Dr. Toldi Ottó vezető kutatónk a Corvinus Egyetemen tartott előadást egyetemistáknak „A magyar energia és klímapolitikai eredményei 2010-2026” címmel. A résztvevők arra keresték a választ egy interaktív előadás keretében, hogy minek köszönhető az, hogy import kitettsége ellenére válságállónak bizonyult a magyar energiaszolgáltatás, és milyen konkrét eredmények születtek az EU-s vállalások tükrében?
Végigmenve a dekarbonizáció, a tiszta energia átmenet, az importdiverzifikáció és a rezsipolitika eredményein örömmel konstatálhatjuk, hogy Magyarország már 2023-ra jelentős mértékben, 43%-kal csökkentette a bruttó ÜHG kibocsátását, így a 2030-as 40%-os célkitűzést gyakorlatilag már 2023-ban túlteljesítettük. MI-t használva az eddigi tendenciák alapján történő előrejelzésre, 2026 év végére az ÜHG kibocsátás csökkenése elérheti a 45-47%-ot, 2030 végére várhatóan kb. 49–52% közötti csökkentés valószínű, azaz a legjobb úton vagyunk afelé, hogy teljesüljön az EM által megemelt 50%-os, csökkentési cél is 2030-ra.
Jelentősen, 44%-al csökkent a hazai villamosenergia termelés karbonintenzitása és 50%-al a GDP előállításunk ÜHG intenzitása. Az áramtermelésünk 38%-a, a hőtermelésünk 25%-a, a közlekedés 18%-a megújuló energia alapra került 2010 óta. Ezzel a magyar villamosenergia termelés több, mint 85%-a dekarbonizálttá vált.
Az importdiverzifikáció is jelentősen felgyorsult az orosz-ukrán háború kitörése után: a földgáz esetében 7 új lehetőség legalább szándéknyilatkozat szintjén, a kőolajnál 3 új lehetőség körvonalazódott, az atomenergia terén a meglévő nukleáris technológiák és fűtőelem források mellet szintén 3 új technológiai és fűtőelem-szállítási szándéknyilatkozat került aláírásra. Biztosan el lehetett volna még ettől is többet elérni, de a Covid veszélyhelyzettel, az energiaválsággal, az orosz-ukrán és a közel-keleti háborúval a háttérben - a hallgatóság szerint is - ez is szép eredmény volt.
