A klímaváltozás a hazai mezőgazdaságot valószínűleg jelentős mértékben érinteni fogja a jövőben ezért fontos megvizsgálni milyen főbb alkalmazkodási lehetőségek állnak rendelkezésre a gazdálkodónak, illetve milyen szakpolitikai intézkedések ösztönözhetik az adaptációt az ország sajátosságait is figyelembe véve.

A klímaváltozás a hazai mezőgazdaságot valószínűleg jelentős mértékben érinteni fogja a jövőben ezért a következőkben azokat a főbb alkalmazkodási lehetőségek vizsgáljuk, amelyek a gazdálkodók rendelkezésre állnak, illetve azokat a szakpolitikai intézkedéseket melyek ösztönözhetik az adaptációt az ország egyedi sajátosságait figyelembe véve. Az alkalmazkodási lehetőségek két főbb kategóriára bonthatók:

  1. szakpolitikai/intézményi szintű alkalmazkodási lehetőségekre és ösztönzőkre
  2. egyéni gazdálkodói szintű alkalmazkodásra.

A szakpolitikai szinten koordinált alkalmazkodási lehetőségek lényege a jogszabályi, intézményi, illetve a finanszírozási háttér megteremtése, kockázatkezelési rendszerek kiépítése és új technológiák és a kutatás-fejlesztés (K+F) ösztönzése. Ezzel szemben az egyéni gazdálkodói szintű alkalmazkodás az adott termelő egyéni döntésén múlik.

Mezőgazdasági Kockázatkezelési Rendszer

Magyarországon a Mezőgazdasági Kockázatkezelési Rendszer már 2012-ben bevezetésre került melynek I. pillére az agrárkárenyhítés, II. pillére a díjtámogatott biztosítási rendszer, III. pillére az országos jégeső-elhárító rendszer (amit 2018-tól vezettek be). A rendszer lefedettsége az egyes mezőgazdasági ágazatokban, területi alapon (2016) az alábbi ábrán látható:

Forrás: NATéR 2018 alapján saját szerkesztés

Kárkifizetések megoszlása

2012–2016 között a kárkifizetések több mint 80 %-a jégesőkár miatt keletkezett. Az aszálykár a kifizetések 5-6 %-át míg a viharkár a 3-13 %-át jelentette (NATéR 2018).

Agrotechnikai eszközök

Az egyes károk elleni védekezés céljából különböző agrotechnikai eszközök állnak a gazdálkodók rendelkezésére: a talajtakarás aszály esetén, megfelelő tápanyagkijuttatás, jég esetén jégháló, vagy fagy ellen ültetvényfűtés. Továbbá a szántóföldi növénytermesztésnél a precíziós gazdálkodás, a talajkímélő művelés vagy az öntözéses gazdálkodás együttes vagy önálló bevezetésével is sokat tehetnek a gazdálkodók annak érdekében, hogy csökkentsék kockázataikat (NATéR 2018). A következőkben ezeket a lehetőségeket tárgyaljuk részletesebben.

Precíziós gazdálkodás

A precíziós technológiák (GPS sorvezetők, drónok, okos eszközök) nemcsak a munkavégzést könnyítik meg, hanem elősegítik a klímaváltozáshoz történő adaptációt és a fenntartható termelési rendszerek kiépítését. A precíziós növénytermesztésben a szántóföldeken a gépek centiméter pontos helymeghatározásán alapuló munkavégzésre képesek (EIPAGRI, 2015). Előnyei közül az input anyagok műtrágya, vetőmag, növényvédő szerek hatékony felhasználásával járó költségcsökkentést, valamint a jobb gépkapacitás kihasználást hangsúlyozzák (Dobos 2013). Az Agrárkutató Intézetben (AKI) készült vizsgálatok alapján a búza hozamánál +6-23 százalékos, a kukoricáénál +3-30 százalékos, a napraforgónál +5-29 százalékos többletet eredményezhet a precíziós gazdálkodásra való áttérés (NATéR 2018).

