Január 27-e óta nem folyik olaj Magyarország és Szlovákia irányában a Barátság kőolajvezetéken. A két ország számára a vezeték kulcsfontosságú, a kőolaj 90%-a ezen keresztül érkezik hazánkba. Az ellátás hiány miatt Magyarországnak fel kell használnia stratégiai tartalékaiból. A vezeték az ukrán fél jelentése szerint egy orosz légicsapásban sérült meg. Felmerül a kérdés, mikorra állhat újra üzembe a Barátság kőolajvezeték. Illetve, hogy tényleges fizikai gátja van-e az újraindításának vagy politikai indokok állnak az elhúzódó javítás mögött.
A Barátság (oroszul: „Druzhba”) kőolajvezeték a világ egyik leghosszabb olajvezetéke, amelyet a Szovjetunió épített az 1960-as években. Magyarország és Szlovákia, mely a vezeték déli-ágán helyezkedik el a 1964-65-ben kapcsolódott be a vezetéken történő szállításba. Mint tengeri kikötővel nem rendelkező országok a nyersolaj hozzáférésnek ez az első számú módja számunkra és északi szomszédunk számára. A Barátság kőolajvezeték a magyar import körülbelül 90%-át adja.
A több, mint 60 éve fennálló viszony következtében, mind a pozsonyi, mind a százhalombattai olajfinomító az orosz, Urals típusú kőolajra van tervezve. A diverzifikáció megkezdődött a MOL részéről, több éves átalakulás eredményeképp a finomító képes lesz a Brent típusú kőolaj feldolgozására is, azonban ez leghamarabb 2026 végétől, 2027 elejétől várható. Eddig a pillanatig hazánk ellátásbiztonsága szempontjából kulcsfontosságúak az orosz kőolaj szállítmányok. Ezért is adott mentességet hazánk, Szlovákia és Csehország számára az Európai Unió az orosz olajembargó alól 2022-ben, a hatodik szankciós csomag elfogadása során.
Február eleje óta, azonban nem érkezik kőolaj a vezetéken keresztül. Ukrajna álláspontja szerint egy orosz légicsapásban megrongálódott a vezeték. A javítások kivitelezéséig a kőolaj forgalom szünetel, azonban a javítás folyamatosan húzódik. Ennek következtében mind Magyarországnak, mind Szlovákiának stratégiai tartalékaihoz kellett folyamodnia. Ezen tartalékok, több mint 90 napra elegendőek, így közvetlen ellátáshiánytól nem kell tartanunk. Azonban a stratégiai tartalékok felhasználása stresszhelyzetet jelent a hazai ellátásban. A hiányzó kőolajat ideiglenesen az Adria kőolajvezetéken lehetséges pótolni, azonban ennek kapacitása nem elégséges a kieső mennyiség teljes pótlására és ár drágulással is járhat a hazai kutakon magasabb horvát tranzit díj esetén. Ennek kapcsán tárgyalások folynak a MOL részéről, a horvát féllel, a mennyiség és az ár ennek lesz függvénye. Mindeközben Magyarország és Szlovákia a szállítás elmaradása miatt válaszintézkedéseket léptetett hatályba, illetve helyezett kilátásba. Mindkét ország leállítja a dízel exportot Ukrajna irányába, illetve Magyarország részéről felmerült a földgáz és elektromosság export felfüggesztése is.
Mekkora hatással lehetnek a válaszlépések?
