Mennyire lehet realitás, hogy az E20-as üzemanyag (azaz a 20%-ban etanolt tartalmazó benzin) megváltoztathatja az autósok életét? Az Európai Bizottság fontolgatja ugyanis az E20-as benzin európai bevezetését – írja a Totalcar az Auto Motor und Sport-ban megjelent információk alapján. Elméletileg csökkenhet a szén-dioxid-kibocsátás és az üzemanyag ár, ám az alacsonyabb energiatartalom hatására nőhet az üzemanyag-fogyasztás.

Az úgynevezett E20-as benzin több országban nemcsak terv, hanem valóság. A kérdés már nem az, hogy létezik-e, hanem az, hogy mikor jelenik meg a magyar kutakon? Az Európai Unió egyre nagyobb nyomás alatt áll, hogy csökkentse a fosszilis üzemanyagok felhasználását és a közlekedés szén-dioxid-kibocsátását. Ebben kaphat kulcsszerepet az E20, amely a jelenlegi E10-nél jóval magasabb arányban tartalmaz növényi eredetű, tehát megújuló bio-etanolt.

Az ötlet támogatói szerint az új üzemanyag csökkentheti az olajfüggőséget, a bio-etanol tartalom miatt mérsékelheti a károsanyag-kibocsátást, és akár olcsóbb előállítást is lehetővé tehet. De az öregebb autómotorok nem mindegyike „örülne” a magasabb etanol-tartalomnak. A magasabb etanoltartalom ugyanis komolyabb terhelést jelenthetnek az üzemanyagrendszerek tömítéseinek, anyagméretezési, kompatibilitási problémák léphetnek fel. Ezért az autópark átállása időigényes lehet. Ráadásul az etanol energiatartalma alacsonyabb a hagyományos benzinnél, így az autók fogyasztása is enyhén növekedhet. Éppen ezért az E20 bevezetése várhatóan fokozatos lenne: először az újabb modellek kapnának teljes kompatibilitást, miközben az E10 még hosszú ideig párhuzamosan megmaradhatna.

Globális kitekintés

Miközben Európa még csak mérlegel, a világ több országában már napi gyakorlat az E20 használata:

  • Brazilia évtizedek óta magas etanoltartalmú üzemanyagokra építi közlekedését, sok helyen az E20-nál is nagyobb bio-etanol koncentrációjú keverékek számítanak átlagosnak.
  • India az elmúlt években hatalmas E20-programot indított, és már több ezer töltőállomáson elérhető az új üzemanyag. A cél, hogy országos szabvánnyá váljon.
  • Thaiföld szintén régóta kínál E20-at a kutakon, miközben a helyi autópark fokozatosan alkalmazkodott az új keverékhez.
  • A Fülöp-szigeteken szintén elterjedten használják E20-at, de nem mindegyik töltőállomás hálózatnál.

Magyar helyzet

Magyarország különösen érdekes helyzetben van. Hazánk jelentős bioetanol-termelő kapacitással rendelkezik, így ipari és mezőgazdasági oldalról akár profitálhatna is az átállásból. A gondot inkább a járműállomány jelentheti. A magyar autók átlagéletkora továbbra is magas, ezért egy túl gyors átállás komoly műszaki és gazdasági problémákat okozhatna sok tulajdonosnak.

Mikor jöhet el az áttörés?

Az iparági várakozások szerint az E20 szélesebb európai megjelenése legkorábban a 2027–2030 közötti időszakban válhat reálissá. Addig az autógyártóknak, az üzemanyag-forgalmazóknak és a szabályozóknak is meg kell találniuk az egyensúlyt a környezetvédelmi célok és a régebbi autók tulajdonosainak az érdekei között.

Ezzel együtt is, nagyon valószínű, hogy az E20 megjelenése teljesen újrarajzolja majd a prémium benzinek piacát — és valószínűleg pont a prémium szegmens lenne az egyik „menekülőút” azoknak az autósoknak, akik nem szeretnének magas etanoltartalmú üzemanyagot tankolni.

A jelenlegi európai minta alapján az látszik, hogy amikor az alapbenzin etanoltartalma nő, a prémium termékek gyakran megőrzik az alacsonyabb etanolszintet. Ma is ez történik sok országban: a normál 95-ös már E10, miközben a prémium 98/100-as gyakran továbbra is E5 marad.

Ezért teljesen logikus forgatókönyv lenne, hogy a „közönséges” 95-ös átáll E20-ra, miközben a prémium 98/100-as üzemanyagok E5 vagy legfeljebb E10 maradnak. Ez az autógyártók és a prémiumüzemanyag-gyártók számára üzletileg is kedvező lehetne, hiszen a régebbi vagy érzékenyebb motorok tulajdonosai hajlandók többet fizetni, a sportautók és tuningmotorok piacán pedig továbbra is fontos az alacsony etanoltartalom és a stabil égési karakterisztika.

Érdekes kérdés, hogy ki lehet-e szintetikus komponensekkel váltani a bio-etanolt, hiszen például az ORLEN már most is használ olyan megoldásokat, ahol az oktánszám-növelés nem kizárólag hagyományos bioetanollal történik. Az ORLEN által használt szintetikus komponens az ún. ETBE (terc-butil-etil-éter) ami sokkal „benzin-szerűbben” viselkedik, mint a bio-etanol és kevesebb problémát jelent a régebbi üzemanyagrendszerek számára.

A szintetikus komponensek szélesebb körű használata a 100-as prémiumbenzinek esetében több, mint valószínű. A magas oktánszámot ugyanis egyre nehezebb hagyományos finomítással előállítani, miközben a környezetvédelmi szabályok szigorodnak. Másrészt számíthatunk arra, hogy a minőségért és a környezet fokozottabb védelméért áldozni hajlandó fogyasztói réteg körében népszerű lesz ez a megoldás.

Mielőtt azonban döntés születne az E20-al kapcsolatban, az EU-nak állást kéne foglalnia abban, hogy mit tervez 2035 után a belsőégésű motorokkal? Emlékeztetőül: az EU eredetileg azt tervezte, hogy 2035-től gyakorlatilag megszűnik az új benzines és dízelautók forgalmazása, mivel az új autókra 100 százalékos szén-dioxid-kibocsátáscsökkentési célt írtak volna elő. Ez azonban nem jelentette volna a már használatban lévő autók kitiltását: a meglévő belsőégésű motoros járművek tovább közlekedhettek volna és a használtpiac is megmaradhatott volna. Az elmúlt években ugyanakkor az autógyártók és több tagállam nyomására az EU álláspontja enyhült a kérdésben. A jelenlegi irány inkább az lehet, hogy 2035 után is maradhatnak bizonyos hibridek és akár szintetikus vagy bioüzemanyaggal működő belsőégésű modellek, így egyre kevésbé valószínű a teljes tiltás. Amennyiben így lesz, az E20-as benzin szélesebb körű használata egy átmeneti időszakban realitás lehet.

A cikk megjelent a Magyar Nemzetben is.