A globális felmelegedés miatt az átlagos szélsebesség csökkenése a Föld északi és déli féltekéjén is megfigyelhető, egyedül az alacsonyabb szélességi területeken láthatunk növekedést 10 méteres magasságban. Miközben csökken az átlagos szélsebesség, egyre erőteljesebb a ciklonokhoz és a betörő hidegfrontokhoz kapcsolódó széllökések ereje. Ez utóbbit ebben az évben késő télen és kora tavasszal is tapasztalhattuk Magyarországon, sorozatosan dőltek meg a széllökési rekordok. Az átlagos szélsebesség csökkenése nem befolyásolja az ország szélenergia potenciálját, ugyanis a mérések 10 méter magasságban történnek a WMO előírása szerint, de a hazai szélerőművek 100 méter magasságban működnek, sőt az újabbak (nemzetközi szinten) 180-200 méter magasságban, ahol nem történt sebesség csökkenés eddig.

A 20. század közepe óta a trópusi és mérsékelt éghajlati övben csökkent az átlagos szélsebesség, míg a sarkközeli régiókban növekvő trendeket mérnek a mérőállomások. A megfigyelt változások trendje ötven év alatt 0,71 m/s-os csökkenés, mely a klímamodellek szimulációi szerint tovább fog csökkeni legalább az évszázad második felének végéig.

A csökkenő szélsebességnek több oka is van:

  • a sarkok irányába tolódó ciklonpályák,
  • gyakoribb anticiklonális (nyugodt időjárás) időszakok,
  • a sarkvidékek gyorsabb ütemű melegedése,
  • az energiaszállításért felelős légköri (makro- és mezoléptékű) változások,
  • a sarkok és az trópusi területek közötti hőmérséklet különbség,
  • a növekvő földhasználat,
  • és az intenzívebb ENSO (El Niño)

Több tanulmányban is olvasható, hogy a ciklontevékenységhez köthető viharok növekedése (széllökés) az üvegházhatású gázok koncentrációjának emelkedésével párhuzamosan változik (erős korreláció), mely a közép-európai nyomási gradiens* emelkedésével van kapcsolatban.

Ez azt eredményezi, hogy erőteljesebbek a viharok, egyre nagyobb anyagi, gazdasági károkat okoznak Közép-Európában és Magyarországon is. Jelenleg nincs olyan klímaszcenárió, mely olyan trendet mutatna, amely alapján csökkenne a jövőben a szélviharok száma. Még a legkevésbé pesszimista forgatókönyvek is 10-17%-os emelkedést várnak a 15-30 m/s-ot meghaladó széllökések számában.

Európában az extrém szélsebességek Európa északi részén növekedtek legintenzívebben, míg délen a Mediterrán térségben inkább csökkentek.

Hazai kutatók is megállapították, hogy az órás szélmaximumok változása, a melegedés hatására bekövetkező regionális áramlási viszonyok miatt történik. Különösen márciusban, áprilisban, májusban és nyáron nőttek a szélmaximumok, miközben késő ősszel és télen csökkentek. De a Kárpát-medence zártsága miatt vannak olyan régiók, ahol egyértelmű csökkenés történt a szélmaximumok esetében (pl. a Kiskunság és a Szombathely-Zalaegerszeg-Körmend közötti térség).

A melegedő légkör és a légköri energia többlet miatt, évről-évre problémát okoz a viharokkal, viharciklonokkal együtt járó hirtelen lezúduló nagy mennyiségű csapadék. Nyaranta a betörő hidegfrontok és a helyi zivatarok és zivatarcellák villámárvízeket okoznak, sok esetben orkán erejű szelekkel. Emiatt a viharkárok okozta mentési vonulások száma és kiadása országszerte emelkedő tendenciát mutat az utóbbi 10-15 évben.

1. ábra Az extrém szélsebesség éghajlati modell-szimulációkból számított 2071–2100 közti átlagának változása m/s-ban az 1961–2000 időszakhoz képest. A sárga területek növekedést, a kék területek csökkenést jeleznek. A fekete pontok a statisztikailag szignifikáns változásokat mutatják 95%-os szinten. Forrás: Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) Megjegyzés: GCM= globális éghajlati modell, RCM= regionális éghajlati modell

A 10 méter magasságban mért szélsebesség csökkenő tendenciája alig befolyásolja a szélből kinyerhető energia mennyiséget. A magyarországi szélrotorok magassága jelenleg jellemzően ~100 méter, a világban látható fejlesztések a 180-200 méteres rotormagasság alkalmazását teszik lehetővé, mellyel a viszonylag alacsony felszínközeli szélsebességű területeken is gazdaságosan kinyerhető a rendelkezésre álló szélenergia (tengeri szélparkok, Hollandia, Dánia síkvidékei stb.).

A ballonok és a szélerőműveken elhelyezett kalibrált szélmérők nem mutattak eddig a Kárpát-medencében csökkenő szélsebességet ilyen magasságban. Azonban meg kell jegyezni, hogy a klímamodellek 10 méteres magasságra számolják a szél várható erősségét a 21. századra, ezért e fölötti megbízható előrejelzések még nem léteznek.

 

*Az egységnyi távolságra számított légnyomás különbség. Minél kisebb földrajzi területen, minél nagyobb a légnyomáskülönbség, annál erősebb szél figyelhető meg.

Borítókép: pixabay.com