Az energiaválság haladékot biztosított az utolsó három, még üzemben lévő német atomerőmű számára, azonban április 15-tel, több mint 50 év után Németország búcsúzik az atomenergiától. A német nemzet sosem volt atompárti, ennek ellenére a lakosság kétharmada jelenleg inkább már megtartaná az erőműveket. Az erőműbezárások ütemezésekor a döntéshozók olcsó orosz földgázzal számoltak, amely képes helyettesíteni az atomenergiát, valamint kiegyensúlyozni a dinamikusan növekvő szél és napenergiakapacitást. Ehelyett a németek számára maradt a szén és a magas villanyszámla, Európa számára pedig a német energiarendszer kiegyenlítésének a terhe.
A Németország kormánya 2002-ben a Zöldek nyomására döntött arról, hogy fokozatosan leállítják az összes, ekkor még 19 atomreaktorukat, és hosszútávon teljes egészében áttérnek a megújuló energiaforrások használatára. Az elhatározás csak mérsékelten követték a tettek. Az évtized végéig csupán három reaktor leállítására került sor. A fukusimai katasztrófa után fokozódott az atomellenes hangulat, ekkor a közvélemény kutatások többsége azt mutatta, hogy a lakosság támogatja az erőművek kivezetésének felgyorsítását. Angela Merkel meglovagolva a közhangulatot 2022-ig menetrendezte a megmaradt reaktorok fokozatos bezárását és már 2011-ben gondoskodott hat reaktor leállításáról. A döntést követően már 9,5 MW termelőkapacitás esett ki az ezredfordulón még meglévő 20,3 GW beépített nukleáris teljesítményből.
Az utolsó három reaktor Neckarwestheim 2, Emsland és az Isar 2 együtt 4,1 GWh termeléssel járul hozzá a német energiaellátáshoz, ami a villamosenergia termelés nagyából 6-7 %-át teszi ki. Összegezve a németek eldöntötték és bő egy évtized alatt fegyelmezetten végrehajtották a klímasemleges erőművek kivezetését, miközben a lignit használata a koronavírus járvánnyal érintett évek kivételével érdemben nem csökkent.
2022-ban a villamosenergia 30,9%-át állították elő szénből, ezzel az energiatermelés során 458,7 tonna szén-dioxid került a levegőbe percenként.
Magas kibocsátás annak is köszönhető, hogy az elégetett szén 64%-a gyenge minőségű lignit volt, miközben az atomenergia részesedése csak 6,1%. Atomerőmű bezárások nélkül egész másként festene az Unió legnagyobb kibocsájtójának a mérlege. A szénerőművek összesen 19 GW átlagos kapacitással működtek, ezzel 365 tonna szén-dioxidot kibocsátva percenként. A már bezárt erőművek 16,2 GW-t tudtak volna biztosítani.
Vagyis a német szénerőművek karbonkibocsátásának 85%-át tudnák kiváltani. Hazai kontextusba helyezve: az életben hagyott reaktorok a teljes magyar energiaszektor kibocsátásának nagyából tizenkilencszeresével tudták volna enyhíteni a klímaterhelést.
A németek 2011-es vállalása arra a feltevésre épült, hogy az Északi Áramlat 1-2 két vezetékpárján, valamint a Testvériség földgázvezetéken elegendő, olcsó orosz földgáz érkezik Németországba. A földgázerőművek alkalmasak arra, hogy a megújuló energiatermelési technológia érett fázisba érkezéséig, valamint az energiatárolás problémájának megoldásáig alternatívát nyújtsanak a nélkülözhetetlen villamos energia biztosításához. Azonban az energiaválság és az orosz-ukrán háború visszarántotta a németeket a valóságba. Az elszálló energiaárakra Európa történetének legnagyobb költségvetésű rezsicsökkentési programjával válaszolt a kormányzat, kiváltva ezzel más országok ellenszenvét, akik már így is nyögik a német zöldenergia terhét.
Forrás: energiewende.de
A villamosenergia termelés nagyából 44-45%-a származik időjárásfüggő megújulókból, ami nagy terhet jelent nem csak a német rendszerirányítónak, hanem Európa nagy része számára is. Az fenti ábra jól szemlélteti, hogy márciusban két hét alatt többször meghaladja a német energiaexport a 15 GW-ot, valamint március 17-21-között és 26-án is jelentős energiaimportra szorult. A másik szembetűnő adat, hogy
a megújulók kiegyensúlyozásához a lignit tüzelésű erőműveket is felhasználják, ennek következtében többször 600g fölé emelkedik a kilowattóránkként a szén-dioxid kibocsátás.
A villamosenergia árának növekedésével az atomenergia elutasítottsága 2022-re 20%-ra csökkent. A német lakosság megértette, hogy sem energiabiztonság, sem klímasemleges energiatermelés nem képzelhető el atomenergia nélkül. Miközben több európai ország is erőművei megtartásán és újak építésén dolgozik (lásd: Franciaország, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Magyarország, Románia, Svédország, Finnország), a Zöldek ellenállása miatt Olaf Scholz csak kancellári előjogával élve tudta keresztül vinni az utolsó három erőmű bezárásának idén áprilisig történő elhalasztását. Az április 15-i dátum egyben azt is jelenti, hogy várhatóan további 72 tonna szén-dioxiddal nő Németország percenkénti kibocsátása.
