Karácsony Gergely és a klíma(v)álság

Karácsony Gergely megválasztása óta lassan 28 hónap telt el.

A Párbeszéd politikusának jellemzésére sokan tettek kísérletet, de a leírások egy dologban biztosan megegyeznek, abban, hogy Karácsonyt „zöldként” aposztrofálják, vagy legalábbis megjegyzik, hogy a politikus előszeretettel „emel fel” zöld témákat. Egy esetleges ellenzéki győzelem esetén biztosra vehetjük, hogy Karácsony továbbra is fontos szerepet tölt majd be az ellenzéki oldalon és Schmuck Erzsébet, Szél Bernadett vagy Jávor Benedek mellett aktívan alakítaná az új kormány zöldpolitikáját. Ám a felsorolt politikusokkal ellentétben Karácsony Gergely több, mint két éve megkapta az esélyt, hogy cselekvésre váltsa zöld elképzeléseit a gondjára bízott főváros területén. Ennek fényében érdemes végig tekinteni, hogy mely zöld ígéretei teljesültek megválasztása óta.

Klímavészhelyzet, vagy amit akartok

A Fővárosi Közgyűlés egyik első intézkedése a budapesti klímavészhelyzet meghirdetése volt. Sokáig nem volt világos, hogy ez pontosan mit is jelent, hiszen ilyen „rendkívüli állapotot” a hatályos magyar jog nem ismer. A kihirdetést sokkal inkább értékelhetjük kommunikációs eszközként, mely során Karácsony a média nyilvánossága előtt deklarálta egy szimbolikus gesztus keretében hogy neki, Magyarország Kormányával szemben tényleg nagyon fontos a klímaváltozás ügye.

Érdekesen hat ez Magyarország esetében, amely 2016. október 5-én néhány órával az Európai Unió hivatalos bejelentése után, EU-n belül elsők közt ratifikálta a Párizsi Klímaegyezményt. Abban az országban, ahol 1990 óta jóval ez EU-s kibocsátáscsökkentési átlagot felül teljesítve, 32 százalékkal csökkent az üvegházhatású gáz kibocsátás, miközben a gazdaság dinamikus bővülése volt tapasztalható. Persze a tények nem változtatnak semmit az ellenzéki narratíván: Magyarország Kormányának nem fontos a környezetvédelem ügye, bezzeg az ellenzéknek.

Még az sem változtat az ellenzéki retorikán, hogy a „zöld” miniszterelnök-jelölt, Karácsony Gergely az ellenzéki előválasztás során egy alig 3 oldalas zöld programmal állt elő, amíg a Kormány szakmai műhelyeiből kikerült a Nemzeti Alkalmazkodási Stratégia, Második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia, az I. és II. Éghajlatváltozási Cselekvési Terv, Nemzeti Energia és Klímaterv, Nemzeti Energiastratégia, Klíma- és Természetvédelmi Akcióterv, a Nemzeti Hidrogénstratégia és legutóbb a Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégia. Önmagában ez utóbbi dokumentum 130 oldalnyi konkrétum, modellszámítás és cselekvési terv. (Itt olvasható korábbi írásunk az ellenzék klímastratégiájáról.)

A 3 oldalas Karácsonyi programban nem sok konkrétum szerepel. Egyrészről a programalkotó megígéri, amit a Magyar Kormány már eleve csinál (erdősítés, közlekedés zöldítés, GMO-mentesség stb.), ezen túlmutatóan pedig megemlítésre kerül, hogy 20 perc sétatávolságra biztosítanának mindenki számára zöldfelületet, leállítanák a tavak mentén zajló beruházásokat, és legerősebb állításként, hogy kormányra kerülve felmondanák a Paks2 projekt szerződéseit és a nukleáris erőmű megépítése helyett megújuló energiaforrásokra költenék a felszabaduló forrást. Olyan lényeges részletekre azonban nem tér ki a stratégiai dokumentum, hogy miből lenne áram, amikor nem süt a nap és nem fúj a szél, illetve ebben az esetben hogyan kerülhető el, hogy Magyarország ne legyen teljes mértékben kiszolgáltatva az energiaimportőröknek. Természetesen nem csak a megírt stratégiák számítanak. Éppen ezért ne is ragadjunk le ennél a dokumentumnál.

