Kísértet járja be Európát – az energiaszegénység kísértete. A 2010-es évek közepén még csupán egy szűk rétegnek okozott rendszeres küzdelmet a fűtés és elektromosság számlák kifizetése.

Mára azonban ez a probléma egyre több családot érint, egyre inkább társadalmi jelenség az ukrán-orosz háborút és a szankciókat követő áremelkedés következtében. A statisztikákon túl, már a nemzetközi lapok, mint a BBC, a Financial Times, a Bild, az El País vagy a Le Monde is rendszeresen foglalkoznak a témával, a közbeszéd részévé vált. Az adott országokban különböző mértékben okoz ez problémát és különböző reakciókat adtak. Általánosan elmondható azonban, hogy a probléma jelen van és foglalkozni kell vele, a leszakadó és elszegényedő társadalmi rétegek védelmében. Az energiabiztonságot nemzetközileg egyre inkább alapvető emberi jogként kezelik, hiszen elválaszthatatlan az élethez és egészséghez való jogtól.

Az európai gazdaságot az elmúlt években több csapás érte, a 2020-as koronavírus járvány, már repedéseket okozott az európai gazdaságban. A 2022-ben kitört ukrán-orosz háborút azonban teljes sokk követte. A háború, illetve az azokra válaszul bevezetett szankciók és az energia-infrastruktúra átrendeződése töréseket okoztak Európa energiaellátásában és árazásában. A gáz- és villamosenergia-piaci problémák, a beszállítók bizonytalansága, az importköltségek és az energiaárak ugrásszerű emelkedése mind hozzájárultak ahhoz, hogy egyre több háztartás kerüljön energia-szegénységbe. Az energiaszegénységnek több oka lehet, ezek az alacsony jövedelem, az elavult energetikája az épületeknek, illetve a magas energia árak. Az energiaárak növekedése különösen az érzékeny rétegeket sújta. Az alacsony jövedelműeket, a nyugdíjasokat, és az egyedülálló szülőket, családokat.

Az EU statisztikái és nemzeti adatok azt mutatják, hogy az utóbbi években, különösen 2021-től kezdve, jelentős romlás történt azoknak az aránya, akik nem tudják megfelelően befűteni otthonukat. 

A megfelelő fűtés hiánya egy statisztika, mely során a megkérdezettek vallanak arról, hogy megengedhetik-e, hogy felmelegítsék a lakásukat ideális lakhatási hőmérsékletre. Ez a szám az Európai Unióban 2021-ben 6,9% volt, ez a háború kitörését követően 2022-re 9,3%, illetve 2023-ban már 10,6%-át érintette az uniós polgároknak. Ilyen magas arányt a 2010-es évek óta, nem láttunk, ahol az európai lakosság a 2008-as gazdasági válság hatásait szenvedte még. Ez akkoriban elsősorban a szegényebb dél-európai országokat érintette. Ők ma is elszenvedői ennek a problémának, azonban a fejlett európai gazdaságokban is felütötte a probléma a fejét. Németországban és Franciaországban drasztikus változás ez a lakosság életében. A magyar lakossági fogyasztókat, már régóta a rezsicsökkentett árak védik a gazdasági hatásokkal szemben. Ilyen kiterjedt intézkedés csomag sok országban csak most kerül megfontolásra. Franciaországban 2023-ban vezettek be ársapkát, Németországban pedig egyszeri támogatást kaptak 2022 végén az állami alkalmazottak és rászorulók, azonban ez nem tudta teljesen orvosolni a helyzetet.

A megfelelő fűtésen túl, mely részben szubjektív szempont, azonban van még egy rendkívül figyelmeztető jel. Az uniós polgárok, illetve Nagy-Britannia lakosainak körében egyre gyakoribb a közüzemi számlák körében történő elmaradás. Ennek oka az áremelkedés is, mind a gáz, mind az áram területén. Az áram területén hazánkban egyedül csökkenés figyelhető meg 2010 óta. Bulgáriával egyetemben a kWh arányos áramár a legalacsonyabb az Unióban.

Év

EU átlag

Magyarország

Lengyelország

Németország

Franciaország

2010

0,174 €

0,175 €

0,118 €

0,240 €

0,148 €

2023

0,285 €

0,098 €

0,224 €

0,345 €

0,289 €

Villamosenergia-ár háztartásoknak, €/kWh, Forrás: Eurostat

A gáz ár esetén drasztikusabb változást láthatunk. Az Unióban az orosz-ukrán háború hatása begyűrűzött, ezáltal általánosan duplájára nőttek az árak. (Németországban például 180%-kal, Franciaországban 90%-kal) Magyarország esetén a lakossági gáz ára a legalacsonyabb és 2010 óta nem tapasztalhatnak a lakossági fogyasztók drágulást ezen a területen, ezzel biztosítva az otthonok megfizethető fűtését.

Az európai fogyasztói átlag áramár éves összehasonlítása (felül) és
az euróban számított áramár az egyes európai országokban 2025 első felében (alul) / Forrás

A fogyasztói tartozásokat tekintve ugyancsak aggasztó tendenciák figyelhetőek meg. Németország esetében a lakosság 5%-a nem tudja időben befizetni közüzemi számláit napjainkban. Ez a 2010-ban, még 3,5% volt, és a 2010-es években végig 3% körül mozgott. Franciaország is hasonló tendenciát látunk, a számos szolgáltató miatt, nem látunk pontos képet, de egy elemzés szerint 1,6%-os növekedés látható 2015-óta 2023-hoz viszonyítva. A Le Monde pedig arról számolt be a lakosság 30%-nak okoz gondot befizetni a számlákat, míg ez az arány 2020-ban, még csak 18% volt. Az EU átlagot tekintve elsőre pozitív képet láthatunk, 2010-ben, még 9,6% volt hátraléka közüzemi számlákban, ez 2023-ra 6,9%-ra esett. Azonban 2019 óta lassan növekedő értéket láthatunk, akkor csupán 6,2%-nak okoztak gondot a számlák befizetései. A csökkenés fő oka, hogy számos országban jelentősen csökkent ez az arány a lakosságban, Magyarországon például 12%-kal, ezzel ma már az európai középmezőnybe tartozik, Németországgal és Franciaországgal közösen.

Miközben Európa számos országában a lakosság egyre komolyabb nehézségekkel küzd az energiaárak emelkedése miatt, Magyarország a rezsicsökkentés révén sikeresen védi polgárait a drámai áremelkedéstől. Ez az intézkedés lehetővé teszi, hogy a háztartások nagy része továbbra is megfizethető áron férjen hozzá alapvető energiához, és csökkenti az energiaszegénység kockázatát. A magyar modell azt mutatja, hogy célzott, lakosságbarát energiaintézkedésekkel mérsékelni lehet az árrobbanás társadalmi hatásait, és biztosítani lehet, hogy minden család meleg otthonban élhessen, még a gazdasági kihívások közepette is.

Források:

https://ec.europa.eu/eurostat/statistics-explained/SEPDF/cache/45229.pdf

https://energy-poverty.ec.europa.eu/observatory/publications/epah-energy-poverty-national-indicators-insights-more-effective-measuring

https://www.bild.de/leben-wissen/mein-geld-finanzportal/millionen-koennen-strom-und-gas-nicht-zahlen-68ca6e74e257831613ddfffb

https://www.ft.com/content/752158ed-7959-438a-91e3-29a0615cee4c

https://www.bbc.com/news/articles/cm2zr4nym9zo

https://www.mdpi.com/1996-1073/18/12/3117