Globális problémák a globális klímaváltozás tükrében címmel rendezett Szombathelyen előadással egybekötött beszélgetést a Mathias Corvinus Collegium (MCC) és a Klímapolitikai Intézet.
A szombathelyi MCC központban múlt hét pénteken gyűltek össze azok az érdeklődők, akik a klímaváltozásról és az azzal szerteágazó kapcsolatban álló környezeti, gazdasági és társadalmi problémákról szerettek volna tájékozódni.
A „Globális problémák a klímaváltozás tükrében – avagy mit tehetünk saját magunk megmentésért?” pódiumbeszélgetés szakmai résztvevői Dr. Balázsy Péter (MCC öregdiák, megyei jegyző), Kóta Gábor (MCC Klímapolitikai Intézet kutatója) és Dr. Kövér László (MCC Középiskolai Program vezető oktatója) voltak. A szakemberek között zajló közel másfél órás beszélgetés során az alapvető fogalmak és folyamatok tisztázásától eljutottak egészen a lokális környezettudatosság fontosságáig, az egyéni és közösségi felelősségvállalás szerepéig és a példamutató cselekvés erejéig.
A klímaváltozás egy globális és komplex folyamat, így mindent összefüggéseiben érdemes górcső alá venni. Rámutattak a szakemberek, hogy nagyon sok esetben valójában a természeti erőforrások (víz, talaj, erdők, stb.) túlzott használata, kizsákmányolása vagy éppen szennyezése a legfőbb veszélyeztető tényező, amit a klímaváltozás okozta hatások tovább súlyosbítanak. A beszélgetőpartnerek között összhang volt abban a tekintetben, hogy a kibocsátás csökkentése (a mitigáció) mellett az alkalmazkodás (az adaptáció) kiemelkedő jelentőségű, továbbá, hogy a változást csakis apró lépésekkel, helyi kezdeményezésekkel, és a racionalitástól nem elrugaszkodva lehet elérni. Nekünk, magyaroknak főként nem a jegesmedvét kell megvédeni! Bőven találhatunk hazánkban is kiemelkedő természeti értéket képviselő élőhelyeket, világviszonylatban is ritkaságszámba menő növény- és állatfajokat. De akár a közeli szőlőhegyen is felfedezhetjük a régi, eltűnőben lévő gyümölcs tájfajták még megmaradt példányait. Ugyanez igaz a környezetünk védelmére. Számos előremutató gyakorlati példa ismeretes, amelyek széleskörű elterjedése a lakosság körében jelentős minőségi javulást eredményezhet a mindennapi életünkben és környezeti terhelésünk csökkentésében.
Az előadók ismertettek különböző takarékossági módszereket, avagy arról is szó volt hogyan lehet a fogyasztási szokásainkból visszavenni, így a karbon- vagy vízlábnyomunk csökkentése mellett a pénztárcánkban is több pénzt hagyni. Szó volt a rövid ellátási láncok fontosságáról, a helyi termelők portékáinak preferálásáról, illetve a környezeti nevelés jelentőségéről. A hallgatóság megismerkedett a ’Green washing’, avagy a zöldre festés fogalmával, amely esetében a cégek, szolgáltatók ’zöldebbnek’ állítják be magukat a valóságnál, hogy profitjukat maximalizálni tudják. Az említett ’zöld csapdák’ mellett fény derült a média e témát átható szakmaiatlanságára és túlkapásaira is, az állandó félelemkeltés és katasztrófavárás szorongást keltő, tettrekészséget blokkoló hatására.
Az esemény konklúziója rámutatott a közös, több szektort - politikai, gazdasági, társadalmi – érintő felelősségvállalásra, a cselekvés fontosságára és a környezeti nevelés jelentőségére. Társadalmi szempontból különösen lényeges a lokális értékekre és problémákra való fókuszálás, a közös gondolkodás és példamutató akciók megvalósítása.
