A francia-német atomcsörte részeként a németek 2021 februárja óta oktatták az EU atompárti tagállamait arról, hogy egyedül a szél- és napenergia segítségével előállított zöld hidrogén fenntartható, már az atomerőművekben gyártott ún. piros hidrogén sem az hiába szén-dioxid kibocsátás nélküli a technológia, a fosszilis földgázból előállított kék hidrogén pedig egyenesen ördögtől való. A küldetéstudatos zöldliberális német kormány meg is tett mindent, hogy ebbéli elképzeléseit nemzetközi szinten is érvényesítse. Aztán elérkezett 2023. július 26, az újraértelmezett német hidrogénstratégia bemutatása, melyben nem kis meglepetésre szerepel a fosszilis kék hidrogén tiltottból támogatottá tétele. Vagy nem is kellett volna ezen igazából meglepődni a szén- és lignittüzelésű erőművek újbóli beindítása után?
A Német Szövetségi Gazdasági és Energiaügyi Minisztérium 2021 februárjában mutatta be a német Nemzeti Hidrogénstratégia tervezetét, melyet több hónapos vitát és egyeztetést követően 2021 júniusában fogadott el a szövetségi kormány azzal a kifejezett célja, hogy Németországot a hidrogén technológiák vezető beszállítójává tegye. A dokumentum sajátossága, hogy a végső szöveg kizárólag a zöld, azaz a megújuló energia forrásból származó hidrogén előállítását tartja támogathatónak és fejlesztendőnek, az energia fordulat (energiewende) harmadik oszlopát alkotva az energiahatékonyság és a megújuló energiatermelés növelése mellett. A hidrogénstratégia a német EU elnökség kiemelt eleme volt és nem titok, hogy döntő részben inspirálta a 2021 júliusi megjelenésű EU Hidrogénstratégiát és a Fit for 55%! akciótervet, hiszen nem tűnik valószínűnek, hogy egy hónap elég lett volna egy, a némettől független EU stratégia elkészítéséhez, ha az a nulláról indul.
A történések fényében tanulságos a magyar kormány EU Hidrogénstratégiájához készített, immár három éves tárgyalási álláspontjából szemezgetni: - „Magyarország üdvözli a Bizottság Hidrogénstratégiáját, az Európai Tiszta Hidrogénszövetség létrehozását, valamint a kutatás és innováció kitüntetett szerepét az EU Hidrogénstratégiájában. Egyet értve azzal, hogy a hidrogéngazdaság a klímavédelem egyik alapja lehet, Magyarország azon államok között van, akik szerint a 2050-es klímasemlegességi cél eléréséhez szükséges és elengedhetetlen eszköz lesz a hidrogén. Bízunk benne, hogy ezek a kezdeményezések jó célt szolgálva a tagállamok segítségére lehetnek a klímasemlegesség elérésében. A Bizottság által közzétett stratégia legtöbb elemét támogatni tudjuk. Azonban álláspontunk szerint a hidrogén előállításánál a nukleáris energiában rejlő lehetőségeket hosszabb távon sem szabad figyelmen kívül hagyni. A Bizottság által közzétett stratégiában a prioritást egyértelműen a szél- és napenergia felhasználásával előállított megújuló hidrogén fejlesztése jelenti. Magyarország is számol a megújuló energiával, de a szintén dekarbonizált áramot termelő atomerőművek a zöld hidrogén előállításban hosszútávon sem nélkülözhetők. … Magyarország egyetért azzal, hogy az ellátás biztonsága érdekében csökkenteni kell az EU földgázfogyasztását, azonban a földgáznak és a földgázból előállított kék hidrogénnek is szerepet kell kapnia egy átmeneti, középtávú időszakra a tiszta energia-átmenetben.”
A német zöldítés vargabetűi: atom helyett szén és lignit az áramtermelésben, földgáz a hidrogéntermelésben
A zöld ideológiai alapon álló német energiapolitika és az orosz-ukrán háború miatti elhibázott szankciók eredménye az, hogy a leállított atomerőművek helyét gyakorlatilag újból szén- és lignittüzelésű erőművek vették át Németországban az áramtermelő ágazatban és most úgy tűnik, hogy a zöld hidrogén sem kell már, hogy zöld legyen, azaz kizárólag megújuló energiával legyen előállítva. Jó lesz itt már mindenféle árnyalat, még a fosszilis földgázból előállított kék is. Az 1. ábrán a különféle alapanyagok és technológiák alkalmazásával előállított hidrogén életciklusra vetített szén-dioxid kibocsátása látható. Nem nagy meglepetés, hogy az atomerőművekben (nuclear) előállított hidrogénnek a legkisebb a szén-dioxid lábnyoma, az viszont igen, hogy napenergiával (solar power) előállított hidrogén kibocsátása több, mint 12-szerese ennek. A földgázból (natural gas) előállított hidrogén pedig csak a fűtőolajnál (heavy fuel oil) és a szénnél (coal) nyújt jobb teljesítményt, de ez a jobb teljesítmény is idézőjelbe tehető: a földgázból készült hidrogén szén-dioxid lábnyoma 78-szorosa az atomerőművekben gyártottnál.
