2025. október 21-én Dr. Sárvári Katarína, a Climate Policy Institute kutatója átfogó szemináriumot tartott az MCC Győrben. Előadásában bemutatta, hogyan változott az energia-biztonság az olajhoz és gázig történő zavartalan hozzáférésről egy többdimenziós koncepcióra.

Ez ma már magában foglalja a rendszerek ellenálló képességét, fenntarthatóságát, a technológiai innovációt és a társadalmi igazságosságot. Kiemelte, hogy a modern energiarendszereknek képesnek kell lenniük a zavarok kezelésére, gyors helyreállításra és a megbízható áramellátás biztosítására a nagymértékben elektrifikált társadalmak számára.

A 2050-ig tartó időszakra Dr. Sárvári három fő tényezőt azonosított, amelyek alakítják az energia-biztonságot. Elsőként új nemzetközi szövetségek létrehozását a tiszta energiához való hozzáférés biztosítására. Másodszor új technológiák integrálását, mint a nap- és szélenergia, akkumulátoros tárolás, zöld és kék hidrogén, kis moduláris reaktorok, okos hálózatok és MI-alapú energiagazdálkodás. Végül a felmerülő kockázatokat, például kibertámadásokat, szélsőséges időjárást és társadalmi egyenlőtlenségeket említette meg. Ezek mind megkövetelik, hogy az energiarendszerek alkalmazkodóképesek, ellenállóak és befogadóak legyenek, képesek legyenek egyensúlyban tartani az elérhetőséget, a megfizethetőséget, a fenntarthatóságot és az igazságosságot. Különösen fontos ez a globális villamosenergia-igény növekedése miatt, amelyet a közlekedés, a fűtés és a nehézipar elektrifikációja, valamint az MI és az adatközpontok növekvő terhelése hajt.

Dr. Sárvári hangsúlyozta a technológiai innováció stratégiai jelentőségét. A nap- és szélenergia drámai költségcsökkenésének célkitűzését. Az akkumulátoros tárolás szerepét a kritikus nyersanyagok ellátási láncának kockázatai mellett, a hidrogén lehetőségét a nehezen elektrifikálható szektorok dekarbonizálásáról beszélt. A nukleáris energia újjáéledését, beleértve Magyarország Paks atomerőművét és a tervezett bővítést is kifejtette. Kiemelte, hogy a digitalizáció, az okos hálózatok és a regionális együttműködés alapvető a megbízhatóság, rugalmasság és ellenálló képesség biztosításához. Különösen a globális kereslet növekedése és az éghajlati nyomás fényében.

Előadását egy előremutató energia-biztonsági útitervvel zárta, kiemelve az integrált irányítást, a határokon átnyúló együttműködést és a nagyszabású finanszírozást. Hangsúlyozta, hogy a következő évtized döntései nemcsak a globális energiarendszerek szerkezetét, hanem a társadalmak stabilitását, jólétét és környezeti fenntarthatóságát is meghatározzák. Így az energia-biztonság a 21. századi államvezetés és nemzetközi együttműködés központi pillérévé válik.