Jelenleg Új-Delhi a világ legszennyezettebb levegőjű városa a 21. században. Ismert tény, hogy a környezetszennyezés évtizedeken-, évszázadokon át az urbanizáció velejárója volt.

Míg a fejlett országokban egyre szigorodó szabályozás védi ma már a környezetet, addig a feltörekvő harmadikvilágbeli országokban sajnos ez még koránt sincs így. Ezért világszerte számos kezdeményezés született, amelyek célja a városok bevonása az alacsony karbon lábnyomú fejlesztésekbe, köztük a Globális Városok Klímaegyezménye, a C40 Cities Climate Leadership Group, a Global City Indicators Facility, a Cities Alliance stb.

Napjainkban a világ lakosságának több mint fele városokban él, ahol a világ ÜHG-kibocsátásának 60-80%-a keletkezik: Latin-Amerika, Délkelet-Ázsia és a Karib-térség a legmagasabb urbanizációs rátával rendelkező régió a bolygón.

A 2021-es World Air Quality Report adatai szerint a világ 30 legszennyezettebb levegőjű városa közül 21 Indiában található. Hat indiai város van az első 10 között, melyek közül Új-Delhi levegőszennyezése a legextrémebb már évtizedek óta. Új-Delhi a közel 13 millió lakosú nagyváros Mumbai után India második legnagyobb metropolisza. Lakossága az elővárosokkal együtt 22 millió fő,  a világ egyik legrégebben lakott városa. Fontos település volt az India északnyugati részét a Gangesz-alfölddel összekötő kereskedelmi útvonalon. Mára multikulturális nagyvárossá fejlődött. Itt is problémát okoznak a világ nagyvárosaira jellemző urbanizációs gondok: a környezet-, levegőszennyezés és a zsúfoltság, amit a pénzügyi erőforrások korlátozottsága tovább súlyosbít. 

Kétes a hírnév, de Új-Delhi az egyik legszennyezettebb levegőjű város a világon.

A szállóporok közül a PM2,5 koncentrációja itt a legmagasabb globális összevetésben, melynek a 41%-a a járművek kibocsátásából, 21,5%-a szilárd tüzelőanyagok égetéséből, 18%-a pedig ipari kibocsátásból származik az Indiai Földtudományi Minisztérium 2018-ban publikált tanulmánya szerint.

Új-Delhi levegőszennyezés okai

Ez a megoszlás több okra vezethető vissza. Új-Delhi a világ egyik legsűrűbben lakott települése, a lakosság nagy része pedig mélyszegénységben el. Az elmúlt öt évben többször is csökkenteni kellett a város közelében működő erősen szennyező 11 szénerőmű termelését, sőt 2021 novemberében a szmogveszély miatt csak öt működhetett. Ezen túl az ipari szennyezés és a gépjárművek károsanyag-kibocsátása is jelentős. Ráadásul októberben és novemberben a szennyezés még intenzívebbé válik a város körüli tarlóégetések miatt, melyek a légszennyezés 15-20%-ért felelősek.

Új-Delhi légkörbe jutó károsanyag kibocsátása évente annyi, amennyit Budapest 15 év alatt produkál.

A metropoliszban és közvetlen környezetében a PM10 szállópor koncentrációja is szélsőségesen magas minden évben, de különösen október és április között. Ennek azaz oka, hogy Új-Delhi éghajlata átmenet a félig száraz trópusi és nedves szubtrópusi monszun között. A nyarak hosszúak, április elejétől októberig tartanak, ez a monszun időszaka. Ekkor a szél és a csapadék hozzájárul a levegőből történő károsanyag, szállópor kiülepedéséhez, de a száraz és szélmentes időjárás, ami október végétől kezdődik csak súlyosbítja a város légszennyezettségi helyzetét. A sűrű szmog és pára Új-Delhiben jelentős légi- és vasúti közlekedési fennakadásokat okoz télen, mely a tartománynak és az országnak 15-20 milliárd USD kiesést okoz évente. 