Az ígéret földje

A beígért intézkedések egy része ráadásul igencsak ambiciózus, ezért kár lenne, ha megfeledkeznénk arról, hogyan is lettek megvalósítva.  A főpolgármesteri választási kampányban Karácsony olyan hangzatos ígéreteket tett, mint hogy megszervezik az üveghulladék visszagyűjtését, javítják a veszélyes és szerveshulladék kezelését, és fellépnek az egyszer használatos hulladékok alkalmazása ellen a kereskedelmi láncokban. Az intézkedések egy részét okafogyottá tette az Országgyűlés által tavaly elfogadott új hulladéktörvény, azonban a fenti ígéretek alapján Karácsony Gergelyről így is egy meglehetősen környezettudatos, a hulladékhelyzetre különösen érzékeny döntéshozó képe rajzolódhat ki.

Ennek ellenére az elmúlt időszakban a főváros leszerelte a köztéri kukák harmadát, melyet az FKF komikus módon „környezettudatos urbanizációs trendekkel” magyarázott, vagyis, hogy az emberek elkezdtek kevesebbet szemetelni. Bizonyára nem tűnt fel a városvezetésnek, hogy a világjárvány ideje alatt kevesebb ember hagyta el otthonát (pl. mert dolgozhatott otthonról), ha ki kellett mozdulni, kevesebb ember választotta a tömegközlekedést, és nem jöttek a külföldi turisták sem. Vagyis a hulladék mennyiségének csökkenése nem „környezettudatos urbanizációs trendeknek” köszönhető, hanem annak, hogy mindenki otthon szemetelt, nem az utcákon.

A főpolgármesteri választási kampányban szintén szó volt arról, hogy Budapest egyes részei „alacsony kibocsátású zónákká” lesznek minősítve, vagyis a legszennyezőbb járművek behajtása korlátozva lesz ezen zónákba. Tavaly júliusban egyébként még a kormánypártisággal nehezen vádolható Greenpeace is sajtónyilvános eseményen szembesítette Karácsonyt, hogy ezt az ígéretét nem teljesítette. A főpolgármester ekkor megismételte, hogy véleménye szerint valóban az lenne a megoldás a budapesti levegőminőség javítás érdekében kitiltják a dízelautókat Budapestről. Az újságírói kérdésre, miszerint mikor tervezik ezt megvalósítani, Karácsony azt felelte, hogy „a 2030-as céldátum egyre gyakoribb Európában”, de a végleges dátumról még a 2021-es évben határozni fognak. Mint oly’ sok minden, ez sem történt meg.

Szintén nem történt meg a Karácsony által a kampány során megígért panelprogram újraindítása, valamint nem hirdették meg a panellakások energetikai korszerűsítését támogató pályázati keretet. A főpolgármester korábbi ígéretei szerint lehetővé akarják tenni, hogy a budapesti családok önerő és hitel nélkül növeljék otthonaik energiahatékonyságát szigeteléssel, a nyílászárók cseréjével, a fűtés korszerűsítésével.

A budapesti vállalkozások arra is ígéretet kaptak, hogy a főváros támogatni fogja az itt működő vállalkozások energiahatékonyságot növelő beruházásait. Több, mint két évvel Karácsony hivatalba lépését követően a fenti ígéretek beváltása helyett lakossági tanácsadóirodát nyitottak a városházán. Az egyszeri budapesti állampolgár itt megtudhatja, hogy milyen kockázatai vannak a levegőszennyezésnek, és ha szeretne valamilyen energiahatékonysági beruházást végrehajtani, akkor minden bizonnyal a figyelmébe ajánlanak egy állami otthonfelújítási, fűtéskorszerűsítési, energiahatékonysági programot.

A városi levegő szabaddá tesz?

Morbid módon az „alacsony kibocsátású zónák” kijelölése helyett a főpolgármester az egész várost magas kibocsátású zónává változtatta. Karácsony Gergely eddigi főpolgármesterségének ideje alatt több olyan adat is radikálisan romlott, ami ellentmond a „zöld szemléletű” és „élhetőbb város” igéreteinek. Drámai változás állt be a főváros levegőjének minőségében, melynek egyik legfőbb oka az állandósult forgalmi dugó, a belvárosi közlekedésben kialakult káosz.

