Greenwashing, a környezettudatos emberek átverése - Interjú

Greenwashing, zöldremosás vagy zöldrefestés - egyre gyakrabban találkozunk ezekkel a kifejezésekkel a sajtóban, közösségi médiában. De mi is ez a fogalom, mit takar, hogyan érinti az átlagember életét? Erről beszélgettem Szebenyi Péter környezetmérnökkel, a Klímapolitikai Intézet zöld influenszerével, a JÖN Alapítvány korábbi alapító elnökével, a Hulladékvadász weboldal és alkalmazás ötletgazdájával.

Egyik aktuális témája a greenwashing. Hogyan írná le, mit értsünk ez alatt?

Röviden megfogalmazva a környezettudatos emberek átveréséről van szó. Lényegében azt jelenti, egyes szervezetek környezetbarátnak mutatják magukat, a terméküket vagy a szolgáltatásukat, hogy ezáltal minél több vásárlót szerezzenek, de emögött nincs se tudományos magyarázat, se hitelesség. A kifejezés használható egy termékre, szolgáltatásra, de akár az egész cégre is. Ezek a vállalatok elhitetik a vásárlóval, hogy ha az adott terméket, szolgáltatást megvásárolja, környezettudatosán viselkedik. Különösen jellemző ez az úgynevezett zöld napok, zöld kezdeményezések környékén, mint a Föld napja is április végén. A greenwashinget alkalmazó cégek rendszeresen kihasználják ezeket a napokat, és olyan termékeket dobnak piacra vagy kezdenek reklámozni, amelyeket ilyenkor még jobban el tudnak adni a környezettudatos vásárlóknak.

Említene egy zöldre mosásra példát?

- Nagyon jó példa az energiatakarékos izzó. Épp nemrégiben találkoztam egy reklámmal, amelyben szerepel, hogy a cég aggódik a Földért, és a megmentésére buzdít, miközben a vásárlóit arra ösztönzi, hogy vásároljanak energiatakarékos izzókat. Ilyenkor a gyártó félinformációkat hitet el a fogyasztóval, de arról nem tájékoztatja, hogy ennek a terméknek is van ökológiai lábnyoma, ami a gyártáskor és a hulladékká váláskor keletkezik. Ma már szerencsére vannak másodnyersanyagból készülő, újrahasznosított termékek is, de jellemzően még bányászatból származik az alapanyag.

Hogyan veheti ezt észre az átlagember?

- Ha volt már olyan érzésed, hogy átvertek, akkor gyanakodni fogsz, ennek köszönhetően jobban odafigyelsz. Feltűnhetnek tisztálkodószerek, kozmetikai termékek csomagolásán egyes feliratok, mint például a "gyógynövényeket tartalmaz", ami miatt az egészségesség látszatát kelti a termék. Jobban megvizsgálva a pontos összetevőket kiderülhet, hogy ezek a komponensek a termék töredékét teszik ki. A "bio" vagy "öko" hívószavakat is használták korábban félrevezető módon. Mára sok olyan ökocímkét vezettek be, ami azt is megmutatja, hogy a termék milyen gazdálkodásból származik, ilyen például az italos dobozokon található FSC jelölés, ami a fenntartható erdőgazdálkodásból származó papírra utal.

Nem lenne érdemes valódi zöld megoldásokat alkalmazni?

- Ezzel kapcsolatban két szempontot kell figyelembe venni. Az egyik a fogyasztói igények kérdése. Az utóbbi időben megnövekedett a környezettudatosadban élni kívánók száma. Ezáltal a piac is elkezdett zöldülni, de sok szervezet, vállalkozás rövidtávon könnyebbnek érezte a greenwashing alkalmazását. A másik tényező, hogy ez anyagilag kedvezőbb megoldás. Az igazán zöldre való átállás ugyanis gyakran nagyon költséges, hiszen ki kell váltani olyan technológiákat, amik több éve, évtizede működnek. A fenntartható vállalkozás fogalma körülbelül tíz éve kezdett elterjedni, és a legtöbb cégnek még nincs lehetősége valóban zöldebbé válni. Itthon a Gazdasági Versenyhivatal nemrégiben adott ki egy zöld marketing tájékoztató anyagot, amelyben leírta, mire kell odafigyelniük az etikusan tevékenykedni kívánó vállalkozásoknak. Mivel a jogszabályok egyre szigorúbbá válnak, a greenashing kényszerűen köztes lépéssé fog válni. Enélkül a jelenlegi állapot hosszú távon nem fenntartható, a fogyasztók védelme miatt pedig muszáj szigorítani a jogszabályokon. Ez a folyamat országos, uniós és globális szinten is zajlik. Aktuális példa erre a júliusban életbe lépő törvény az egyszer használatos, de könnyen helyettesíthető műanyag termékek kivonásáról. Itt felmerül, hogy amikor például az eldobható evőeszközök kiváltásakor fa- vagy papíralapú termékek kerülnek a piacra, azokat mibe fogják csomagolni, hogyan fogják tárolni?

A műanyag önmagában nem ördögtől való, nagyon sok területen van valóban szükség rá, de a begyűjtése, ártalmatlanítása fontos dolog. Itt eljutunk egy másik kérdéskörhöz, a lebomló műanyagokéhoz. Sajnos ez is a greenwashing egyik tipikus példája, hiszen a kukoricakeményítőből készülő PLA (politejsav) termékek csak hosszabb idő alatt és ipari körülmények között bomlanak le biológiailag. A vásárlók ezt gyakran nem tudják, és azt gondolják, elegendő ezeket az otthoni komposztálóba dobni. A technológia szerencsére fejlődik, létezik már egy pohár vízben lebomló zacskó is, illetve a 3D nyomtatásnál használt PLA típus is komposztálódik a talajban.

Az interjú terjes tartalma a ZIP magazin nyomtatott és online felületén olvasható.