Az Európai Bizottság a Mercosur megállapodás „ideiglenes alkalmazása” mellett döntött az Európai Parlament jóváhagyását megkerülve. A megállapodás májustól léphet érvénybe, a dél-amerikai oldalon már csak Paraguay ratifikációja várható. Az „ideiglenes alkalmazás” azonban pont a legkérdésesebb pontjait alkalmazza az egyezmények, ezzel az európai gazdákat és a fenntarthatósági célokat is figyelmen kívül hagyva. Cikkünkben arra keressük a választ, mit is jelent az „ideiglenes alkalmazás” és milyen következményekkel járhat.
Az aggályok
A Mercosur egy szabadkereskedelmi-megállapodás, melynek környezeti- és klímavédelmi, gazdasági és élelmiszer-biztonsági kockázatait korábbi cikkünkben tárgyaltuk. A Mercosur Európai Parlament által kifogásolt része, mellyel a bírósághoz fordul, pont ezek, illetve maga az egyezmény jogi szerkezete. Az Ursula Von Der Leyen vezette Bizottság ugyanis jogi trükkhöz folyamodott, a szerződést ketté választotta, jogi és gazdasági részre. A gazdasági rész jóváhagyásához elég a Tanácsban a minősített többség és a Parlament jóváhagyása. Azonban, ilyen típusú szétválasztás nélkül, minden egyes tagállam jóváhagyására szükség lenne. A Parlament, azonban az Európai Bírósághoz fordult két dolgot is vitatva. Egyrészt, hogy az egyezmény ilyen típusú szétosztásával túlmegy hatáskörén a Bizottság. Hiszen a szétosztott egyezmény gazdasági része, se csupán gazdasági, kihat a mezőgazdaságra, a környezetvédelemre, az egészségre és a munkajogra is, melyek már nemzeti jogkörök. Másrészt a szerződésben található „egyensúlyi mechanizmus” okoz fennakadást. Ha az EU környezetvédelmi, klímavédelmi vagy egészségbiztonsági döntéseket hozna, melyek megnehezítenék a dél-amerikai államok exportját, válasz intézkedésekre lehetne joguk. Az, hogy külső államok ezzel szinte beavatkozási erőt, nyomásgyakorlást kapnak az EU jövőbeni szabályozási döntéshozatalába, az Unió szabályalkotási függetlenségét és alapvető szuverenitását sértené.
Az „ideiglenesség” jelentése
Az „ideiglenes” bevezetéshez két dolog szükséges. A Tanács és a Parlament jóváhagyása. A Tanács január elején elfogadta a Mercosur megállapodást, így a Parlament szavazása a döntő szó. Azonban a Parlament a fenti pontok áttekintett területek áttekintését kérte az Európai Bíróságtól. Elsőre azt állította a Bizottság tiszteletben tartja, majd Maroš Šefčovič az EU gazdasági főtárgyalója, február huszadikán már arról beszélt, ha 6 hónapnál jobban elhúzódik a bírósági eljárás „ideiglenes” bevezetésre kerülhet sor. Azonban a Bizottság ezt is felrúgta, hiszen február 27-én bejelentette az egyezmény ideiglenes elfogadását. Ez azonban erősen jogi szürkezóna és trükközés. A Parlament ugyanis nem adta beleegyezését az egyezményhez, jogi véleményt kért. A Bizottság, azonban úgy határozott, hogy a döntésig, akkor ideiglenesen be lehet vezetni az egyezményt, hiszen félig már el van fogadva, a bírósági döntés pedig évekre is lehet. Ezzel az Unió jogi szürkezónába sodorta magát. Amennyiben a bírósági eljárás kimondja, hogy aggályosak az egyezmény kifogásolt pontjai az egyezmény nagy valószínűséggel összeomlik, ugyanis minden tagállamnak ratifikálnia kell az életbe lépéshez. Ugyancsak, ha nem is ad igazat a bíróság a Parlament kifogásainak, attól még a szavazást meg kell tartani, melynek a kimenetele ugyancsak lehet az egyezmény eltörlése. A Mercosur a bírósági útra való tereléssel többről is szól, mint csupán a szabadkereskedelmi egyezmény. Az Uniós kereskedelmi egyezményekkel kapcsolatban precedens értékű lesz.
