Az Eurostat közzétette legfrissebb statisztikáit az Európai Unió és tagállamai üvegházhatású gázkibocsátásáról. Az adatok szerint az ÜHG-k kibocsátásának intenzitása – amely azt mutatja, hogy mennyi kibocsátás társul egy eurónyi gazdasági érték előállításához – 2013 és 2023 között 32%-kal csökkent közösségi szinten. Ugyanezen időszakban az uniós gazdaság hozzáadott értéke 19%-kal növekedett, ami a fenntartható gazdasági fejlődést tükrözi.

A tagállamok közül a legnagyobb csökkenést Észtország érte el (61%), míg Írország és Szlovénia 50%-os, illetve 41%-os csökkentést regisztrált. Magyarország is kiemelkedő eredményt mutatott, a legtöbb nyugat-európai országot megelőzve 31,6%-os csökkenést ért el.

Ágazati kibocsátási trendek

Az energiaiparban tapasztalták a legnagyobb csökkenést: 43%-kal mérséklődött a kibocsátás, amely így 448 millió tonna szén-dioxid-egyenértéket tett ki. Jelentős csökkenés következett be a bányászat és kőfejtés (25%), a szolgáltatások (20%) és a gyáripar (17%) területén is. Ezzel szemben a szállítás és raktározás szektorban – a globális trendekkel összhangban – 14%-os növekedést regisztráltak. A háztartások kibocsátása szintén javuló tendenciát mutatott, 14,4%-os csökkenést érve el az elmúlt évtizedben.

Uniós szinten az üvegházhatású gázok összesített kibocsátása 2023-ban 3,4 milliárd tonna szén-dioxid-egyenérték volt, ami 7%-kal alacsonyabb az előző évinél, és 18%-kal kevesebb, mint 2013-ban.

Zéró emissziós járművek térnyerése az EU-ban

Az Eurostat statisztikái szerint 2023-ban az Európai Unióban 1.548.417 új, zéró kibocsátású személygépkocsit regisztráltak, amely az összes új gépjármű 14,5%-ának felel meg. Svédország (38,6%), Dánia (36,1%) és Finnország (33,8%) kiemelkedően magas arányt mutatott ezen a téren, míg Horvátország (2,6%), Szlovákia (2,9%) és Csehország (3,1%) sereghajtók.

A zéró kibocsátású személygépkocsik regisztrációja 2023-ban mintegy 70-szerese volt a 2013-as szintnek, és 11-szerese a 2018-as adatnak. Az újonnan regisztrált zéró emissziós autóbuszok aránya a kategórián belül 15,3%-ot tett ki, szemben a 2013-as mindössze 0,5%-kal.

A 2024-es adatok közzététele még várat magára, azonban előrejelzések szerint az Európai Unió stagnáló gazdasága és a németországi fogyasztási és gyártási visszaesés negatívan befolyásolhatja az újonnan regisztrált zéró kibocsátású járművek számát és arányát az Európai Unióban.

Amennyiben számszerűsítjük az ÜHG-kibocsátást, akkor az Európai Unió a világ összes kibocsátásának ~7,1 százalékáért, Magyarország pedig csak 0,12 százalékáért felelős.

A globális klímaváltozás tudományosan elismert jelenség, az Európai Unió országai tudatosan törekednek a kibocsátásuk féken tartására. Az Uniós kibocsátáscsökkentés mértéke meghaladta a 30%-ot, miközben a gazdaság több mint 60%-kal növekedett. Magyarország eredményei még jelentősebbek. Hazánk törvényben vállalta, hogy 1990-hez képest 2030-ra legalább 40%-kal csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását. Az előzetes adatok szerint a hazai ÜHG-kibocsátás 2023-ban a megelőző esztendőhöz mérten jelentős arányban mérséklődött, az 1990-es bázisévhez viszonyítva ezzel összességében 43%-os csökkenésnél tartunk. 2023-ban és 2024-ben nemcsak elértük, hanem már túl is teljesítettük 2030-as célkitűzésünket, miközben a magyar gazdaság három évtized alatt több mint 90%-kal növekedett.

Ezzel a teljesítményével Európa példát mutat többek között Kína számára, ahol a GDP növekedésével párhuzamosan a kibocsátás is növekszik. Nem mellesleg az Egyesült Államokkal, Indiával, Kanadával, Ausztráliával és Oroszországgal együtt a globális kibocsátás közel kétharmadáért felelős.