre ellentétes hatást váltottak ki, a nyugat riválisának tekintett blokkot, ahelyett, hogy szétverte volna összefogásra késztette. A BRICS az EU számára is példa lehet, bár sok dologban nem értenek egyet tagországai, az emelt szintű diplomáciai kapcsolatok és a rendszeres találkozók segítenek a kapcsolatok mélyítésében és a konfliktusok tisztázásában. A BRICS már csak mérete, lakossága és nyersanyagkészlete miatt is globális tényező lesz a továbbiakban is. Végezetül érdemes kiemelni Magyarország hídország szerepét a „globális dél” államai és a nyugat között. Magyarország a BRICS országai közül az utóbbi időben Kínával kapcsolja a legszorosabb kapcsolatot, az egyik legtöbb kínai befektetést vonzó ország az EU-ban. Magyarországot, mint történelme során szabadságáért küzdő országot a kínai kulturális körökben pozitívan szemlélik. Oroszország esetében elsősorban energetikai együttműködéseket láthatunk, a földgáz és kőolaj ellátáson túl például az atomenergia területén is partner maradt Oroszország a szankciók ellenére. Brazília és Dél-Afrika esetén, nem beszélhetünk jelentősebb kapcsolatokról. Azonban Indiával már megkezdődött a kapcsolat felvétel, ennek jele volt a Külügyi Intézet által szervezett Budapest Global Dialogue konferencia, melyet az indiai Observer Research Foundation-nel közösen rendeztek. A konferencia fő témája a „globális déllel” való kapcsolat megerősítéséről szólt, melynek kulcsjátékosa India. A gyarmatosító múlt és a posztkolonialista arrogancia hiánya, a pragmatikus szemlélet segíti ápolni a BRICS-országaival a kapcsolatot. Általánosságban elmondható, hogy a szuverén nemzetek nem szeretik, ha Brüsszelből vagy Washingtonból akarják megszabni gazdaságukat, politikájukat és energiabiztonságukat. Legyen szó akár Új-Delhiről, Pekingről vagy Budapestről.
Hivatkozások
https://www.britannica.com/topic/BRICS
https://brics.br/en/about-the-brics/brics-data
https://www.reuters.com/world/china/putin-says-that-globalisation-is-obsolete-future-belongs-emerging-markets-2025-07-06/
https://bricsconnect.co/2024/07/18/brics-now-holds-72-of-global-rare-earth-metals-reserves/
https://www.bbc.com/news/articles/cr74v1dzzxdo
https://www.foxbusiness.com/politics/sanctioning-russia-act-threatens-moscow-allies-500-tariffs
https://www.bbc.com/news/articles/c4gzd8gkr5jo
https://www.independent.co.uk/asia/india/india-russian-oil-europe-sanctions-ukraine-b2820832.html
https://www.bbc.com/news/articles/cj3yxkkdlkvo
https://www.nytimes.com/2025/09/16/business/china-economy-us-tariffs.html
https://www.cnbc.com/2025/09/02/sco-summit-2025-key-takeaways.html
https://www.bbc.com/news/articles/c80gvz3l7n2o
