A világ legnagyobb szén-dioxid-kibocsátója Kína nemrég azt ígérte, hogy 2060-ra karbon-semlegessé válik és a következő tíz évben megkezdi a kibocsátása jelentős csökkentését.

A kínai elnök Hszi Csin-ping a közelmúltban ambiciózus ígéretet tett a világ vezetőinek egy ENSZ Közgyűlésesen, miszerint az ország 2060-ra karbon-semlegessé válhat. A hír még Kínában is sok kutatónak meglepetést okozott, akik nem számítottak ilyen merész kijelentésre. Ez ugyanis az ország első hosszú távú éghajlatváltozás-csökkentési kötelezettség vállalása, amely megköveteli, hogy Kína a szén-dioxidot és az egyéb üvegházhatásúgáz kibocsátását nettó nulla kibocsátási szintre szorítsa vissza. Ez azt jelenti, hogy a kibocsátott gázokat például fák ültetésével vagy a szén talajban történő megkötésével ellensúlyozzák. A kijelentés kapcsán a Nature című folyóirat speciális elemzése megvizsgálta a megújuló energiaforrások, az atomenergia és a szénmegkötés szerepét Kína ambiciózus klímacéljának az elérése kapcsán.

Ahhoz, hogy Kína elérje klímacélját, az áramtermelésnek több mint a duplájára (15 034 terrawatt órára) kellene emelkednie 2060-ig nagyrészt tiszta forrásokból. Kína gazdaságának ilyen rövid időn belüli elmozdítása a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség irányától valószínűleg drága mulatság lesz. A széntüzelésű erőművek ugyanis az ország villamosenergia-termelésének csaknem 65%-át adják.

Ha a megújuló technológiák költségeinek csökkenő trendje folytatódik a jövőben, Kína villamosenergiájának akár több mint 60%-a is származhat nem fosszilis tüzelőanyag forrásokból 2030-ig. A villamosenergia-hálózat stabil működésének biztosítása azonban tekintettel a szél- és napenergia szakaszos jellegére, újabb kihívást jelenthat az országnak. Mindezek fényében megállapítható, hogy 2060-ra a karbonsemlegesség elérése Kína számára bár nem lehetetlen, de nem is egyszerű feladat, feszített tempót és jelentős pénzügyi forrásokat fog igényelni. A jelentésről bővebben itt olvashatunk.