A XII. Türk Államok Szervezetének csúcstalálkozóján Magyarország is részt vett, megfigyelő tagként. A szervezetben a gazdasági és biztonságpolitikai együttműködés mellett az energiabiztonság és a zöld átállás kérdése is kiemelt szerepet tölt be, mely hazánk számára is kulcsfontosságú. Közös ügyeink közé tartozik az aszály elleni védekezés, a klímaváltozás hatásainak mérséklése, valamint a zöld energetikai fejlesztések előmozdítása. Magyarország részvétele a szervezetben megerősíti hídország-szerepét Kelet és Nyugat között, ami kulcsfontosságú az európai közösség energiabiztonsága és zöld átállása szempontjából is. Ez az erősödő kapcsolat közös érdekünk, mely erősítheti geopolitikai helyzetünket, hozzáférést biztosítva ezen országok nyersanyagaihoz, energia hordozóihoz és technológiájához.

2025. október 6-án és 7-én a Türk Államok Szervezete (TÁSZ) csúcstalálkozót tartott Azerbajdzsánban, Gabala városában. Magyarországot Orbán Viktor miniszterelnök képviselte Ilham Aliyev, az Azerbajdzsáni Köztársaság elnökének meghívására. A csúcstalálkozó további résztvevői Recep Tayyip Erdoğan, a Török Köztársaság elnöke, Shavkat Mirziyoyev, az Üzbég Köztársaság elnöke, Kassym-Jomart Tokayev, a Kazah Köztársaság elnöke, Sadyr Zhaparov, a Kirgiz Köztársaság elnöke, Gurbanguly Berdimuhamedow a Türkmén Köztársaság parlamentjének elnöke, valamint Kubanychbek Omuraliev, a Türk Államok Szervezetének főtitkára voltak.

A TÁSZ (korábbi nevén Türk Tanács) 2009. október 3-án jött létre, célja pedig a tagállamok közötti széles körű együttműködés előmozdítása a gazdaság, oktatás, energetika, közlekedés, turizmus, média, információs és kommunikációs technológiák, egészségügy, ifjúság és sport területén. Magyarország 2018 óta megfigyelő tagja a szervezetnek.

A csúcstalálkozó fő témája a regionális béke és biztonság volt, amely Magyarország energiaellátása szempontjából is kulcsfontosságú. A májusban, Budapesten rendezett találkozó fő témája Kelet és Nyugat kapcsolatának megerősítése volt, amelyben Magyarország kulcsszerepet játszik, „híd-országként” ez pedig meghatározó a szervezet hosszú távú stratégiai céljai szempontjából. Ez a szerep azonban nemcsak a TÁSZ, hanem Magyarország és az Európai Unió számára is alapvető jelentőségű mind a zöld átállás, mind az energiabiztonság tekintetében. Az EU által 2027-ig célul kitűzött teljes energetikai leválás Oroszországról fényében a szervezet országainak hozzájárulása (olaj-, földgáz- és nukleáris fűtőanyag-ellátás terén) egyre nagyobb súlyt képvisel.

A házigazda Azerbajdzsán az Oroszországra kivetett szankciókat követően stratégiai partnerré lépett elő az európai gázellátás területén. A 2010-es évek végén az azeri gáz mindössze 1–2%-os részesedéssel bírt az európai piacon, mára azonban ez az arány közel 5%-ra nőtt, és 2027-re a szállított mennyiség megduplázása is tervben van. 2024 óta Magyarországra is érkezik azeri gáz az Adria-gázvezetéken, illetve a Török Áramlaton keresztül, elkerülve a konfliktusövezeteket. Ez a két ország baráti kapcsolatának és politikai együttműködésének sikere, amely hozzájárul Magyarország energiabiztonságának növeléséhez.