A dízel exportjának leállítását mind Robert Fico Szlovákia miniszterelnöke, mind Szijjártó Péter külügyminiszer bejelentette a Barátság kőolajvezetéken történő szállítmányok újraindításáig. A pontos adatok üzleti titokként nem nyilvánosak, azonban Magyarország és Szlovákia az Ukrán ellátás körülbelül 10-20%-át teszi ki. Ez részben pótolható a másik két fő exportőr Románia és Lengyelország irányából, azonban több szempontból is kényelmetlen Ukrajna számára. A kieső mennyiség pótlására növelni kell az exportot ezen országokból, ehhez megnövekedett vasúti és tartálykocsi forgalomnak kell létrejönnie az országok között. A kieső és pótlandó mennyiségen túl azonban ez csökkenti Ukrajna ellátás biztonságát is. Az orosz fél egyre nagyobb mértékben hajt végre támadásokat az ukrán ellátási hálózat ellen. Az ukrán kapacitások, a dízel előállítására a háború kitörése óta lecsökkentek az orosz támadások következtében, Ukrajna szinte kizárólag importra támaszkodik az ellátásban. A lecsökkenő lehetséges útvonalak száma, pedig megkönnyíti az oroszok számára a támadásokat, kevesebb útvonalat kell figyelemmel kísérniük.
Felmerül a kérdés, miért pont a dízel exportját állítottuk le? Hazánk és Szlovákia első körben oda csapott, ahol igazán tud fájni Ukrajnának. A dízel olaj ugyanis elengedhetetlen a hadászatban. A háborús logisztikához szükséges teherautók, a páncélozott személyszállító harcjárművek, mint a BMP-1, BMP-2, a CV90, a BTR-80, BTR-4 és az M113, mind dízel hajtású. Ezentúl még számos harcjármű, illetve a generátorok, melyeket áramtermelésre használ Ukrajna elsősorban dízel alapú. A dízel hozzáférhetőségének csökkenése a harctéri képességekre is kihatással tud lenni.
A földgáz és az elektromosság terén, pedig az elmúlt években egyre inkább Magyarországra van szorulva Ukrajna. A háború előtt még importőr Magyarország, a háború elején mindkét téren csupán 10-20%-ban felelt a gáz és elektromosság ellátásért keleti szomszédunknál. Azonban 2025-re ez drasztikusan megnőtt. Ukrán források szerint 2025-ben Magyarország 2,9 millió köbméter gázt továbbított Ukrajna felé, ez a teljes import 45%-a. Elektromosság terén, pedig decemberben Magyarország az ukrán elektromosság import 41%-át tette ki, míg Szlovákia 21%-ot. Ezeknek a kiesése kritikus helyzet elé állítaná Ukrajnát.
Mi történt ténylegesen a Barátság kőolajvezetékkel?
Az ukrán fél állítása szerint január 27-én egy orosz légicsapás vagy dróntámadás következtében megsérült a vezeték, ennek helyreállításáig, nem lehetséges a szállítás. Az információk azonban rendkívül limitáltak. Az első sajtóhírek a Lviv közelében található Zolocsiv járásban történt támadásról szóltak, mely során tűz ütött ki. Azonban, akkor még a Külgazdasági és Külügyminisztérium részéről azt közölték: „Jelenlegi információink szerint magát a vezetéket nem érte támadás.” Az ukrán sajtóhírek is elsősorban a Naftogaz egy üzemének megtámadásáról szóltak. Ezt követően azonban leállít a kőolaj szállítás. Azonban tényleges információink nincsenek a sérülés mértékéről, pontos helyéről és a kárról.
Korábbi támadások során, melyeket az ukránok követtek el a Barátság kőolajvezeték oroszországi infrastruktúrája ellen pár napos, maximum kéthetes javítási időket láthattunk. 2025-ben Ukrajna öt alkalommal támadta meg a Barátság kőolajvezetéket. 2025 márciusában, egy ukrán dróntámadás után, már aznap sikerült megjavítani a vezetéket az orosz félnek. A szeptember hetedikei és december harmadikai támadás, pedig nem okozott fennakadást. A legsúlyosabb támadás az Unacse és Nyilkolszkojéban található szivattyútelepek elleni csapások voltak augusztus tizennyolcadikán, majd egy újabb csapás huszonegyedikén követte. Ez alkalommal a javításokat az orosz fél kevesebb, mint tíz nap alatt tudta eszközölni. Így a mostmár negyedik hete húzódó javítási munkálatok feltételezhetően nem csupán műszaki okokból húzódnak.