Ráadásul ezzel egy időben indult meg a kísérletezés a városban a „forgalomcsillapítás” céljával. Hétvégente lezárták a rakpartot a gépjárműközlekedés elől, bizonyos utcákban sebességkorlátozást vezettek be, más utcákat egyirányúsítottak, az egyirányú utak rendje időről időre változott.

Az eredeti célkitűzés az volt, hogy az autósok ne használják a kerület szűk utcáit kerülőútnak, és minél kevesebb közterületet foglaljanak el parkoló autók, hogy helyükön több zöldfelület és több hely legyen a gyalogosoknak, sőt meghatározott utcákat hosszú távon teljesen el akarnak zárni az autós közlekedéstől. A célkitűzés jó, azonban a forgalom nem megfelelő kezelésével és a kísérleti program felújítási munkálatokkal való egybecsúszásával a főpolgármester azt érte el, hogy a város bizonyos időszakokban teljesen megbénult, és az utakon lévő autók sokkal hosszabban voltak kénytelenek járó motorral szennyezni a városi levegőt.

Ha mindez nem lett volna elég, tovább növelte a forgalmi káoszt a biciklisávok átgondolatlan felfestése. Karácsony Gergely célul tűzte ki a városi kerékpáros közlekedés népszerűsítését és a budapesti kerékpáros közlekedési lehetőségek javítását is, ami önmagában alapvetően egy kedves és valóban zöld gondolat. Azonban nem kis megdöbbenést váltott ki a budapesti lakosokból az, ahogyan a főpolgármester a kérdést kezelte. Arról nem is beszélve, hogy a napi budapesti vezetési rutinnal nem rendelkező budapesti autósokat mennyire megzavarhatják az egymásnak ellentmondó útburkolati jelek, balesetveszélyes helyzeteket létrehozva. Új parkolási lehetőségek kialakítása a város külsőbb kerületeiben, a parkolási rend megváltoztatása, a jelenlegi parkolósávok felszabadítása, mind lehettek volna olyan lehetőségek, melyek új kerékpárutak építésére adnak teret a városban.

Ehelyett azonban a főpolgármester egész egyszerűen csak felfestett néhány biciklis sávot a meglévő autós sávokra, és azt javasolta az autósoknak, hogy ha nem tudnak haladni a szűkített sávok miatt kialakult dugókban, akkor menjenek inkább gyalog. Természetesen senki nem vonja kétségbe a kerékpározás környezetre és egészségre gyakorolt előnyeit, de mindez nem vigasztalja a nap mint nap dugókban araszoló sokezer autóst, amikor látják maguk mellett elsuhanni azt a néhány tucat biciklist, akikre hivatkozva teljes sávokat zártak el az autós forgalom elől. Szintén nem vigasztalja azokat, akik a városban laknak és kénytelenek a megnövekedett károsanyag-koncentrációjú levegőt belélegezni.

A fent vázolt intézkedések bevezetése óta az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat oldalán található adatok szerint a megszokottnál jóval magasabb a nitrogén-dioxid és a szállópor koncentrációja nem csak a pesti, hanem a budai oldalon is. Ahhoz sem nem kell szakértőnek lenni, hogy kikövetkeztessük, hogy a fenti intézkedések klímavédelmi szempontból is rendkívül károsak: a megnövekedett utazási idő alatt elpöfögött többlet üzemanyagból arányosan több üvegházhatású gáz kibocsátás is keletkezik. Az utazási idő átlagosan 50 százalékos növekedése ugyanis a legtöbb légszennyező anyag kibocsátásának 15-25 százalékos növekedéséhez vezet.

A „zöldebb” nem gazosabb

Amikor zöldpolitikáról beszélünk, akkor a leginkább szembetűnő eredménytermékek talán nem is a közlekedési reformok vagy az energiahatékonysági programok, hanem a biológiailag aktív felületek növelése – vagyis a fásítás, parkosítás. Nekünk Budapesten ebből is csak az ígérgetés jutott.

Emlékezetes és megmosolyogtató képeket eredményezett, amikor a főpolgármesteri kampány során Karácsony Gergely egy platós kisteherautónyi facsemetét hurcolt minden kampányeseményre magával. Azt nem tudni pontosan, hogy azok a facsemeték végül el lettek-e ültetve, de az bizonyos, hogy körülbelül 15 ezer fa évente nem.