Talajkímélő (talajvédő) művelés

A precíziós gazdálkodással párhuzamosan a talajkímélő művelés elterjedése is folyamatban, amelynek célja a talaj megfelelő fizikaikémiai állapotban tartása. A precíziós gazdálkodás és a talajkímélő művelés egymást kiegészítő technológiák. A gyakorlatban az a jellemző, hogy az újdonságok iránt fogékony gazdálkodók mindkettőt együttesen alkalmazzák.

Az AKI 2019-es felmérése alapján a talajkímélő művelés hatásai korlátozottabbak a precíziós gazdálkodásénál. A hozam tekintetében a talajkímélő művelést végzők több mint 1/3-a nem tapasztalt változást, 29,5 %-a pedig kisebb mértékű növekedést figyelt meg, valamint viszonylag sok gazda számolt be a hozam kisebb mértékű csökkenéséről is.

Öntözéses területek növelése

A klímaváltozás miatt a különböző modellek által előrejelzett szárazság és aszály miatt öntözésnek a jövőben kulcsszerepe lesz Magyarországon, ami viszont komoly kihívás elé állítja a mezőgazdaságot. Magyarországon jelenleg alacsony az öntözött területek aránya: a potenciálisan öntözhető növények által lefedett 2696 ezer hektáros területből nagyságrendileg mindössze 68 ezer hektárt (2,5 %) öntöznek. Az EU-ban ez az arány 8 %, az USA-ban 13 % feletti (NATéR 2018). Az öntözés 76-85%-ban szántóterületen folyik. Míg a szántóterületek 3,0-3,7%-a potenciálisan öntözhető jelenleg még csak 0,6-1,7%-át öntözik (Kolossvary 2016).

Nemesítési eljárások

A mezőgazdasági nemesítési eljárások lényege, hogy adott tényezők feltétele mellett a klasszikus nemesítési eljárásokkal környezeti hatásokkal szemben ellenállóbb (pl. szárazságtűrő), vagy nagyobb terméshozamú fajtákat hoznak létre, ami rendkívül idő- és költségigényes munka. Az új zöldségfajták előállítása 4-8 évet is igényelhet, költsége átlagosan elérheti 100 millió forintot. A nemesítés szereplői között meghatározóak a tőkeerős multinacionális cégek (Syngenta, Bayern), de léteznek hazai magánvállalkozások is (ZKI Zrt., Duna-R Kft.), valamint olyan kutatóintézetek, mint az MTA Agrártudományok Osztálya és a NAIK Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutatóintézete (Országgyűlés Hivatala 2019).

Géntechnológia, genomszerkesztés

A génmódosítás, genomszerkesztés a nemesítési eljárásoknál gyorsabb megoldás az új növényfajták kifejlesztésére, a világ számos országában és hazánkban viszont tilos a GMO (Genetically Modified Organisms, genetikailag módosított élőlények) növényfajták termesztése. A GMO pro és kontra megítélése egy igen összetett téma (Szabó 2015), de a precíziós génszerkesztéshez tartozó kutatási célú kísérleteket a klímaváltozás is ösztönzi. 2017-ben az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete (EASAC) állásfoglalásában az EU szigorú GMO szabályozásával szemben ésszerűbb, a genomszerkesztési módszerek valódi lehetőségeihez és kockázataihoz igazodó gyakorlatot támogatna. Az MTA (2017) állásfoglalása ezzel összhangban szintén különbséget tesz a genomszerkesztés és a GMO előállítás között. Magyarország Alaptörvénye szerint a GMO-mentesség stratégia kérdés ami versenyelőnyt is jelenthet Magyarországnak (Országgyűlés Hivatala 2019) így hazánkban a GMO növények iparszerű alkalmazása nem engedélyezett.

