A Klímapolitikai Intézet munkavállalói és diákok közösen látogatták meg a MiReHu Miskolc Regionális Hulladékgazdálkodási Kft. telephelyét. A látogatás célja az volt, hogy testközelből ismerjük meg a hulladékgazdálkodási rendszer működését, kihívásait és lehetőségeit. Az alábbiakban részletesen bemutatjuk a látogatás során szerzett tapasztalatokat, és rámutatunk a körforgásos gazdaság fontosságára, amely új perspektívákat nyit a fenntarthatóság irányába.
Újrahasználati Központ: A fenntarthatóság motorja
A Miskolci Újrahasználati Központ (MÚK) egy példaértékű létesítmény, amely a környezettudatosság elveire épül. A központ lehetőséget biztosít arra, hogy a lakosság használható, de feleslegessé vált tárgyait leadhassa. Ezek a tárgyak mások számára hasznosak lehetnek, csökkentve ezzel a hulladék mennyiségét és elősegítve az erőforrások hatékony újrahasználatát.
A központba leadhatók többek között:
- jó állapotú bútorok, sporteszközök, konyhai eszközök,
- könyvek, biztonságosan használható (nem elektromos) háztartási eszközök,
- minden olyan tárgy, amely más számára még értékes lehet.
Fontos kiemelni, hogy a MÚK nem fogad elektronikai termékeket. Az itt elhelyezett tárgyak bárki számára elérhetők, amely elősegíti a közösségi megosztás kultúráját és a fenntartható fogyasztást.
MakuTruck: Innovatív oktatás a fiatalok számára
A látogatás egyik legizgalmasabb része az elektromos kukásautó, a MakuTruck kipróbálása volt. Ez az egyedi fejlesztésű eszköz nemcsak játékos élményt nyújt, hanem a helyes hulladékgyűjtési ismereteket is közvetíti. A program a fiatalabb generáció számára teszi érthetővé és szórakoztatóvá a hulladékkezelés folyamatát.
Jelenleg három MakuTruck áll rendelkezésre, amelyek a szemléletformáló programok szerves részei. Az elektromos járművek használata nemcsak környezetbarát, hanem hozzájárul a fenntartható mobilitás népszerűsítéséhez is.
Hulladék Felfedező applikáció: Digitális kincskeresés a fenntarthatóság jegyében
A Hulladék Felfedező applikáció egy innovatív geocaching játék, amely a telephely különböző állomásain vezeti végig a résztvevőket. A játék ötvözi a digitális technológiát a hagyományos játékelemekkel, miközben fontos hulladékkezelési ismereteket közvetít.
A kaland során a gyerekek és a fiatalok megismerik a hulladék fajtáit és a kezelésükhöz kapcsolódó technológiákat. Az applikáció által irányított csapatok puzzle elemeket gyűjtenek, amelyek végül egy kabalafigura képét adják ki. Ez az élmény alapú tanulás hatékonyan segíti a fenntartható gondolkodásmód kialakulását.
MakuLand (R-park): A körforgásos gazdaság szimbóluma
A látogatás következő állomása a MakuLand volt, amely két fő részből áll: egy tanösvényből és egy szabadtéri közösségi térből. A park tervezése során a körforgásos gazdaság elvét tartották szem előtt, amelyet a kör formájú tanösvény állomásai is szimbolizálnak.
A tanösvény állomásain bemutatták, hogyan készülnek a csomagolóanyagok, és hogyan lehet azokat újrahasznosítani. Az egyik legmegragadóbb elem a fotoSokk fal volt, amely egy ember havi csomagolóanyag-hulladékát mutatja be, felhívva a figyelmet a pazarlás mértékére. Az állomásokon audioguide segíti a látogatókat, akik így önállóan is végighaladhatnak a tanösvényen.
Hulladékválogatás és feldolgozás: Európai színvonalú technológia
A telephely látogatása során megtekintettük a szelektíven és a vegyesen gyűjtött hulladékok feldolgozásának folyamatát is. Az európai szinten modern technológiával felszerelt üzemek lehetővé teszik a hulladék hatékony válogatását és újrahasznosítását.
A szelektíven gyűjtött hulladék sorsa: válogató üzem (Miskolc)
A válogató üzem meglátogatása során betekintést nyertünk a szelektíven gyűjtött hulladék feldolgozásának komplex folyamatába. A beszállított hulladék az ömlesztett formában érkezik a kezelőcsarnokba, ahonnan homlokrakodók továbbítják azt a zsákfeltépő berendezéshez. Itt történik a zsákok feltépése és a tartalmuk kiürítése, ami után a hulladék szállítószalagokon halad tovább.
Az egyik kulcselem a légfúvó leválasztó, amely állítható légárammal különíti el a könnyű frakciókat, például a PE fóliát. A nagyobb hulladékok egy forgó dobon akadnak fenn, amelyeken speciális tüskék találhatók. Ezeket kézi válogatással tisztítják meg. A fennmaradó hulladék a fémleválasztóba kerül, ahol mágneses technológiával távolítják el a mágnesezhető fémeket.
A további feldolgozás egy ballisztikus szeparátor segítségével történik, amely három frakciót hoz létre: háromdimenziós hulladékot (pl. PET-palackok), kétdimenziós hulladékot (papír) és aprószemcsés anyagokat. Ez utóbbiakat rácsokon keresztül szűrik ki a rendszerből. Az optikai válogatók a műanyagok és papírok további szétválasztására szolgálnak, míg az örvényáramú szeparátor a nem mágnesezhető fémeket, például alumíniumot válogatja ki. A folyamat végén az emberi utóválogatás biztosítja a minőséget.
A szelektív válogatás folyamatosan fejlődő terület, és az üzem is alkalmazkodik az új kihívásokhoz, például a visszaváltási rendszer bevezetéséből fakadó változásokhoz. Ez a rugalmasság és innováció biztosítja a fenntartható hulladékgazdálkodást.
A vegyesen gyűjtött hulladék sorsa: tüzelőanyag előállító üzem (Hejőpapi)
A hejőpapi üzem látogatása különösen izgalmas volt, hiszen itt a vegyes települési hulladékok energetikai célú újrahasznosítását láthattuk. Az első állomás a kezelőcsarnok, ahová a hulladék ömlesztett vagy bálázott formában érkezik. Az átmeneti tárolótérből rakodógépek és szállítószalagok továbbítják a hulladékot az előaprítóba, amely az anyag homogenizálásáért felel.
Az előaprítást követően a hulladék elektromágneses fémleválasztón halad keresztül, amely eltávolítja a mágnesezhető fémeket. Ezek a fémek újrahasznosítható anyagként kerülnek további feldolgozásra. A nem fémes anyagokat hatalmas sziták, úgynevezett dobsziták szűrik meg. Az áthulló finom frakciókat a szomszédos hulladéklerakóba szállítják, míg a fennmaradó anyagok további feldolgozáson esnek át.
A légszeparátor a könnyű frakciók, például papír és PET-műanyagok elkülönítésére szolgál, míg az optikai válogatók halogén tartalmú anyagokat választanak le. A nehéz frakciók, amelyek energetikai hasznosításra alkalmasak, utóaprításon mennek keresztül. Az így keletkezett tüzelőanyag, az SRF (Solid Recovered Fuel), ipari felhasználásra kerül, például cementgyárakban.
Ez a folyamat nemcsak a hulladéklerakók terhelését csökkenti, hanem jelentős mértékben hozzájárul az erőforrások újrafelhasználásához és az energiahatékonysághoz. A hejőpapi üzem technológiai színvonala és komplexitása lenyűgöző példája annak, hogyan lehet a hulladékot értékes erőforrássá alakítani.
A látogatás során szerzett tapasztalatok rámutattak arra, hogy a körforgásos gazdaság nemcsak a fenntarthatóság kulcsa, hanem jelentős lehetőségeket is tartogat a közösségek számára. A MiReHu telephelyén alkalmazott technológiák és programok példaértékűek, és rávilágítanak arra, hogy az erőforrások hatékonyabb felhasználása és a hulladék csökkentése közös érdek. A tanulmányút minden résztvevő számára szemléletformáló élmény volt, amely megerősítette bennünk a hitet, hogy a körforgásos gazdaság megvalósítása nemcsak szükséges, hanem lehetséges is. Az ilyen látogatások elengedhetetlenek ahhoz, hogy a következő generációk is felismerjék a fenntartható életmód fontosságát, és aktívan tegyenek érte.
