Litkei Máté, a Klímapolitikai Intézet igazgatója a Mandinernek adott interjút, mely során olyan kérdésekre adott választ, mint

  • Mennyire veszélyes a nukleáris energiatermelés?
  • Fel tudjuk számolni az energiafüggőségeinket?
  • Hogyan írja át hazánk energiapolitikáját az orosz-ukrán háború? Vajon miért nem támogathatjuk az Oroszországgal szembeni szankciókat?

A Corvinák.hu-n nemrégiben megjelent cikkében kijelenti: az atomenergia csökkenti Európa orosz és amerikai gáztól való függőségét, és növeli a kontinens stratégiai önállóságát. Csakhogy azóta kitört az orosz-ukrán háború, melynek során hamar nyilvánvalóvá vált, hogy egy atomerőmű könnyen (tömegpusztító) fegyverré – vagy legalábbis a zsarolás rendkívül komoly eszközévé válhat az ellenség kezében...

A nukleáris energiatermelés veszélyeit zöld NGO-k és politikusok eddig is hangsúlyozták, ebből kifolyólag nem merültek fel új ellenérvek az ukrajnai háború kapcsán. Épp ellenkező folyamatok és motivációk figyelhetők meg az európai közgondolkodásban: az energiaszuverenitás minden más szempontot felülírt, vagyis

jelenleg az a legfőbb cél, hogy az EU el tudja magát látni energiával orosz energiahordozó nélkül.

Eleinte még a németek is felülvizsgálták a korábbi álláspontjukat az atomerőművek bezárása vonatkozásában, sőt a már bezárt erőművek újraindítása is felmerült mint megvizsgálandó lehetőség – végül aztán a belgák halasztották el két reaktoruk tervezett bezárását.

Az említett atomerőmű elfoglalása nem egy terrorakció keretében történt, hanem háborúban katonák és harckocsik által. A nukleáris erőművek és a fűtőelemek is kimondottan veszélyes üzemek, azonban nukleáris robbanás nem idézhető velük elő, hiszen nincs kellően dúsítva hozzá az urán. Természetesen nem mehetünk el amellett, hogy az atomerőművek katonai támadása esetén a súlyos baleset veszélye is fennáll. Katonai támadás okozhat olyan kárt egy atomerőműben, ami nagy mértékű radioaktív szennyezés kikerülésével járna. Szerencsére a zaporizzsjai reaktor már nem grafitmoderálású, így olyan kedvezőtlen feltételek mellett is jóval kisebb lenne a radioaktív szennyezés, mint amilyenek Csernobil esetében fennálltak.

Egy lakosságot érintő nukleáris baleset hatásainak kezelésére egyébként komoly felkészültsége van Magyarországnak –

de vélhetően egyik országnak sem célja nukleáris katasztrófa okozása. Különben pedig nem véletlen, hogy Oroszország a Zaporizzsjai Atomerőmű elfoglalása mellett döntött, hiszen ezzel az ország energiaellátásának negyede a felügyeletük alá került.

Mi a személyes véleménye az atomerőmű megtámadásáról?

Személyes álláspontom, hogy aki nukleáris erőművet támad meg azzal a céllal, hogy nukleáris katasztrófát okozzon, az emberiség ellenes bűntettet követ el. De pusztán azért, mert valaki megtámadhatja ezeket a létesítményeket, még nem mondhatjuk, hogy nincsen rájuk szükségünk. A víziközműveket is meg lehet támadni, a kutakat is meg lehet mérgezni, ennek ellenére irracionális döntés lenne a víziközmű-hálózat megszüntetése. Az atomenergia kulcsfontosságú szerepet tölt be az energiaellátásban.

Az energiapiaci folyamatokat figyelembe véve az európai országok számára a legfontosabb megoldandó probléma a téli energiaellátás biztosítása. A jelenlegi helyzetnek egy nyertese van: az Egyesült Államok, mivel továbbra is extra nyereséggel tudja eladni a pala LNG- és kőolajkészletét. Itt érdemes megjegyezni, hogy míg a nukleáris fűtőelemeket az USA is Oroszországtól és szövetségeseitől, Kazahsztántól és Türkmenisztántól szerzi be – annak kedvezőbb ára miatt –, ezekre a termékekre szankciókat nem vet ki...

Nagyjából hogyan jellemezhető Ukrajna eddigi energiapolitikája? Épp a korábbi konfliktusok folyománya, hogy Ukrajna kiemelten kezeli az energiaszuverenitását. A fosszilis tüzelőanyag helyett a nukleáris kapacitásra kívánnak támaszkodni, újabb blokkok építése van folyamatban. A fűtőelemeket az amerikai-japán Westinghouse gyártja az orosz blokkokhoz. Ukrajna 13,8 GW nukleáris, 17,2 GW széntüzelési, 4,83 GW vízi, 4,6 GW gáz-, 1,53 GW szél-, 6,23 GW fotovoltaikus névleges kapacitással rendelkezik.

Nem kereskedik közvetlenül Oroszországgal, így a szén és a földgáz hiánycikk az országban,

a meglévő készleteket elsődlegesen a lakossági igények kiszolgálására koncentrálják – most 10% a földgáz az energiamixben. A szél és a nap téli termelése zérónak tekinthető, így a nukleáris termelésre akartak összpontosítani, mégpedig úgy, hogy mind a 15 reaktort üzemeltetni tervezték télen. 

Az atomenergia nemrég zöld besorolást kapott az EU-tól. Miért kellett erre ennyit várni?

A válasz és az interjú folytatása a mandiner.hu -n olvasható.