Bert De Vries professzor előadást tartott a nemzetállamok fenntartható fejlődésének legfontosabb témáiról. A fenntarthatóságról folytatott diskurzus módja nagyban különbözik a korábbi évtizedekétől. A globális összekapcsolódás még összetettebbé teszi a fenntarthatóság amúgy is rendkívül tág témáit, mint a környezetvédelem-, az energiaátmenet-, a technológia és a politika. Az üvegházhatást okozó gázok alacsony kibocsátását a jelenlegi GDP-növekedés által dominált globális gazdasági rendszerben elérni nem csak nehéz, de Vries professzor szerint szinte lehetetlen. Mégis a bolygónk erőforrásai végesek, így ezek szétosztásán javítanunk kell, nem pedig csupán lekorlátozni azokat és riogatni, hogy kimerülőfélben vannak. Emiatt is a fenntarthatóság etikájára nagyobb hangsúlyt kell fektetni, hogy a bolygónk erőforrásai egymás közt a lehető legegyenlőbben hasznosulhassanak.
Ezt követően egy mélyreható beszélgetés következett a módszerekről, amelyekkel a fenntartható fejlődést szemlélni lehet. A panelbeszélgetésen Vries professzor mellett Calum T.M. Nicholson (Klímapolitikai Intézet), Logan West (Danube Institute) és Ördög Enikő (Klímapolitikai Intézet) vett részt. A mainstream média a klímaváltozásról szóló vitát olyan őrjöngésbe viszi, ahol a klímakatasztrófát hirdetik, ahelyett, hogy mérsékelt, reális álláspontot nyújtanának a klímaváltozás és a fenntarthatóság kérdéséről.
A pódiumbeszélgetés résztvevői az alkalmazkodást említették az éghajlatváltozás kezelésének optimális módjaként, mivel a nemzetállamok kultúrájuk során már egyébként is ezt tették, amikor alkalmazkodtak a különböző időjárási körülményekhez. A politikai döntéshozók szerepe az lenne, ha hosszú távú jövőképet látnának, ahelyett, hogy csak a saját munkájukat és az ember életében elérhető azonnali eredményeket néznék. Ebben a panel résztvevői mind egyetértettek.
A nyugati világ közlekedési rendszerei eltérnek az európai és az észak-amerikai kontinenstől, így ezek a fejlett nemzetállamok is külön kihívásokkal küzdenek. Az Egyesült Államokon belül a nagy távolságok miatt, ahogy Logan West is rámutatott, az autó a leglogikusabb módja az utazásnak. Számukra nem valósult még meg az energiaátmenet során széleskörű közlekedési alternatíva, mivel az elektromos autó nem opció az alacsonyabb jövedelmű családok számára. Ugyanezt a tapasztalatot osztották meg az elektromos autók kapcsán panelbeszélgetés résztvevői olyan országok kapcsán is, mint az Egyesült Királyság, Hollandia, vagy akár az Európai Unió többi tagállamára is.
Mindezt kiegészítették azzal, hogy a nagyobb népsűrűség miatt a tömegközlekedés jobban megoldott az Európai Unióban, mint az Egyesült Államokban. Az esemény egyik legfontosabb megállapítása az elektromos autók megfizethetetlensége kapcsán volt, mivel rávilágított így arra is, hogy az Európai Unió 2035-ös benzin- és dízelautó betiltása miért nem működhet. Ezen autók helyettesítése nagyrészt elektromos autókkal nem járható út, mégis a jelenlegi nyugati politikai döntéshozók ez alapján szabályoznak.
A fenntarthatóság témának, mai napig a nemzetállamok adnak keretet, melyeket a 17. században, a vesztfáliai béke után hoztak létre. A nemzetállamokban az állampolgárnak van egyéni hatásköre és felelőssége. Az állampolgár amikor részt vesz a nemzetállamok "zöldítésében" akkor tágabb értelemben a világot is fenntarthatóbbá teszi. A nemzetállamoknak tehát szuverenitással kell rendelkezniük ahhoz, hogy meghozzák az állampolgárokat bátorító egyéni fenntarthatósági döntéseket, úgy, hogy mellőzve legyen a túlszabályozás is.
Alapvető fontosságú, hogy visszatérjünk helyi kultúránk és ökológiánk hagyományaihoz, hogy mit jelent a természettel együtt élni. Az a gondolkodásmód is fenntarthatóbbá tesz, hogy kevésbé a legtrendibb, legzöldebb reklámozott termékre koncentrálunk, hanem inkább a meglévő lehetőségekre, amelyek talán kevésbé tűnnek elsőre vonzónak (például, ha termoszban hozzuk a saját kávénkat ahelyett, hogy papírpohárban kapnánk).
A panelrésztvevők számára elsődleges volt, hogy őszintén, ítélkezés nélkül tájékoztassák a nyilvánosságot a klímaváltozásról és a fenntarthatóságról. A közönség így egy új, kritikus, ámbár jobban a realitás talaján mozgó szemléletmódot vihetett haza a klímaváltozásról és a fenntartható fejlődésről.