Egy másik kulcsfontosságú ország Kazahsztán, amely az EU harmadik legnagyobb nem-OPEC olajszállítója. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter 2025 februárjában Murat Nurtleu kazah miniszterelnök-helyettessel történelmi jelentőségű kölcsönös befektetési csomagról állapodott meg, amelynek része a Magyarországra irányuló kazah olajszállítás is. Kazahsztán kulcsszerepe ugyanakkor az uránkitermelésben is megmutatkozik. Európa uránigényének mintegy 26%-át innen importálja, és ez az arány a jövőben tovább növekedhet a nigeri és orosz források kiesésével.

A szervezet tagállamai emellett jelentős megújulóenergia-potenciállal (nap-, szél- és vízenergia), valamint zöld hidrogéntermelési kapacitással rendelkeznek, amelyek az EU energiaellátását is szolgálhatják. E témákban már zajlanak egyeztetések és megállapodások az európai partnerek bevonásával. Magyarország ebben a tekintetben élen jár, így különösen fontos a bizalom és a baráti kapcsolatok erősítése, amit a csúcstalálkozó is megerősített.

Törökország szerepe – a zöld átállásban és regionális vezető pozícióján túl – stratégiai elhelyezkedésében rejlik. Bár energetikai nyersanyagokban szegény, létfontosságú tranzitútvonalakat biztosít az európai energiaellátás számára, így együttműködése elengedhetetlen.

A találkozót követően a résztvevők 121 pontban rögzítették a csúcstalálkozó eredményeit és a szervezet jövőbeli céljait. Ezek közül több mint tíz pont foglalkozik a klímavédelmi célokkal és a zöldenergia-fejlesztéssel. Ide tartozik a zöld technológiák fejlesztése, a biodiverzitás védelme, a „Zero Waste” szemlélet támogatása, a fenntartható gazdaságban való együttműködés, valamint klímaálló falvak és városok tervezése és fejlesztése. Fontos elem továbbá a „Középső Folyosó” (Közép-Ázsia – Kaukázus – Európa) bővítése, amely mind energia-, mind áruszállítási szempontból egyre jelentősebb.

A csúcstalálkozón nyilatkozat született a Budapesten működő Aszálymegelőző Intézet további megerősítéséről is. Az intézet 2022 óta foglalkozik a tagállamok közös problémájával: az egyre gyakoribb és súlyosabb aszályok elleni küzdelemmel, vízgazdálkodási és fenntartható mezőgazdasági technológiák fejlesztésével.

A Türk Államok Szervezetének XII. csúcstalálkozóján, amelyet Gabalában, Azerbajdzsánban tartottak, az energiabiztonság és a zöld átállás kiemelt témaként szerepelt a regionális béke és együttműködés mellett. A tagállamok elkötelezték magukat a megújuló energiaforrások, zöld technológiák és a „Türk Zöld Vízió” előmozdítása mellett, a klímaálló infrastruktúra és a biodiverzitás védelmével összhangban. A csúcstalálkozó hangsúlyozta a Transz-Kaszpi Középső Folyosó fejlesztésének fontosságát is, amely kulcsfontosságú az energia- és kereskedelmi összeköttetések erősítésében. Magyarország kulcspozíciót tölt be a szervezetben kapocsként a Nyugat és a Kelet közt, erősítve az európai kapcsolatokat meghatározó geopolitikai közösséggel.

Magyarország részvétele a Türk Államok Szervezetében jelentős geopolitikai térnyerés. A diplomáciai és kereskedelmi kapcsolatokon túl, hozzásegíti Magyarországot az energiabiztonsághoz az azeri gáz vagy a jövőben elérhető kazah olaj által. Közös ügyek mentén, mint az aszály helyzet is együtt tudunk működni, melynek megoldása mindannyiunk számára égető kérdés. Magyarország keleti-nyitása nem csupán számunkra létfontosságú, hanem a többi uniós ország számára is, hiszen a szankciós politika következtében új partnereket kell találnunk. Ezek az új partnerek lehetnek a Türk Államok, melyek egyre növekvő súllyal veszik ki részüket az európai ellátásban.

Borítókép: A Türk Államok Szervezetének állam- és kormányfői a szervezet 11. csúcstalálkozóján a biskeki Intymak Ordo állami rezidencián, 2024. november 6-án (Fotó: AFP/Vyacheslav Oseledko)