Hétfő délután súlyos áramszünet bénította meg az Ibériai-félszigetet. Bár a konkrét kiváltó okot még vizsgálják, az viszont már most világos, mi tette sebezhetővé a rendszert. Spanyolországban a közel 80%-os időjárásfüggő megújuló energia részarány és a hagyományos erőművek leállítása olyan mértékben csökkentette a hálózat váltakozó áramú tehetetlenségét, hogy pár perc alatt kialakult az instabilitás, ami vészlekapcsolási hullámhoz vezetett.
Nikola Tesla 1888-ban tartotta meg „A váltóáramú generátorok és transzformátorok” című előadását az Amerikai Mérnökegylet előtt. Néhány évvel később, 1891-ben Frankfurtban, a Nemzetközi Elektromos Kiállításon épült ki az első háromfázisú váltakozó áramú átviteli hálózat. Ettől kezdve Európa és a világ túlnyomó része a váltakozó áramú – köznyelvben váltóáramú – rendszerre állt át, néhány kivétellel, ahol nagyfeszültségű egyenáramot használnak.
Ez a rendszer számos előnnyel bír: a nagy hagyományos erőművek a mechanikai mozgást generátorok segítségével hatékonyan tudják villamos energiává alakítani. A „nagy” szó itt különös jelentőséggel bír, mert az energetikában a méret nem pótolható – a jelenlegi technológia nem képes ezt kiváltani. A váltakozó áram „lüktetése” a generátorok forgási sebességét követi, stabilitását – szakszóval inerciáját – pedig a nagy tömegű, szinkron üzemű forgógépek biztosítják.
Amikor például a Paksi Atomerőmű üzemel, az olyan a villamosenergia-hálózat számára, mintha az új Mad Max-film harcivasa dübörögne megállíthatatlanul az úton. Ezzel szemben egy hasonló teljesítményű napelempark inkább a Rendőr Akadémiából ismert Sweetchuckra emlékeztet, ahogy esetlenül robogózik. A különbség oka, hogy az időjárásfüggő megújuló források által termelt egyenáramból mesterséges eszközökkel és inertekkel állítanak elő váltakozó áramot – ez pedig nem ugyanaz.
Ha megnézzük a spanyol áramszünet előtti pillanatokat, azt látjuk, hogy a folyamatos negatív áramár miatt sorra állították le a hagyományos erőműveket, miközben a napenergia, naphőenergia és szélenergia részesedése elérte a 77,8%-ot közvetlenül a blackout előtt. Fontos tudni, hogy az Európai Unió előírja a megújuló energia kötelező átvételét, így a rendszerirányítónak a fosszilis és nukleáris erőműveket kell háttérbe szorítania – hacsak a rendszer stabilitása nem kíván mást. Ebben az esetben éppen ez lett volna a szükséges lépés: a megújuló energia részleges megtagadása a rendszerbiztonság érdekében.
Joggal merülhet fel a kérdés: miért nem történt hasonló Németországban, ahol már végleg leállították az atomerőműveket, és szinte kizárólag megújulókra támaszkodnak? Egyrészt, a német hálózatot a francia atomerőművek stabilizálják, másrészt hatalmas lendkerekeket telepítettek, amelyek forgása szimulálja a hagyományos erőművekre jellemző mechanikai tehetetlenséget.
Az eset tanulságul szolgálhat mindazok számára, akik szerint nincs szükség a Paks II. beruházásra vagy új, kombinált ciklusú földgázerőművekre. Amíg Magyarországon nem nőnek hegyek és vízhozamok, amelyek lehetővé tennék a vízerőművek tömeges telepítését, addig a villamosenergia-ellátás sem télen, sem nyáron nem oldható meg kizárólag időjárásfüggő megújuló forrásokkal.
