November 7-én, pénteken vette kezdetét a Klímapolitikai Intézet által szervezett Őszi Akadémia, ezúttal a Mathias Corvinus Collegium (MCC) egri helyszínén.
Az egész hétvégés esemény egy ismerkedős, „icebreaker” jellegű beszélgetéssel és interaktív foglalkozással indult, amely során különféle, a fenntarthatósághoz, természetvédelemhez, egyéni és társadalmi felelősségvállaláshoz kapcsolódó témák kerültek előtérbe. A megjelent diákok - akik között Kolozsvárról, Debrecenből, Budapestről érkezettek is voltak – eredeti kérdéseikkel és együttműködő érdeklődésükkel hamar megadták a hétvége alaphangját, így elindítva az idei, szakmai és networking szempontból is tartalmas Őszi Akadémiát.
Dr. Sárvári Katerína, vezető kutató előadása a jelenlegi és jövőbeli energiabiztonság kérdését vizsgálta, hangsúlyozva, hogy a fogalom a hagyományos üzemanyag-ellátás stabilitásáról a teljes energiarendszer ellenálló képességére helyeződött át.
A hallgatók megtudhatták, hogy a mai energiabiztonság nemcsak az erőforrásokhoz való hozzáféréstől függ, hanem a technológiai innovációtól, a digitális védelemtől és a társadalmi bizalomtól is.Az előadás kiemelte az elektromosítás, a mesterséges intelligencia és a megújuló energiaforrások növekvő szerepét a jövő energiarendszereiben, valamint a fennmaradó geopolitikai függőségeket.
Az új technológiák – mint a hidrogén, a kis moduláris reaktorok és a fejlett energiatárolás – kulcsfontosságú megoldásként jelentek meg az energiarendszerek diverzifikálására és rugalmasságának növelésére.2050-re tekintve a résztvevők arra a következtetésre jutottak, hogy a valódi energiabiztonság fenntartható infrastruktúrán, nemzetközi együttműködésen és a gyors környezeti, valamint technológiai változásokhoz való alkalmazkodóképességen múlik.
Dr. Kovács Erik, vezető kutató előadásában a metserséges intelligencia szerepéről beszélt a klímaváltozás kutatásában és a környezetvédelemben. Megállapította, hogy a mesterséges intelligencia gyorsítja a klímamodellek futtatását és pontosítását, így segít előrejelezni a szélsőséges időjárási eseményeket és a hosszú távú éghajlati trendeket. Nagy mennyiségű műholdas és szenzoradat elemzésével támogatja az erdőirtás, a légszennyezés és a biodiverzitás változásainak nyomon követését.
Továbbá hozzájárul a fenntartható mezőgazdasági gyakorlatokhoz, például az öntözés és a tápanyagellátás precíz irányításával. Az AI így fontos kiegészítő eszközzé válik mind a tudományos klímakutatásban, mind a gyakorlati környezetvédelmi döntéshozatalban.
Dr. Somósi Zoltán, kutató előadásában a klímaváltozás és a geopolitikai viszonyok konfliktusáról tartott előadást a hallgatóknak. Előadásában feltérképezte, hogy a szélsőséges időjárás viszonyok következtében kiéleződő konfliktusokat különös tekintettel a vízhez való hozzáférésre.
A napjainkban dúló konfliktusok mellett történelmi betekintőt is nyújtott, ugyanis a vízért folyó harc, illetve a víz fegyverként való használata sajnos nem új keletű.
Dr. Toldi Ottó, vezető kutató előadása a "Hogyan lehetünk klímasemlegesek 2050-re?" - címet viselte, amiben részletesen, szakmai szemmel vázolta a megjelenteknek a kérdést mögött rejlő összetett megoldási síprált. A megjelent diákok számos kérdést tettek fel a kutatónak az érdekes témakapcsán.
Szebenyi Péter, vezető kutató a "Hogyan hasznosítsd újra a zöldhulladékodat?" - címmel tartott edukatív, olykor szórakoztató elemekkel tűzdelt előadást, amiben lazára véve a figurát a megjelent fiataloknak bemutatta, hogy a komposztálás nemcsak egy kötelező munka, hanem egyben kíváló szórakozási lehetőség is az újrahasznosítás jegyében.
Köszönjük minden MCC -s diáknak a részvételt.