Ezek azok a fák, melyeket a főváros a Budapesten születő gyermekek után ültetett volna Karácsony Gergely kampányígérete szerint. Szintén nem valósult meg a zuglói „klímaerdő” mintájára Csepel északi részére telepítendő „Budapesti Nagyerdő”. Végül Karácsony Gergely beleegyezésével erdő helyett a Városmajornál háromszor nagyobb közpark lesz, a kivitelező pedig a Főpolgármesteri Hivatal helyett a magyar állam lesz.

Sajnálatos módon a megválasztása óta szintén nem jött létre „Budapest legnagyobb zöldövezete”, mely a kampányígéret szerint a Margit-szigettől a Római partig húzódna, nem jöttek létre a nagy arányban fásított „klímabiztos közterek” sem, nem lettek beültetve fával a belvárosi szűk utcák, nem létesítettek nagy mennyiségű esővizet átmenetileg tároló, süllyesztett medencéket és esőkerteket, elmaradtak a vízáteresztő burkolatok. És ezek csak olyan intézkedések, amelyeket a főpolgármester tételesen megígért.

Mit kaptunk helyette?

Kaptunk gondozatlan területeket, amelyek esetében megideologizálták, hogy miért nem kell vele dolgozni és kaptunk táblákat, amelyek arra kértek minket, hogy a főpolgármesternek higgyünk, ne a szemünknek. Az ott nem gaz, méhlegelő.

Esztétikus, a rovaroknak és az embereknek egyaránt megfelelő, virágzó rovarporozta növények helyett derékig érő, szélporozta, gazos növények uralták el a „méhlegelőket”.

A lakossági felháborodást követően persze jött a magyarázkodás: a hirtelen csapadék miatt nőtt fel a „gazos” növényzet és sajnos az akkor még működő, később megszűntetett Főkert túlságosan leterhelt ahhoz, hogy lenyírja a nem megfelelően fejlődő területeket. Először tehát tagadták a probléma létét, majd elismerték a hibát. Persze lehetett volna eredetileg is átgondoltan ásót és virágmagkeveréket ragadni, hogy valóban megfelelő területeket alakítsanak ki – de ez több munkával és költséggel járt volna.

Szintén szimbolikus értékű a Városháza ügye.

Karácsony egyik első ígérete, hogy az épülethez tartozó lebetonozott területet közparkká alakíttatja és megnyitja a városiak előtt. Két évig semmi nem történt ez ügyben, és most talán körvonalazódhat, hogy miért nem. Csak azt követően írták ki a közpark kialakítására vonatkozó tervpályázatot, hogy a sajtóban megjelent a hír, miszerint a városvezetés el akarja adni az épületet. Miután meghiúsult az ügylet, két év után tavaly novemberben visszatértek az eredeti elképzelésekhez.

Budapest nem is annyira fontos?

Április 3-án országgyűlési választások lesznek Magyarországon. Ez ugyanaz az országgyűlési választás, ahol nemrég Karácsony Gergely még maga is indulni kívánt ellenzéki miniszterelnök jelöltként, és amely végül rendkívül kínos fejetlenségbe torkolt. Karácsony először komolyan gondolta az indulást, de az ellenzéki előválasztás első fordulójában a DK jelöltje toronymagasan megelőzte, ezért a politikus megállapodott Márki-Zay Péterrel, hogy összefognak. Egyikük miniszterelnök lesz, míg másikuk miniszterelnök-helyettes.

Azt a fontos részletet ugyan nem egyeztették, hogy melyik pozíciót ki fogja betölteni, de ez így utólag teljesen lényegtelennek is tűnik, hiszen végül Karácsony Gergely visszalépett Márki-Zay javára. Az ellenzéki pártok vezetőt találtak Márki-Zay Péter személyében, a budapesti polgárok pedig fellélegezhettek, hogy polgármesterük mégsem fordít hátat nekik röpke két évi hivatali idő után az országos politikai ambíciók kedvéért.

A kampány mindenesetre elkezdődődött.

Véleményem szerint azonban kérdéses, hogy ilyen előzmények után az egyesült ellenzék és Karácsony Gergely kampányígéreteinek mennyire lehet hinni.

Címlapkép: budapest.hu