A napokban nagyon sok havat kap az ország. Az első hulláma a havazásnak tegnap este meg is érkezett hozzánk, több helyen hullott 5-10 centiméter friss téli csapadék, sőt a következő napokban még több hő fog hullani az ország jelentős részén.
A válasz röviden: a havazás nem cáfolja a klímaváltozást, hanem beleillik annak folyamatába. De miért is? Először is különbséget kell tenni időjárás és klíma (éghajlat) között. Az időjárás a légkör és az azzal kölcsönhatásban lévő geoszférák pillanatnyi fizikai, kémiai állapota. A klíma vagy éghajlat, pedig az időjárási elemek (hőmérséklet, csapadék, szél, légnyomás stb.) hosszútávú, legalább három évtizednyi trendje és statisztikai jellemzője.
Egy-egy havas nap, az átlagnál hidegebb hét vagy hónap, ezért nem cáfolja a globális felmelegedést, ahogyan egy hőhullám sem bizonyítja önmagában annak létét. A több évtizedes trend a fontos. Mivel a melegedő légkör több vízgőzt képes tárolni, így amikor hideg levegő tör be hozzánk a sarki régióból, ez a többlet nedvesség gyakran hó formájában csapódik ki, ami intenzívebb havazást eredményezhet, mint korábban. Természetesen ehhez megfelelő fizikai körülmények szükségesek. Emiatt fordulhat elő az a látszólagos ellentmondás, hogy miközben hosszú távon csökken a havas napok száma és rövidül a hótakaróval borított időszak, az egyes havazási események erősebbek és szélsőségesebbek lehetnek. A klímaváltozás egyik legfontosabb következménye ugyanis nem az, hogy mindig melegebb van az átlagnál, hanem az, hogy nő a szélsőségek gyakorisága és a légköri folyamatok egyre instabilabbá válnak.
A mérések és hosszú idősorok azt mutatják, hogy a telek átlaghőmérséklete emelkedik, a tartós hótakaróval borított napok száma csökken, miközben a csapadék egyre inkább időben koncentráltan, intenzív események formájában hullik. A klímaváltozást tehát nem egyetlen hóesés vagy hideg periódus alapján lehet megítélni, hanem több évtized adatai és tendenciái alapján.
Ez alapján pedig egyre ritkábbak lesznek a havas napok, egyre melegebbek lesznek a telek, sőt a legpesszimistább forgatókönyvek szerint (ez a legvalószínűbb most) az évszázad második felétől egy hónapra fog rövidülni a tél a Kárpát-medence alacsonyabb térszínein, azaz Magyarország nagy részén.
Tehát a kérdés nem az, hogy esik-e még hó a jövőben, hanem az, hogy milyen gyakran, milyen intenzitással és milyen következményekkel. Ezekben pedig már most jól látható a klímaváltozás hatása sajnos. Gondoljunk csak a mezőgazdaságra, a 2018 óta tartó talajnedvesség deficitre Európa jelentős részén és a fagyos napok számának szignifikáns csökkenésére.
