Olvasási idő: 7 perc

Környezetpolitikai kurzusunkon tartott előadást a Mathias Corvinus Collegium diákjainak Steiner Attila, az Innovációs és Technológiai Minisztérium körforgásos gazdaság fejlesztéséért, energia- és klímapolitikáért felelős államtitkára.

A szakember bemutatta azokat a célkitűzéseket, amelyek elérésével az Európai Unió és Magyarország a széndioxidkibocsátás mérséklésén keresztül küzd a globális felmelegedés ellen. Az energetika és a klímaváltozás kérdéseinek megvitatásakor egyensúlyba kell hozni a vállalati, a nemzeti és az uniós érdekeket, ami sok esetben kihívás, a területek jelentőségére tekintettel a tagállamok mégis inkább összefognak, hagyományosan együttműködnek egymással ezeken a területen – osztotta meg tapasztalatait mondandója felütéseként Steiner Attila. 

Globális célkitűzések, nemzetközi szabályozási környezet

Az állami vezető előadásában a hazai klímastratégia nemzetközi kontextusáról beszélt. Többek között elmondta, hogy az Európai Unió fontosnak tartja a klímaváltozás kedvezőtlen hatásainak csökkentését, jó példát akar mutatni a világ más részein élőknek. A 2010-ben elfogadott EU-2020 stratégiába ezért ambiciózus vállalások kerültek be. Az EU célként fogalmazta meg az 1990-es állapothoz képest az üvegházhatású gázok kibocsátásának 20 százalékos csökkentését, a megújuló energiák arányának 20 százalékos növelését és az energiahatékonyság 20 százalékkal történő javítását.

A párizsi klímaegyezmény – amelyet Magyarország a tagállamok közül egyik elsőként ratifikált – nagy hatással volt az EU-s szabályozásra. 2018-ban az Európai Unió önállóan is úgy döntött, 2050-ig klímasemlegessé kell válnia, ami azt jelenti, hogy csak annyi széndioxidot bocsát ki, amennyit a természet el tud nyelni. A karbonsemlegesség elérésének mederben tartása érdekében az EU 2030-ig a CO2 kibocsátás 55 százalékos csökkentésére vállalkozott. 

Magyarország klímasemlegessége

Az ITM államtitkára beszélt arról is, hogy Magyarország kifejezetten jól áll az említett kibocsátás-csökkentés terén – a legjobban teljesítő EU-s egyharmadban helyezkedik el. Miközben egyes tagországok, például Ausztria, Portugália vagy Spanyolország még növelte is az 1990-ben mért szinthez képest a széndioxid termelését, hazánk eddig 32 százalékkal volt képes visszavágni azt.

A széndioxidkibocsátás mérséklésében hazánknak határozott, de jól megfontolt lépéseket kell tennie.

Egyszerre kell csökkenteni a környezeti terhelést, fenntartani-növelni az ellátásbiztonságot és megőrizni az energiaárak versenyképességét, a lakossági közműszolgáltatások megfizethetőségét. Lehet például, hogy Németország minden tagállamnál drasztikusabb lépéseket tesz a zöldítés terén, de ennek ára van: a németek háromszor annyit fizetnek a villamos energiáért, mint a magyarok – figyelmeztetett a szakember. Magyarországnak olyan egészséges energiamixre van szüksége, amely mindhárom említett elvárásnak meg tud felelni.

Magyarország energiamixe

Magyarország célkitűzése, hogy 2030-ra a megtermelt villamos energia 90 százaléka széndioxidmentes forrásból származzon. Ennek előfeltétele az ellátásbiztonsági szempontból elengedhetetlen atomerőművi kapacitások fenntartása. A hazai áramtermelés mintegy 40 százalékát a nukleáris energiatermelés biztosítja, amelynek kiesését megújulókkal nem, kizárólag drága energiaimport segítségével lehetne pótolni. A villamos energia behozatalának nem csak költségvetési, és az árfelhajtó hatáson keresztül társadalmi, de negatív környezetvédelmi hatásai is lennének, hiszen a szomszédos országokból származó import főként hagyományos, fosszilis alapú, „piszkos” termelésből származhatna. Ezért van stratégiai jelentősége a 2030-as években életciklusuk végéhez érő, paksi nukleáris blokkok majdani kiváltásának és Paks II megépítésének – szögezte le Steiner Attila.

Az atomenergia megtartása mellett 50 százalékban megújuló kapacitásokra, az ország adottságaihoz mérten főként napelemes erőművek rendszerbe állítására van szükség, amit geotermikus, biomassza energiatermelési lehetőségek és a hálózat volatilitását kiegyensúlyozni képes, rugalmas, gyorsindítású, gázturbinás erőművek tesznek teljessé. Ilyen erőművé válhat a jövőben a Mátrai Erőmű is, amely hazánk második legnagyobb villamosenergiatermelő létesítménye. Az alacsony hatásfokú lignites tüzelés modern gázüzemre történő cseréje önmagában 15 százalékkal csökkentheti Magyarország széndioxidkibocsátását a jövőben – mesélte el előadásában Steiner Attila.

Közlekedés, energiahatékonyság, zöld finanszírozás

Az energetikán kívül fontos lépés a széndioxid kibocsátás mérséklése terén az e-mobilitás támogatása, ami az elektromos meghajtású autók és kerékpárok vásárlásának kormányzati támogatását, a töltőállomások hálózatának bővítését, a tömegközlekedés modernizációja kapcsán többek között elektromos buszok beszerzését jelenti. A lakossági energiahatékonyság is hozzájárul a karbonsemlegességi célok eléréséhez.

A népszerű otthonfelújítási programon belül ma is van lehetőség például a nyílászárók, a szigetelés vagy a háztartási fűtési-hűtési rendszer cseréjére, de más programokon keresztül is lesz mód az energiahatékonyság javítására. A klímacélok teljesíthetőségét célzó beruházások finanszírozására az Európai Unió jelentős forrásokat különít el, de Magyarország saját költségvetéséből is komoly összeget áldoz a szükséges lépések megtételére. A forrásbevonással kapcsolatosan a nagysikerű zöld kötvénykibocsátási program is folytatódik majd a jövőben – tette hozzá az ITM szakállamtitkára. 

Az előadás végén a hallgatóság többek között a geotermikus energia felhasználhatóságával, a villamos energiahálózat fejlesztési igényével, az e-mobilitással, az elektromos hulladékok feldolgozásával, a tervezett elavulással, az okosmérés elterjesztésével, a nukleáris transzmutációs eljárással és a fűtőelemek reprocesszálásával, valamint a klímaintézkedések uniós forráselosztásával kapcsolatban fogalmaztak meg kérdéseket és kaptak válaszokat. A beszélgetés minden percét élveztük.