Olvasási idő: 4 perc

Fiatal konzervatívok a fiatalokról és a klímaváltozásról: a környezetvédelem nem merülhet ki a tiltakozásban .

A fiatalok által indított környezetvédelmi mozgalmak hosszú távon csak akkor lehetnek sikeresek, ha nem merülnek ki a hangadásban. A tiltakozás mobilizál, de nem inspirál – hangzott el azon a konferencián, amelyet a Migrációkutató Intézet, a Századvég, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) szervezett, és amiben a Klímapolitikai Intézet is közreműködött.  A nemzetközi online tanácskozást május 13-14. között zajlik. A rangos esemény meghívottjai a klímaváltozás, az alkalmazkodás és a migráció kérdéskörét járják körül. A Klímapolitikai Intézet által szervezett, Ifjúság és a klímaváltozás: milyen jövő vár ránk? című panelbeszélgetésen fiatal konzervatívok beszéltek saját generációjuk környezetvédelemi felfogásáról. 

A panelbeszélgetés résztvevői között ott volt Francesco Giubilei, a Fondazione Tatarella olasz konzervatív think tank igazgatója, a Mathias Corvinus Collegium Visiting Felowship Programjának oktatója, Kelemen Balázs, Magyarország Ifjúsági ENSZ küldötte, valamint Benjamin Baker, konzervatív környezetvédő, az American Conservation Coalition alapítója és elnöke. A beszélgetést Intézetünk kutatója, Kovács-Magosi Orsolya moderálta.

Giubilei álláspontja szerint a környezetvédelemnek inkább konzervatív, mint liberális filozófiai gyökerei vannak. A zöldkonzervativizmus elsősorban nem globális, hanem lokális szemlélettel tekint a környezetvédelemre. A helyi értékeket és cselekvéseket legalább olyan fontosnak gondolja, mint a nemzetközi fellépést. A fiatal olasz gondolkodó szerint az EU víziója sok esetben nem a kisközösségek megerősítésének irányába hat. Mivel az egyes országok kultúrájukat tekintve különbözőek, az EU-nak be kellene látnia, hogy a tagállamok környezetfelfogása is eltérhet egymástól.

Benjamin Backer a klímaváltozást egyszerre látja kihívásnak és lehetőségnek. A technológiai fejlődésnek köszönhetően az ember ma többet tud tenni a környezetvédelem érdekében, mint korábban. Ráadásul a gazdaság zöldítésével nem csak a környezet jár jól, de a gazdaság is új pályára állhat, és munkahelyeket is teremthetünk. A mai fiatalok a környezetvédelem ügyének jelentőségével együtt nőnek fel, így eleve szorosabb lesz a kapcsolatuk a természettel, mint az előző nemzedékeknek.

Az ENSZ küldött a generációk között párbeszéd és tapasztalatátadás fontosságát hangsúlyozta. A különböző generációknak meg kell hallgatniuk egymást, és együtt kell működniük a környezetvédelem érdekében. Minden generációnak megvan a maga szerepe a gyorsuló éghajlatváltozás megfékezésében. Egyedül a gyermekeknek nincs felelősségük, őket oktatással és gyakorlati példamutatással kell a környezetvédelemre nevelni – tette hozzá Kelemen Balázs. Benjamin Baker a kérdés kapcsán azt emelte ki: nem szabad egyik vagy másik generáció felelősségét kizárólagosság tenni.

A fiatalok által indított környezetvédelmi mozgalmak hosszú távon csak akkor lehetnek sikeresek, ha nem merülnek ki a hangadásban. A tiltakozás mobilizál, de nem inspirál. A követelések nem együttműködésre sarkallnak, hanem szembeállítanak, a szólamok önmagukban nem szülnek megoldást. Greta Thunberg, Fridays For Future mozgalmával is ez a probléma – mondta Giubilei. Benjamin Baker ezt azzal egészítette ki, hogy az éghajlatváltozás kapcsán a végzetesség és az elkerülhetetlenség látszata az, ami leginkább akadályoz minket a valós cselekvésben. A reménytelenség túlhangsúlyozása szerinte akár a fiatalok mentális állapotára is rossz hatással lehet.

A résztvevők egyetértettek abban, hogy az egyidőben elöregedő és zöldülő Európában a család, a gyermekvállalás, valamint a nevelés és a személyes példamutatás a fiatalok számára elengedhetetlen a környezetvédelem jövője szempontjából.