A Jogi Iskola és a Klímapolitikai Intézet közös szervezésében létrejött rendezvény apropóját az elmúlt évek klímaperei szolgáltatták.
A médiumokban vezető hírként jelenik meg, mikor civilek egy csoportja egy-egy olajipari céget, vagy egy államot azzal az ürüggyel perelt be, hogy nem tesz eleget a klímasemlegesség elérése érdekében. A téma aktualitását a március 11-én megrendezésre kerülő klímatüntetés is szolgáltatta, valamint a cselekvés iránti egyre növekvő lakossági elvárás. Vendégeink Dr. Bándi Gyula egyetemi tanár, a jövő nemzedékek szószólója, valamint a Mathias Corvinus Collegium munkatársai: Dr. Sulyok Márton egyetemi adjuktus, a Közjogi Műhely vezetője és Dr. Zay Balázs senior kutató voltak.
Az Alaptörvény nemzeti hitvallása kimondja: „felelősséget viselünk utódainkért, ezért anyagi, szellemi és természeti erőforrásaink gondos használatával védelmezzük az utánunk jövő nemzedékek életfeltételeit”. A jövő generációk jogai egy un. harmadik generációs emberi jog, amely számos jogrendszerben még a deklarálásig sem jutott el. Érvényesítését az teszi különösen nehézzé, hogy számos hatás évekkel, évtizedekkel később jelentkezik, sokszor nem is a kibocsátás forrásánál, hanem globálisan. Hazánk nemzeti hitvallásban tett nemes vállalása érdekében csak szupranacionális szervezetekkel együttműködve, másokkal közösen tud eredményesen fellépni.
Azt, hogy mennyire új jogterületről van szó, az is mutatja, hogy az európai bíróságok még abban sem egységesek, hogy kit fogadnak el klímakárosultnak, kinek van joga keresetet benyújtani. A másik nehézséget a természettudományok és jogtudomány közti eltérés szolgáltatja. Amíg a jogtudomány a bizonyítás során tényekkel és „kétséget kizáró” bizonyossággal dolgozik, addig a természettudomány modelleket alkot, a modelleket közelíti a „valósághoz”, végül eredményként azt adja meg, hogy a modell alapján kiszámolt eredmény milyen valószínűséggel esik egybe a valósággal. Ebből következik, hogy ha klímaváltozás ok-okozati kapcsolatát vizsgáljuk, nincs százszázalékos a bizonyosság.
A részvevők egyetértettek abban, hogy a klímaperek legnagyobb sikere ott érhető ettten, hogy bekerültek a közbeszédbe és foglalkozunk ezáltal azzal, hogy mit hagyunk a későbbi generációkra. A pert indító szervezetek sem mondanak újat, a fenntartható víz- erdő-, hulladék-, termőföld- energiagazdálkodást csomagolták a trendibb klímaváltozás köntösébe. Valószínű, hogy nem a bírói út fogja a megoldást szolgáltatni, de azzal, hogy a bíróságok hívják fel a figyelmet arra, hogy nincs jogunk beszűkíteni a jövő nemzedékek cselekvési lehetőségeit, máris nyomatékosítja a döntéshozók irányába, hogy foglalkozniuk kell ezzel a kérdéssel.