Rendszeres adatszolgáltatás

A hazai mezőgazdasági termelők alkalmazkodási gyakorlatainak változását nem követi nyomon rendszeres statisztikai adatfelvétel. A hazai mezőgazdaságban rendszeres időközönként megismételt vizsgálat végzése rendkívül hasznos lenne. Ezáltal figyelemmel lehetne kísérni a termelők alkalmazkodási viselkedésének változását, és pontosabb képet lehetne kapmi az alkalmazkodást segítő vagy hátráltató tényezőkről (NATéR 2018).

 

A hazai gazdálkodói által alkalmazott alkalmazkodási eszközök

A gazdálkodok által alkalmazott alkalmazkodási eszközök alapvetően a gazdák egyéni döntéseitől is függnek. Az alkalmazott technikák mutatnak egyfajta tendenciát: bizonyos megoldásokat inkább a nagyobb területen gazdálkodók, szakképzettebbek vagy fiatalabb korosztályba tartozók alkalmaznak.

Az Agrárkutató Intézet munkatársai 19 lehetséges adaptációs technika alkalmazására kérdeztek rá egy felmérésben. A megkérdezett hazai gazdálkodók leggyakrabban a talajlazítást (70,3%), az időjáráshoz igazított növényvédelmet (57,7%), a mélyszántást (53%) és az új fajták használatát (53%) választották a főbb alkalmazkodási technikák közül.

Forrás: NATéR 2018 alapján saját szerkesztés

A gazdálkodók legkevésbé a jelentős beruházásigénnyel bíró fejlesztéseket említették (öntözésfejlesztés 12%, szellőzés vagy hűtés fejlesztése 10%, talajvízvédelmi műveletek 7,3%, jég- és fagyvédelmi fejlesztések 3,7%). A gazdálkodók többsége (84,7%) a már megtett adaptációs lépések ellenére is úgy gondolja, hogy további kisebb-nagyobb változtatásokra lesz szükség a jövőben annak érdekében, hogy tovább folytathassa jelenlegi tevékenységét, azaz tudatában vannak a változó éghajlat okozta adaptációs kényszernek (NATéR 2018).

Az adaptációt korlátozó tényezőket

Az adaptációt korlátozó tényezőket elemezve (tudás, szakember, jogszabályok) a mezőgazdasági termelők, szaktanácsadók, szakirányitók is a jogszabályi környezettel összefüggésbe hozható tényezőket ítélték a legjellemzőbb akadálynak. A termelők közel fele, a szaktanácsadók és szakirányítók több mint kétharmada szerint a nem megfelelő jogszabályok gördítenek a leggyakrabban akadályt az alkalmazkodás elé. A termelők esetében közel azonos súlyt kaptak a megfelelő tudás, technológia, tőke és pályázati lehetőségek hiányára visszavezethető akadályozó tényezők (NATéR 2018).

Összeségében elmondható, hogy nemesítési eljárások túl hosszadalmasok, a géntechnológia nem engedélyezett hazánkba így ezek az eszközök nem jelentenek megoldást a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásra. A Mezőgazdasági Kockázatkezelési Rendszer már évek óta jól működik hazánkban. A szántóföldi növénytermesztésnél a precíziós gazdálkodás, a talajkímélő művelés, az öntözéses gazdálkodás együttes vagy önálló bevezetésével is sokat tehetnek a gazdálkodók annak érdekében, hogy csökkentsék a változó éghajlatból eredő kockázataikat. A gazdálkodók a nagyobb beruházást igénylő alkalmazkodási technikákat kevésbé vették igénybe, illetve a jogszabályi környezettel összefüggésbe hozható tényezőket ítélték a legnagyobb akadálynak, ami hátráltathatja a klímaváltozás elleni mezőgazdasági alkalmazkodást. Végül, a rendszeres adatszolgáltatás jobban támogatná a hazai gazdálkodók által alkalmazott adaptációs technikák hatékonyságának a nyomon követését.