Vezető kutatónk, Biró Kinga társzerzőségével készült el az a klímaorientált okos mezőgazdasággal foglalkozó tudományos cikk, amely a Herman Ottó Intézet és az Agrárközgazdasági Intézet gondozásában kiadott Gazdálkodás című lapban jelent meg.
A mezőgazdasági ágazat rendkívül kiszolgáltatott az éghajlatváltozás egyre fokozódó hatásaival szemben. A szélsőséges időjárási események gyakoriságának növekedése, az elhúzódó és egyre intenzívebb hőhullámok, a vízszűkösség új keletű kihívások elé állítják a gazdálkodókat. A kutatás feltárja a hazai agrárgazdaságok klímaváltozással kapcsolatos tapasztalatait és tevékenységeit, továbbá bemutatja a Dunántúl (NUTS 2) országrészben vizsgált vállalkozásoknál megjelenő klímaorientált okos mezőgazdasági (Climate-Smart Agriculture, továbbiakban CSA) megoldásokat, illetve eszközöket, lehetőséget teremtve ezzel a figyelemfelkeltésre, a klímainnovációs tématerület jobb megismerésére és a jó gyakorlatok átadására, ezzel is segítve az ágazat fenntarthatósági szempontból pozitív irányú elmozdulását.
Kutatásaink középpontjában az a hipotézis áll, miszerint a CSA-megoldások alkalmazása hatékonyan hozzájárul a fenntartható agrár- és vidékfejlesztés megvalósításához. Tanulmányunkban az országos mintából három dunántúli régió gazdálkodóinak CSA-fókuszú kvalitatív és kvantitatív értékelése kerül bemutatásra, melyben a mitigációs és adaptációs szempontok egyaránt megjelennek.Az eredmények alapján megállapítható, hogy a klímaorientált okos megközelítés a vállalatok, vállalkozások tervezési stratégiáiba, illetve tevékenységi portfóliójába történő beépítése hozzájárulhat ahhoz, hogy a gazdaságok termelékenysége és digitális átállása fenntartható módon váljon fejleszthetővé, miközben a klímakockázatok, az üvegházhatású gázok kibocsátása és az ágazat éghajlatváltozással szembeni sérülékenysége is csökkenthető.
A magyarországi fenntartható agrár- és vidékfejlesztés megteremtése érdekében a CSA-eszközök fejlesztése és alkalmazása is meghatározó jelentőségű, kiemelkedő potenciállal bír, hiszen nemcsak az uniós klímapolitikai célokat, hanem a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési terveket is támogathatja, összhangban a zöld gazdaságfejlesztési célok és a digitális átmenet gyakorlati megvalósításával.
Biró Kinga, szenior kutatónk mellett a cikk társszerzője Szalmáné Dr. habil Csete Mária. A tanulmány teljes terjedelemben itt olvasható.