A kárról meglévő minimális tudásunk, azért is furcsa, mert a viszonylagosan jól dokumentált ukrán orosz háborúban nem látunk forrásokat erre. A támadásokat, mind az ukrán, mind az orosz oldal háborús elemzői dokumentálni szokták, legyen szó lakossági felvételekről, műholdas képekről, illetve adott nagyobb hadműveletek, csapások és károk hadseregen keresztül történő szivárogtatásáról a nyílt forráskódú elemzőknek. Gondolhatunk, pont az idei év elején Lviv melletti energetikai infrastruktúrát ért támadásra, mely során a gáz infrastruktúrát érte támadás, de akár a Barátság kőolajvezetéket korábban ért támadásokat is. Azonban a Barátságot ért támadást követően egy az ukrán médiában aznap megjelent cikken kívül és későbbi az ukrán külügyminiszter nyilatkozatán túl nincs információnk. Ezáltal nehéz megállapítani pontosan mi is történt és sérülés esetén milyen súlyosságú kárról beszélhetünk.
Ukrajna előszeretettel használja az energetikát politikai céljaira. Gondolhatunk itt a 2009-es gázválságra, mikor Oroszországgal való vitája következtében leállította a teljes gáz tranzitot nyugati irányban. Az orosz energetikai infrastruktúrát ért támadások legyen szó kőolajfinomítókról vagy magáról a Barátság kőolajvezetékről, rendszeresek voltak az elmúlt években. Mostanra, pedig szinte biztosan tudjuk, hogy az Északi-Áramlat felrobbantása ukrán szabotázs akció volt. Az orosz fél is gyakran támad energetikai célpontokat Ukrajnában, legyen szó hőerőművekről, transzformátor állomásokról. A háborúban sajnos egyik fél sem válogat az eszközökben.
Mi várható?
A szlovák gazdasági minisztérium szerint Ukrajna szombatra ígéri a Barátság kőolajvezetéken a szállítás újraindítását. Azonban ez számos halasztás után már kérdéses dátum. Mindeközben Magyarország és Szlovákia az Európai Bizottsághoz fordult, ahol rendkívüli ülésen fognak foglalkozni a kérdéssel. A Bizottság, azonban szokásos tétlenségét mutatja, miközben a rendkívüli ülésre készülnek, nyilatkozatukban kifejezték, hogy nincs nyomás Ukrajnán és nem várnak határozott céldátumot a vezeték megjavítására. Így, amíg a szállítás elmarad a Barátság kőolajvezetéken Magyarország és Szlovákia továbbra is gazdasági és diplomáciai eszközökkel fog nyomást gyakorolni Ukrajnára, hiszen keleti szomszédunk alapvető ellátás biztonságunkat veszélyezteti. Amennyiben sokáig elmarad a szállítás, az pedig áremelkedéshez vezethet a hazai kutakon is, minthogy a pozsonyi és százhalombattai finomító nem tud teljes kapacitással működni.
A Barátság kőolajvezeték körül több a kérdés, mint a válasz. A kár mértékéről és a javítás idejéről nincs megbízható információ. Korábbi javítási tapasztalatok, illetve a magyar és szlovák információk szerint nem technikai korlát, hanem politikai akarat áll a Barátság kőolajvezeték újraindításának útjában. Ez, pedig a hazai ellátásbiztonságot veszélyezteti, ezért Magyarország és Szlovákia kemény gazdasági lépésekkel él, először a dízel exportjának leállításával, melyet az elektromosság és a gáz követhet. A növekvő nyomás hatására lehetséges, hogy az elkövetkezendő napokban, hetekben újraindul a szállítás ukrán részről. Egy dolog azonban biztos. Amíg nincs Barátság, nincs barátság.
Források:
https://www.vg.hu/nemzetkozi-gazdasag/2026/02/baratsag-vezetek-orosz-olajat-ujrainditas-szlovakia
https://tass.com/economy/2087673
https://www.pravda.com.ua/eng/news/2026/02/19/8021779/
Illusztráció (Fotó: Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány)
