Idén a klímaváltozás kérdéseiről az MCC Révfülöpi telephelyén beszélgetünk a résztvevőkkel. Kolozsvárról, Miskolcról, Győrből, és Pécsről érkeztek az egyetemisták és a hideg idő ellenére rendkívül aktívan töltötték már az első napunkat, egymással és a témával ismerkedve.
Az első napon, miután a hallgatók megérkeztek Révfülöpre kezdetét vette az ismerkedés. Megismerkedtek egymással és a témával. Tekintettel arra, hogy a résztvevők képviselték Magyarország különböző nagyvárosait és Kolozsvárt is, és a tanulmányik területei is eltérőek volt izgalmas szempontokkal tudtak hozzájárulni a közös munkához.
A megismerkedés játékos formában zajlott, a „fenntarthatósági bingó”, és a „ki vagyok én” gyakorlatok során számos információval gazdagodtak a résztvevők. Kiderült, hogy ki az, aki hétvégente biopiacra jár, és hogy ki tudja mit jelent a fair trade, és miért jó ezt tudni.
A második nap reggelén Török Péter telehelyvezető úr mesélt a diákoknak arról, hogy miért Cholnoky Jenő, a világhírű földrajztudóst választották névadóul, és hogy miről hires az az öreg hajó, ami még a parton pihen, arra várva, hogy újra a hullámok ölébe szállhasson. A Szent Jupát név már ismerősen csengett mindenkinek, aki esetleg még nem nézte meg a feliratot.
Egy kis reklámként hadd áruljuk el, hogy idén szeptemberben lesz az ünnepélyes „vízretétel”, amelyre a Révfülöpi MCC központban kerül majd sor.
Ezt követően Dr. Besenyei Mónika arról tartott interaktív előadást, hogy miként lehet segítségünkre a mesterséges intelligencia abban, hogy a klímaváltozással kapcsolatos kihívások megoldását keressük. Nem biztos, hogy ez a varázsszer, de az biztos, hogy a jövőben egyre aktívabban lesz része a mindennapjainknak, és számolnunk kell a jelenlétével. Vagy még inkább okosan kell használnunk az általa kínált lehetőségeket.
A beszélgetés során egyértelműen látszott, hogy résztvevők többsége már használja az AI-t és élvezi azok előnyét, de nem mindenki van tisztában a veszélyeivel. Vagy éppen fordítva, és néha azt is veszélyként értékeljük, ami máshonnan nézve lehetőség.
Tekintettel arra, hogy az AI kapcsán számos megvitatandó téma van a tarsolyunkban, itt az idő rövidsége miatt csak érinteni lehetett egy elenyésző részét. A választás egy megoszt kérdésre esett. Így a hallgatók az egyik legizgalmasabb társadalmi-gazdasági dilemmát járták körül, hogy milyen lenne a jövő, ha az AI minden olyan munkát elvégezne, ami monoton, vagy éppen senki nem akarja megcsinálni. Az volt a kérdés, hogy milyen lenne a világ, ha megvalósulna az alanyi jogon járó jövedelem, ami fedezi az alapszükségleteket. Így csak az dolgozna, aki ennél többet szeretne. Aki megelégedne az alapokkal, annak viszont végtelen szabadideje maradna. Mire lenne érdemes figyelni, milyen lehetőségei és milyen kockázatai lennének egy ilyen világnak.
Megváltozott környezetünk; Kritikus Nyersanyagok; Konfliktusok a klímaváltozás tükrében
Szombat délután a hallgatók Somosi Zoltántól három téma közül (Megváltozott környezetünk; Kritikus Nyersanyagok; Konfliktusok a klímaváltozás tükrében) választhattak. Ezek közül közfelkiáltással a Konfliktusok a klímaváltozás árnyékában mellett döntöttek a hallgatók. Ennek során megismerhették a klímaváltozás tükrében súlyosbodó vízhiány miatt is eszkalálódó India-Pakisztán konfliktust, Szudán-Egyiptom-Etiópia viszályát, illetve számos más aktuális és történelmi környezeti viszonyokból adódó problémát. Összességében a hallgatók rálátást kaptak a változó viszonyokra, a nemzetközi szerződések jelentőségére és tartósságára, illetve a hatékony vízgazdálkodás fontosságára.
Most akkor klímamumus-e Trump, vagy nem?
"Most akkor klímamumus-e Trump, vagy nem?” c. előadásában senkit nem akart meggyőzni arról, hogy akkor tulajdonképpen mumus-e Trump vagy nem? Felnőtt emberként minden diákunknak meg lehet a saját véleménye. Ottó véleménye egy ezek közül, de azért nem volt tanulság nélküli megismerni.
