A mezőgazdaság nagyon érzékeny az időjárás szélsőségire és az éghajlati körülményekre. Ezenkívül nagymértékben támaszkodik a talajra, a felszíni- és felszínalatti vizekre, illetve más természeti erőforrásokra, amelyeket az éghajlat is befolyásol. Míg az éghajlatváltozás (mint például a hőmérséklet növekedése, a csapadék változása) meghosszabbíthatják a tenyészidőszakot, vagy lehetővé tehetik különböző növények termesztését egyes régiókban, máshol megnehezítik a mezőgazdasági gyakorlatokat. Az éghajlatváltozás mezőgazdaságra gyakorolt ​​hatása függ a változás mértékétől és súlyosságától, valamint attól, hogy a gazdálkodók és állattenyésztők milyen mértékben tudnak alkalmazkodni az egyre szélsőségesebb időjáráshoz.

Évezredek óta befolyásolja az élelmiszer-termelést és az árképzést az időjárás, olyan meteorológiai események által, mint a hőhullámok, aszályok, az áradások vagy a fagyok, amelyek csökkentik a betakarított termés minőségét és mennyiségét és emelik az árakat. Emellett napjainkban fontos befolyásoló tényező az orosz-ukrán háború és az állattenyésztésben igen jelentős betegségek, mint például a madárinfluenza vagy a sertéspestis.

De egy másik, tartósabb szál is jelen van az élelmiszerár éles emelkedése mögött. A brazíliai narancsoktól a nyugat-afrikai kakaóig, a dél-európai olívabogyóktól a vietnámi kávéig az éghajlatváltozás következtében tartósan megváltozó időjárási minták csökkentik a terméshozamokat, szűkítik a kínálatot és felhajtják az árakat. Ugyan ezt a tendenciát láthatjuk Európában is a búza, a kukorica és a gyümölcsök esetében.

Az Energy and Climate Intelligence Unit agytröszt szerint 2023-ban az Európai Unióban és az Egyesült Királyságban az élelmiszerárak növekedésének egyharmada az éghajlatváltozás miatt következett be.

Az éghajlatváltozásnak lényeges hatása van a globális élelmiszerárakra. Könnyű az egyes eseményeket elszigeteltnek tekinteni, de mostanság olyan rendellenes események és zavarok sorozatát látjuk, amelyek együtt járnak az éghajlatváltozással.

Az ilyen ismétlődő szélsőséges események tartós hatást gyakorolnak a globális élelmiszer-ellátási képességére. Az egykor átmenetinek tartott élelmiszerár emelkedések tartós inflációs nyomás forrásává váltak.

Az Európai Központi Bank (EKB) és a Potsdami Klímahatáskutató Intézet legújabb tanulmánya szerint a következő évtizedben az élelmiszerek éves inflációja akár évi 3,2 százalékponttal is emelkedhet a magasabb hőmérséklet miatt. Ez az éves teljes infláció akár 1,18 százalékpontos növekedését is jelenti 2035-ig – állapította meg a tanulmány, amely 121 ország történelmi adatait használta 1996 és 2021 között a jövőbeli inflációs forgatókönyvek modellezéséhez. A leginkább kitett térség a globális dél országai és Kelet-Közép Európa.

Az EKB kutatói megállapították, hogy 2022-ben körülbelül 0,6 százalékponttal nőtt az élelmiszer-infláció Európában a kontinens forró és száraz nyarának köszönhetően, ezenfelül több mint 300 milliárd euró kár érte az EU mezőgazdaságát.

Az éghajlatváltozás tartós inflációs nyomást kezd kifejteni, egyre növekszik a vita arról, hogy a jegybankoknak jobban oda kell-e figyelniük a klímaváltozásra – nem utolsósorban azért, mert az emelkedő élelmiszerárak hatását az átlagpolgárok is érzik a pénztárcájukon.

Az ENSZ környezetvédelmi programja által közzétett jelentés szerint a világ ”jó” úton halad a 2,9-3,8 Celsius-fokos hőmérséklet-emelkedés felé az iparosodás előtti szinthez képest, ami jóval meghaladja a 2015-ös párizsi klímatárgyalásokon elfogadott célokat. A felmelegedés üteme és intenzitása is növekszik. A tavalyi év volt az eddigi legmelegebb év, és már 13. hónapja 1,5 Celsius-fok felett van tartósan a hőmérséklet-emelkedése. A mezőgazdaság az egyik leginkább érintett ágazat. A következő évtizedben a legfontosabb haszonnövények közül több is hiányos lehet, mivel az emelkedő hőmérséklet és a gyakoribb szélsőséges időjárási események hátráltatják a termés mennyiségét, minőségét és így a betakarítást.

A búzahozam például drasztikusan csökken, a rizs, a szójabab, a kukorica és a burgonya olyan alapvető alapanyagok közé tartozik, amelyek hozama Európában és az Észak-Amerikában zuhan, sőt 2050 után akár el is tűnhetnek a közép-európai termőföldekről. A termelékenységnek ez a csökkenése magas élelmiszerárakhoz vezet, tartós emelkedő élelmiszer inflációt okozva.

Az éghajlati és időjárási minták változásai a tenyészidőszakokat is megváltoztatják, és markáns nyomást gyakorolnak a mezőgazdaságra, különösen a kártevők és a betegségek miatt. Ez plusz többletkiadást okoz az agráriumnak Európában és Magyarországon is, mely az élelmiszerárakban is megjelenik. A gazdálkodók számára az éghajlatváltozás jelentette kihívások magasabb ráfordítási költségeket jelentenek, például az öntözés és a növényvédőszerek alkalmazása miatt.

Mint látható a háborún, a geopolitikai, gazdasági és a normál időjárási helyezeteken túl a klímaváltozás tartós és jelentős hatást gyakorol a világ, Európa és Magyarország mezőgazdaságára is. A mostani környezeti változások (talajok romlása, talajvíz csökkenés, időjárási- és éghajlati sokk stb.) együttesen a jövőben további tartós élelmiszer inflációt okozhatnak, melyet egyedül adaptációval, a mezőgazdasági öntözési rendszerek korszerűsítésével, új stressztűrő növényfajták nemesítésével, továbbá precíziós eszközökkel lehet csak kivédeni.

 

A borítókép forrása: Financial Times