A német kormány még közvetlenül az orosz-ukrán háború előtt egy hónappal is (2022 január) kategorikusan elutasította a kék hidrogén átmeneti alkalmazását, pedig már tudott volt, hogy a német gazdaság zöld hidrogén igényét még importból sem fogja tudni fedezni. Sőt, a kommunikáció szintjén a német zöld hidrogén ambíciók jelentős növelésére lehetett számítani. Ezzel egyidejűleg figyelmeztették az ún. olaj- és gázipari lobbit, hogy ne számítsanak tovább a fosszilis gázalapú hidrogén további tolerálására.
A 2021-es Német Hidrogénstratégia 14 TWh zöld hidrogén előállítását tervezte 2030-ra, és a zöld hidrogént definiálta az egyetlen fenntartható módon termelt hidrogénként. A zöld kezdeményezés azonban gyorsan a visszájára fordult, de ez csak a német kormány számára lett meglepetés.
Miután a 14 TWh zöld hidrogén a 2030-as várható felhasználás csupán 15%-át jelenti, a teljes igény (90 TWh) 85%-át importálni kellett volna elsősorban az EU-ból. Ezért a Szövetségi Gazdasági és Energiaügyi Minisztérium (BMWi) létrehozta a nemzetközi hidrogénpartnerségek hálózatát annak érdekében, hogy Németország beszállhasson hidrogéntermelő projektekbe olyan országokban, ahol a megújuló energiaforrások (szél és napenergia) ideális feltételeket biztosítanak a zöld hidrogén termeléshez. Hamar kiderült azonban, hogy nem lesz elég sem az exportálható zöld hidrogén, sem semmilyen színű hidrogén a tervezett német igények kielégítésére. Ennek fényében 2022-ben Németország úgy döntött, hogy megduplázza hidrogéntermelési ambícióit 2030-ra, és 70%-ra csökkenti az importot. Ennek ellenére a kínálat még mindig nem volt elegendő, elsősorban azért, mert a zöld hidrogén előállítása jelenleg és várhatóan közép távon is versenyképtelenül drága marad.
Bár a németek kérlelhetetlenül oktattak más tagállamokat évekig a zöld hidrogén egyedüli fenntarthatóságával kapcsolatban, tudnak azért alkalmazkodni a körülményekhez, ha saját magukról van szó.
Németország a 2023. júl. 26-án bemutatott aktualizált nemzeti hidrogénstratégiájában elkötelezte magát a kék hidrogén mellett, nagy hangsúlyt fektetve a Norvégiából származó importra, miközben próbál garanciát adni arra, hogy a technológiát a folyamatban keletkező szén-dioxid leválasztásával és újra hasznosításával (CCUS – Carbon Capture Storage and Utilisation) klímabaráttá teszik. A hosszú múlttal rendelkező földgáz kereskedelmi kapcsolatukra építve Németország és Norvégia már meg is állapodott egy "zöld" partnerségben, melynek célja egy hidrogénvezeték megépítése Németország és Norvégia között. Norvégia, az EU második legnagyobb gázexportőre aktívan hozzá akar járulni a hidrogénpiac gyors fejlődéséhez Németországban és a kontinensen. Így persze, hogy a fosszilis földgázát magasabb hozzáadott értékű, drága kék hidrogénként adhatja tovább, messzemenően érdekelt ebben.
Arra a kérdésre, hogy Németország miért nem állít elő több zöld hidrogént, a Németországi Energiaügynökség azt válaszolta: „Németországnak hidrogénimportra van szüksége, mert már nincs annyi területünk a nap- és a szélerőműveknek, amennyivel fedezhetnénk a zöld hidrogén igényünket.”
Idézzük csak fel újból a három évvel ezelőtt az EU Hidrogénstratégájához készült magyar tagállami álláspont két lényeges állítását: - „Álláspontunk szerint a hidrogén előállításánál a nukleáris energiában rejlő lehetőségeket hosszabb távon sem szabad figyelmen kívül hagyni és a földgáznak és a földgázból előállított kék hidrogénnek is szerepet kell kapnia egy átmeneti, középtávú időszakra a tiszta energia-átmenetben.” Akkor persze fölényes mosoly volt az európai zöld mainstream válasza. Ma meg már a zöld mellett minden színárnyalat játszik (kék, türkiz, piros, sárga), ha egy-egy hidrogén gyártási technológiát takar.
Borítókép: pixabay.com
