A Net-Zero törvénycsomag a kritikus nyersanyagokról szóló európai törvényjavaslattal együtt világos európai keretet határoz meg a zöld átálláshoz szükséges technológia és nyersanyag importszükségletének csökkentése érdekében. Az intézkedés javaslatok célja, hogy 2030-ra az energiaszektorunk zöldítéséhez szükséges eszközök 40%-át az Európai Unió képes legyen saját maga előállítani.
Az alábbi 8 technológiát kívánja támogatni: 1.) a napenergia technológia, 2.) a szárazföldi és tengeri szélerőművek és más tengeri megújulóenergia-technológia, 3.) az akkumulátor tárolási technológiák 4.) a fenntartható biogáz-/biometán-technológia, 5.) a hőszivattyúk és geotermikusenergia-technológia, 6.) az elektrolizátorok és az üzemanyagcellák 7.) a szén-dioxid-leválasztási és -tárolási technológiák és 8.) villamosenergia hálózati technológiák. Emellett támogatottságot élvez a nukleáris energia is, mint tiszta energiaforrás, ami elengedhetetlen a biztonságos energiaellátáshoz.
Az Európai Parlament nagy többséggel megszavazta a Net-Zero Ipari Törvényt 2023. november 21-én. Az európai képviselők többsége a Parlament Ipari Bizottság álláspontja mellett döntött, ami a márciusi bizottsági javaslatot kiegészítette több konkrét technológia javaslattal, illetve leírással a tiszta energia technológiák előállításához szükséges alkatrészekről. A törvénycsomag emellett egy lényeges lépés az európai pro-anti nukleáris vitában azzal, hogy egyértelműen állásfoglalt atomenergia mellett, hiszen jogszabályszöveg mint nulla nettó kibocsátási célt szolgáló technológiaként határozza meg.
Pascal Canfin, a Renew Europe párt francia európai parlamenti képviselője előzetesen úgy nyilatkozott az elfogadott törvényről, hogy ez valóban egy korábbi úgynevezett ’Vásároljon Európait’ (Buy European Act) törvény megvalósítása. Ezt Emmanuel Macron népszerűsítette az európai diskurzusban, melynek főgondolata szerint meg kell őrizni az európai ipar versenyképességét a zöld technológiákat illetően is. Ezt az irányt mindenképpen be kell építeni az Európai Unió jövőjéről való párbeszédbe, melynek kiemelkedő időszaka lesz a 2024 júniusától tartó soros magyar európai tanácsi elnöksége.
A törvény nem titkoltan a kínai beszállítók ellen született. Rövidtávon a kiszorításuk az árak emelkedéséhez vezethet, mivel olcsó és nagy kínálat esik ki a piacról, de egyben arra ösztönzi a kínai vállalatokat, hogy a gyártósoraikat Európában építsék fel, ami viszont a hazai gazdaságot segíti. Érdekesség, hogy Kínán kívül, amely a PV-modulok globális termelésének 77,8%-át adja, a szabályok más országok exportját is érintenék, köztük Vietnam (a globális piaci részesedés 6,4%-a), Malajzia (2,8%) és India (1,9%) termékeit.
A dubai klímacsúcs zárónyilatkozatának megszületést végsősoron a szén-dioxid leválasztó technológiák létjogosultsága körüli heves vita akadályozta. A progresszív zöld nézetet vallók szerint a technológiának nincs helye klímasemlegesség elérésében, csak a fosszilis energiahordozók teljes kivezetése jelenthet megoldást.
A WWF (Természetvédelmi Világalap) kritikával illette a parlamenti döntést, mivel az szerintük számos nem kívánt technológia, például a szén-dioxid leválasztás előtt nyitja meg az utat. Nehezményezik, hogy a normaszöveg nem korlátozza a szén-dioxid leválasztását és tárolását (CCS) a célzott ágazatokban elkerülhetetlen kibocsátásokra. Véleményük szerint a CCS nem szolgálhat ürügyként a fosszilis tüzelőanyagok további használatára, és egyértelműen nem jelent megoldást az ipari kibocsátások kezelésére. A törvény emellett nem zárja ki, hogy az uniós természetvédelmi Natura 2000 területeken is megvalósulhassanak e projektek. Szerencsére az EU a technológiasemlegesség irányába mozdult el és 2030-ra már 50 millió tonna CO2 leválasztásához szükséges kapacitást szeretne kiépíteni a Net-Zero Ipari Törvény értelmében.
A CO2 leválasztását és tárolását biztosító technológiákat illetően az uniós politikában felgyorsultak a jogalkotási folyamatok -a Net Zero Ipari törvényen kívül is-, ugyanis 2023. november 17-én az Európai Tanács kiadta a tárgyalási mandátumát az első önkéntes alapú CO2 leválasztási tanúsítási keretrendszerről. A tervezet hamarosan megvitatásra kerül a Parlamentben. A Bizottság koncepciója, hogy a 2050-es uniós klímasemlegességi cél elérése érdekében megtermeti a keretrendszert a CO2-leválasztás nyomon követése, jelentése és ellenőrzése vonatkozásában.
Magyarországnak mindenképpen nagy sikert jelent a nukleáris energia támogatása a parlamenti döntésben. Emellett a széleskörű új technológiák jóváhagyása lehetőséget biztosít a magyar energia- és klíma célokat leginkább elősegítő technológiák (például energiatárolás, CCS) megválasztásában. Az európai kontinens versenyképességének megőrzését és fejlesztését célozza meg a törvény, ami a magyar energiaátmenettel kapcsolatos befektetéseket is kedvezően érinti, például a hazai akkumulátorgyárártást. Az elfogadott szöveg nem zárja ki a távolkeleti gyártók betelepülését, hanem inkább ösztönzi azokat az itteni gyártásra.
Való igaz, hogy ha ebben a verziójában kerül elfogadásra a javaslat, akkor távol-keleti beszállítók kiesésével drágulnak napelem park létesítési projektek, miután egész Európában a kínai gyártósorok termékei dominálták a piacot. Ezek a termékek nem lesznek teljesen ellehetetlenítve az európai piacon, csupán kisebb mennyiségben lehetnek jelen.
A következő lépés az uniós jogalkotási folyamatban a tárgyalások megkezdése lesz a Parlament és az Európai Tanács között. Várható a tárgyalásoknál a nukleáris energia vita ismételt kiéleződése is. Mi arra számítunk, hogy a Németország vezette tömb indirekt módon elfogadja, hogy atomenergia nélkül az európai klímacélok nem teljesíthetők, és májusi megújuló energia direktíva kapcsán előkerült szélsőséges pro-anti nukleáris vitát nem folytatják.