Trump retorikája a legrosszabb jövőt vetítette előre. De ahogy az már lenni szokott semmi sem csak fehér és semmi sem csak fekete. Az első Trump elnökség alatt csökkent a legtöbbet az USA-ban az üvegházhatású gázok kibocsátása, a palagáz és a kőolaj kitermelés robbanásszerű felfutása pedig már a demokrata Obama elnök alatt elindult, Trump első elnöksége alatt folytatódott, de a csúcspontját megint csak a demokrata Biden alatt érte el. A fókuszban a republikánusok technológia semleges zöldítési megközelítése volt. Ideológiamentes racionalitás és okos megoldások. Végül arra is kitértek, hogy mindez mire lesz elég? Toldi Ottó szerint ebben is előz majd az USA és ezzel a globális klímavédelem is jól jár."
Száguld vagy lerobban? Autóipari helyzetkép
A tavaszi akadémián Zay Balázs vezető kutató tartott előadást az autóipar aktuális helyzetéről az MCC-s diákoknak. Áttekintettük az Európai Unió ambiciózus célkitűzéseit, majd arra kerestük a választ, hogy az EU miért nem tud igazán profitálni a globális elektromosautó-piac fellendüléséből. 2023-ban és 2024-ben az eladott autók körülbelül egyötöde már teljesen elektromos volt, ezeknek azonban közel a felét kínai gyártók állították elő, miközben az európai márkák folyamatosan háttérbe szorulnak.
Az is elhangzott, hogy bár az európai piacon az elektromos autók eladásai globális összevetésben jónak számítanak, mégis visszaesés tapasztalható. Ennek több oka van: a töltőinfrastruktúra hiányosságai, a magas költségek, a hosszú távú autózással való korlátozott összeegyeztethetőség, a használtpiaci értékkel kapcsolatos aggodalmak, valamint az, hogy a zöld témák iránt leginkább nyitott Z generáció sokszor nem engedheti meg magának ezeknek a járműveknek a megvásárlását. Összességében megállapítható, hogy az eladásokat leginkább az állami támogatások ösztönzik.
Részletesen bemutattuk, milyen tényezők járultak hozzá a kínai autóipar felemelkedéséhez és a nyersanyagellátásban betöltött monopolisztikus helyzetének kiépítéséhez. Megvizsgáltuk, milyen támogatásokban részesültek a Kínában gyártó vállalatok, mennyiben hasonlítanak ezek az uniós támogatási formákhoz, valamint elemeztük a védővámok lehetséges hatásait is.
A hazai autópiaci helyzetkép kapcsán arra jutottunk, hogy Kelet-Közép-Európa még elmarad az északi és nyugati országoktól az elektromos autók eladásai terén. Ugyanakkor a régión belül Magyarország kiemelkedően teljesít az elektromos autók arányát tekintve, ami főként a nagylelkű támogatási programoknak köszönhető. Emellett a magyar kormány célja, hogy hazánk a nyugati és keleti autógyártók központjává váljon – ez a törekvés eddig sikeresnek bizonyul.
Mikroműanyagok, amikkel mindennap mérgezzük magunkkat!
E sokatmondó címmel tartott előadást Szebenyi Péter. Az előadás célja az volt, hogy felhívja a figyelmet a műanyagszennyezés súlyos problémájára, és közérthető formában ismertesse a témával kapcsolatos legújabb kutatási eredményeket, valamint a lehetséges megoldási irányokat.
Az előadás első részében a diákok átfogó képet kaphattak a műanyagszennyezés forrásairól és kiváltó okairól. Az előadás rrávilágított, hogy a háztartásokban, az iparban és a mezőgazdaságban keletkező műanyaghulladék egy jelentős része közvetlenül vagy közvetve a természetbe kerül. Kiemelte, hogy a műanyagok bomlása során mikroműanyag-részecskék szabadulnak fel, melyek már az ivóvízben, a tengeri élővilágban és a levegőben is kimutathatók.
A második részben a megelőzés lehetőségeiről beszélt az előadó. Ismertette azokat a mindennapi gyakorlatokat és döntéseket, amelyekkel csökkenthető a műanyaghulladék keletkezése. Felhívta a figyelmet a tudatos vásárlás, az újrahasználható csomagolások és a környezetbarát termékek fontosságára. Szó esett a biológiailag lebomló műanyagokról és más innovatív alternatívákról is, melyek hosszú távon hozzájárulhatnak a környezet tehermentesítéséhez.
Köszönjük minden diáknak a Tavaszi Akadémán tanosított aktív részvételt.
