A még meg nem valósult vagy megvalósítás alatt álló kínai beruházásokat Magyarországon sok esetben megkérdőjelező hangok és fenntartások kísérik. Arról, ami még nem készült el nehéz mérleget vonni. Azonban az elmúlt évtizedben már több kínai beruházás megvalósult hazánkban, melyek sikeresen és nem mellesleg környezetvédelmi szempontból kiválóan működnek. Ezek pozitív példaként szolgálhatnak a jelenleg és jövőben megvalósuló kínai beruházásoknak.
A 2012-es keleti nyitás politikájának célja a gazdasági kapcsolatok diverzifikálása volt a feltörekvő ázsiai országokkal. Ezek közül és kiemelkedik Kína. A politika meghirdetése óta, a kiszámítható gazdasági és diplomáciai stratégia, illetve a nyitottság az idők során egyre több kínai vállalatot vonzott Magyarországra. Ezek a vállalatok soktéren jelen vannak, legyen az kereskedelem, logisztika, kutatás-fejlesztés vagy elektromobilitás. Ezek pedig nem csupán munkahelyeket teremtettek jelenlétük során és növelték a magyar gazdaság bevételét. Több példa van olyan kínai vállalatokra, melyek működési gyakorlatukkal vagy termékeikkel kiváló példát állított a fenntarthatóság szempontjából.
Az első nagy befektetés és pozitív példa a magyar vegyipar zászlóshajója a BorsodChem. A Borsodi Vegyi Kombinát a BorsodChem elődje 1955 végén nyitott meg. Az először műtrágya gyártásra szakosodott cég később PVC gyártással is elkezdett foglalkozni. Ebben az időszakban számos környezeti szennyezés érte a területet, mely sajnos mai napig mérhető. A 2000-es évek közepére-végére azonban a változó tulajdonosi körök alatt a fejlesztések elmaradtak, a 2008-as válságot követően, pedig a cég 150 euró milliós adóssága már fenyegető fellegként volt jelen a cég jövője felett. 2011-ben azonban színre lépett a kínai Wanhua Industrial Group és felvásárolta a BorsodChemet. Azóta a vállalat hatalmas fejlődésen és modernizáción ment át, a felvásárlás óta 1,8 milliárd eurós befektetés érkezett a kínai tulajdonosoktól. A cég kis mértékben profilt is váltott. PVC mellett poliuretánt, egy elterjedten használt műanyagot gyárt, annak alapanyagaival anilinnal, majd izocianátokkal együtt, ezzel teljes ellátási láncot hozva létre. Mind az anilin és az izocianátok rendkívül mérgező anyagok. A csoport azonban nagy hangsúlyt fektet a környezettudatosságra. Az EcoVadis francia fenntarthatósági elemző három egymást követő évben jutalmazta platina fokozattal a céget, mely az iparág felső egy százalékában található cégeknek jár. A kanadai ResponsibleCare vegyipari vállalatok működését vizsgáló cég pedig 95,7%-os eredménnyel jutalmazta a vállalatot, mely kiemelkedő kategóriájában. A BorsodChem kiváló példa, hogy egy veszélyes anyagokkal dolgozó cég is lehet környezettudatos és fenntartható.
A másik kiváló példa a napjainkban nagy hangsúlyt kapó BYD. A szegedi üzem épülése és hamarosan induló gyártása. Azonban Komáromban már 2016 óta működik a BYD elektromos buszokat gyártó üzeme. Ez a vállalkozás az e-mobilitás első zászlóshajója Magyarországon. 2016-os megnyitása óta 1000-nél is több buszt gyártottak és több száz embernek adnak munkát a környéken. 2025-ben pedig 32 milliárd forintos bővítés lett bejelentve, mely a gyártó kapacitások megháromszorozását fogja eredményezni. A buszok számos magyar városban működnek például Pécs, Szeged vagy Miskolc. Ezen felül nemzetközi sikernek is örvendenek exportjuk Belgiumba, Hollandiába, Németországba és Svédországba irányul. A cég hozzájárul termékeivel a kibocsátáscsökkentéshez és a karbonsemlegességhez. A cég sikere megalapozta a szegedi BYD gyár megtelepülését is Magyarországon.
Végső soron érdemes megemlíteni a Huawei-t, mely 2005 óta van jelen hazánkban. Kezdetben még csupán kis helyi képviseletről beszélhettünk. Mára azonban jelentős terjeszkedést ért el. 2020 tekinthető fordulópontnak, mikor a Huawei bejelentette budapesti kutatás-fejlesztési központját. Így a vállalt, már nem csupán a telekommunikációs eszközök támogatására és terjesztésére koncentrál hazánkban. A napenergiához társuló innovatív tervezési módszerekkel segítik a napenergia hálózatok hatékonyságát és az energiafelhasználás hatékonyságát. Ugyancsak „smart” (okos) megoldásokkal segítik a vállalatok AI átalakulását, csökkentve kibocsátásukat, növelve hatékonyságukat. A tudás alapú megoldások elengedhetetlenek a fenntartható jövőhöz.
Látható, hogy a megvalósult beruházások számos területre kiterjednek. Veszélyes iparok fenntartható működése, az e-mobilitás és tudás alapú megoldások hatékonyság növelésre. Remélhetőleg a hazánkba érkező kínai befektetéseknek ezek pozitív példaként szolgálnak a jövőben. Illetve az olvasó kétségeit is eloszlatják, melyek során sokszor a média a kínai befektetéseket veszélyesnek festik le. Ugyanis az idő már bizonyította, ha akar a vörös is tud zöld lenni.
Fotó: Orbán Viktor fogadja Vang Csuan-fut, a BYD elnök-vezérigazgatóját 2024. február 24-énMTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán
