Szürke beton helyett zöld megoldás

• A kerekasztal előadói Fülöpné Dr. Hegedűs Éva a Magyar Környezettudatos Építés Egyesülete (HuGBC) Éva ügyvezető titkára,
• Szőllősi Gábor az Agrofutura Kft. cégvezetője
• és Dr. Kovács Erik a Klímapolitikai Intézet vezető kutatója voltak.

Az előadás során felmerült a kérdés, mit is értünk fenntartható város alatt. Ennek számos eleme van, melynek része az épületek felújítása és fenntartható építészet, a tömegközlekedés fejlesztése, a zöld felületek növelése vagy akár a digitalizáció.

Dr. Kovács Erik kiemelte a fenntartható város, az ENSZ fenntarthatósági céljai között is szerepel az 11. célkitűzésben, azonban ott ez egy még tágabb kört takar. Nem csupán a fentebb említett célokat, hanem a társadalmi egyenlőség is fontos eleme a célnak. Szőllősi Gábor kifejtette, véleménye szerint a fenntartható város, mint antropogén természettől távoli képződmény egy oximoron. A várost ma úgy tervezzük, hogy a várost építjük és ezt zöldítjük utólagosan, azonban szerencsésebb lenne a növények köré tervezni és építeni a várost.

A városokban a növények vízellátása egyre súlyosabb problémát jelent, Budapesten a fák 70-80%-a veszélyeztetett. Ezért is fontos, hogy a csapadék a beton központú szemlélet helyett szivacs városokban gondolkodjunk, melyeknek van vízmegtartása, ezáltal a természetes vegetáció fenn tud maradni. Fülöpné Dr. Hegedűs Éva a barnamezős beruházások és az épületek átalakításának fontosságáról beszélt fenntarthatósági szempontból. A végső cél a kibocsátás semleges városok kialakítása lenne, ettől jelen pillanatban azonban még messze vagyunk.

Felmerült az építész képzés is, ahol kulcs lenne a jövő építészei, már ne külön tanuljanak fenntartható építészetet, ennek természetes részének kellene lennie az oktatásnak. Szóba kerültek a pozitív nemzetközi példák is, mint Bécs, ahol már egy újabb kerület építése a zöld felületek köré történik. Ljubljana, mely teljes átalakuláson ment át fenntarthatósági szempontból a 90-es évek óta, de Norvégia is, ahol például fenntartható toronyházakat tudnak építeni fa alapanyag segítségével. Pozitív példák azonban hazánkban is vannak több budapesti kerület is igyekszik növelni a zöldterületének mennyiségét, de a szivacs városok projektbe már Szeged és Pécs is elkezdett bekapcsolódni különböző mértékben.

Arra a kérdésre, milyen szabályt, változtatást eszközölnének, tennének kötelezővé a fenntartható városok eléréséhez. Szóba került a szabályozások szigorítása, új irányelvek bevezetése, mint a kötelező zöldterület nagyságának növelése és fenntarthatósága. A fenntartható körülmények közül Dr. Kovács Erik kiemelte, nem csupán az üvegházhatású gáz kibocsátás csökkentésre kell figyelnünk, hanem a levegőminőségre is.