Súlyosak a környezetegészségügyi hatások is. 2010 és 2020 között Indiában nőtt a legintenzívebben az asztmások és a krónikus hörgőgyulladásban szenvedő emberek száma. Új-Delhiben a tüdőrákosok és a légcsődaganatosok száma megháromszorozódott 2010 óta, a gyerekek körében megjelenő rosszindulatú légzőszervi elváltozások aránya már 40% a WMO becslése szerint.

Mint említettük, az indiai városok uralják a globális szennyezettségi rangsort, és a rossz levegő évente több mint egymillió ember korai halálát okozza. Az áldozatok száma csak Új-Delhiben évente körülbelül 105-250 ezer ember. A lakosok többsége nincs tudatában a város légszennyezettségének riasztó mértékével és az ezzel kapcsolatos egészségügyi kockázatokkal, de ettől függetlenül  az utóbbi években észrevehetően nőtt a zöld tudatosság a város gazdagabb és fejlettebb negyedeiben. Különösen igaz ez a külföldi diplomáciai közösség és a magas jövedelmű indiaiak körében. Az 1990-es évek közepe óta Új-Delhi hozott néhány intézkedést a légszennyezés visszaszorítására, pl. Új-Delhi fásítási programja a legjelentősebb Indiában, és a Delhi Transport Corporation üzemelteti a világ legnagyobb környezetbarát CNG (sűrített földgáz - Compressed Natural Gas) buszflottáját. 

Az új idők szeleként 2020 januárjában Új-Delhi üzembe helyezte az első szmogtornyát.

A 25 méter magas berendezés célja, hogy a város Connaught Place nevű elegáns negyedében, nagyjából 1 kilométeres sugarú körben megtisztítsa a levegőt. A 2 millió dolláros költségvetésből épülő megoldástól azt várják, hogy a PM2,5 részecskék több mint 50%-át képes legyen naponta eltávolítani 250 – 600 ezer m3 levegő megtisztításával. 

A levegőszennyezés következményei

A légszennyezés miatt egy sajátos klimatológiai folyamat is tapasztalható a városban. Az Indiai Meteorológiai Intézet mérései alapján Új-Delhiben a téli átlaghőmérséklet jelentősen csökkent 1998 óta. A szmog miatt kevesebb hő képes elérni a troposzféra alacsonyabb rétegeit. Normál esetben a Föld atmoszférája a napfény rövid hullámhosszú (nagy energiájú) sugárzását átereszti, ami a földfelszínt melegíti. Azonban a porszemcsék és az alsó légrétegben lebegő aeroszlok visszaverik a sugárzás egy bizonyos mennyiségét, mely így azonnal távozik a világűrbe és nem képes jobban melegíteni az alatta lévő légsávokat. Hasonló folyamat játszódott le, csak globális mértékben a Tambora 1815-ös kitörése után. 

A hőmérséklet csökkenés mértéke 1998 és 2020 között 1,3 oC volt, mely szignifikáns változás. Ez hasonló folyamat, ahhoz, mint amikor felhős az ég vagy egy erős vulkánkitörés történik. 

Bár India városai a legszennyezettebbek a világon, nem szabad elfeledkezni arról, hogy a Földön 10-ből 9 ember szennyezett levegőt lélegzik minden nap, és nagyjából évi 7 millióra tehető a légszennyezés miatti korai halálozások száma. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) jelentése szerint csupán Európában évente közel 450 ezer idő előtti halálozást okoz a légszennyezettség. Erkölcsi kötelességünk – bárhol is éljünk tehát a világon – hogy a magunk eszközeivel segítsük a szennyezés csökkentését célzó intézkedések megvalósulását.

Forrás: corvinak.hu (2022.05.11.)

Kiemelt kép: Noemi CASSANELLI / AFP