A Bizottság megvezethette a Parlamentet
Egyes hírek szerint ráadásul a Bizottság az arcába hazudott a Parlamentnek. Sabine Weyand a CDU-ból az Uniós bizottságokba került képviselő november 25-én a következőket írta, a Parlament kereskedelmi bizottságának elnökének és a Mercosur parlamenti főtárgyalójának. A szöveg hibás megfogalmazása miatt került bele olyan kiskapu a szövegbe, mely a parlamenti elfogadás előtti „ideiglenes alkalmazást” megengedi. Azonban ez „“nem a Bizottság célja,” a Parlament megkerülése ugyanis “ez az Uniós keretegyezmény szellemiségével és a Bizottság többször megismételt kijelentéseivel, hogy nem alkalmaznak ideiglenes alkalmazást, a beleegyezés előtt szembe menne.” Ahhoz képest, hogy nem ez volt a bizottság célja, Ursula Von Der Leyen gyorsan alkalmazta a kiskaput, melyet a Tanácsnak, még lett volna alkalma bezárni januárban, azonban ezt a mellette szavazó államok nem tették meg. Végső soron a megállapodás, úgy néz ki részben bevezetésre kerül és ez így is fog maradni a bírósági döntésig. Azonban a Lisszaboni-szerződés átkeretezése, a jogi normák felrúgása egy új bizalomhiányt hozott a Bizottság felé. Ahogy, ha a szerződés nem éli túl az „ideiglenes” periódust és akár a Parlament, akár a Bíróság által megsemmisítésre kerül, az a nemzetközi politikai arcvesztésen túl, súlyos gazdasági következményekkel járhat.
Mi kerül bevezetésre?
Mi is történik az „ideiglenes bevezetéssel”? Az egyezmény legvitatottabb részei fognak hatályba lépni, maga a vámok eltörlése. Ez az olcsó mezőgazdasági áruk dömpingjéhez vezet az Európai Unióba, mely tönkre teheti a gazdákat, elsősorban az állattenyésztés, a takarmány termesztés és a bioetanol előállítás területén. Az ideiglenes jelleg pedig, akár két évig is fennállhat az Európai Bíróság döntésének tempójától függően. Ez visszafordíthatatlan sebhelyet hagyhat az európai mezőgazdaságon. A Nemzeti Agrár Kamara és a Magyar Gazdálkodók Országos Szövetsége elfogadhatatlannak nevezi a megállapodást és véleményük szerint „Az Európai Bizottság újra elárulta a gazdákat”.
A magyar kormány válaszreakciója valószínűleg a megszigorított határellenőrzés lesz az esetlegesen szennyezett és gyengébb minőségű dél-amerikai áruk visszaszorítására. Azonban az EU szabadpiac és a dél-amerikai termékek Hollandián keresztül be fognak jutni az Unióba. Azonban az ideiglenes szerződés végleges verziója és a tényleges gyakorlat a következő hetek kérdése lesz. Magyarország, Franciaországgal, Lengyelországgal, Ausztriával és Írországgal valószínűleg megpróbál majd fellépni az Unió lépésével szemben.
Az „ideiglenes” bevezetés során nem kerülnek bevezetésre a befektetési piacokat szabályozó intézkedések és az ezek jogorvoslására irányuló intézmények egyelőre. Azonban ez csak marginális része az egyezménynek.
Az egyezményt dél-amerikai oldalról már elfogadta Argentína, Brazília és Uruguay. Az utolsó ratifikáló ország Paraguay, mely a következő napokban egy parlamenti szavazást követően ratifikálja az egyezményt. Májustól pedig megindul az egyezmény bevezetése, melynek következményei egyelőre beláthatatlanok.
Az Európai Bizottság döntése a Mercosur egyezmény „ideiglenes” alkalmazásáról, szembe megy az európai jognormákkal egy kiskaput használva. Az egyezményből, pont a Bíróság előtt is vitatott részek kerülnek bevezetésre. Ezek elsősorban gazdaságiak, vagyis a vámok eltörlésével fognak járni, ami megnyitja a kaput az olcsó dél-amerikai áruk és az európai gazdák ellehetetlenítése előtt.
Források:
https://www.politico.eu/article/eu-commission-moves-to-apply-mercosur-trade-deal-from-may/
https://www.isds.bilaterals.org/?uruguay-and-argentina-ratify-the
https://www.europarl.europa.eu/doceo/document/B-10-2026-0060_EN.html
https://www.nak.hu/sajto/sajtokozlemenyek/110087-az-europai-bizottsag-ujra-elarulta-a-gazdakat
