November 12-én a pécsi MCC szervezésében került megrendezésre az „Új horizont vagy zöld délibáb? Karbonkvóták hatása az éghajlatváltozásra” című nyilvános szakmai esemény, amely a nemzetközi klímapolitika egyik legvitatottabb eszközét, a karbonkvóta-rendszereket vizsgálta kritikai, ugyanakkor konstruktív megközelítésben.
A rendezvényen Kitta Gergely, az MCC intézetekért felelős igazgatója és Kovács Erik, a Klímapolitikai Intézet vezető kutatója vett részt a kerekasztal-beszélgetésen.
A program első részében az előadók áttekintették, hogy az EU és Magyarország miként teljesít a 2015-ös Párizsi Klímaegyezmény és a 2019-es Európai Zöld Megállapodás vállalásaihoz képest. Rámutattak, hogy bár az uniós stratégia ambiciózus célokat tűz ki – különösen a 2050-es karbonsemlegességi vállalást illetően –, ezek megvalósítása jelentős gazdasági és társadalmi terhekkel jár. Magyarország az EU-s átlaghoz képest rugalmasabban és technológia-fókuszú megközelítéssel halad, ugyanakkor a kibocsátáscsökkentési pálya betartása továbbra is komoly kihívást jelent.
A beszélgetés központi témája a karbonkvóta-rendszer hatékonysága volt. A szakértők rámutattak, hogy bár az EU ETS elvileg piaci alapú, költséghatékony megoldást kínálna a kibocsátások mérséklésére, a gyakorlatban gyakran torzításokkal és adminisztratív túlterheléssel működik. Felmerült az a kérdés is, hogy a kvóták drágulása valóban ösztönzi-e a vállalatokat a technológiai modernizációra, vagy inkább versenyképességi veszteséget okoz az európai ipar számára. Az USA, az EU és Kína rendszerének összehasonlítása jól szemléltette: a globális szereplők eltérő megközelítései jelentős hatással vannak a világgazdasági folyamatokra és a karbon-szivárgás jelenségére.
Az esemény végén a résztvevők képet kaptak arról, hogy a karbonkereskedelmi rendszerek önmagukban nem jelentenek csodafegyvert a klímasemlegesség eléréséhez. A piaci eszközök csak akkor működnek hatékonyan, ha kiszámítható szabályozási környezet, technológiai fejlesztések és reális, társadalmilag is elfogadható átállási pálya egészíti ki őket.
A rendezvény értékes hozzájárulást jelentett a magyar klímapolitikai diskurzushoz, különösen azon konzervatív megközelítés megerősítésével, amely szerint a környezeti célokat a gazdasági versenyképességgel és a társadalmi stabilitással összhangban kell megvalósítani.
