Egyre több embert foglalkoztat karácsony közeledtével a havas, fehér karácsony esélye. Az ünnepi hangulathoz fontos a hideg és a hó a legtöbb ember, különösen a gyerekek és a télkedvelők számára az év utolsó napjaiban. Sajnos az éghajlatunk megváltozása a fehér karácsonyok esélyét is jelentősen csökkentik, amellett, hogy a mi éghajlati területünkön nem jellemző a fehér, havas karácsony.
Honnan származik a fehér karácsony mítosza?
A legtöbb karácsonyi mese és történet a 18-19. századból eredeztethető. Ekkor Európa éghajlata hűvösebb és hidegebb volt, mint most. Ezt nevezzük a kis jégkorszak időszakának, ami a 14. században kezdődött és a 19. században ért véget. Az átlaghőmérséklet Európában, ebben az időszakban 1,5-2,5 °C-kal maradt el az 1991–2020 közötti időszak átlagától. Európában a telek hidegebbek, csapadékosabbak voltak. Jóval nagyobb volt az esély tehát arra, hogy az év utolsó napjaiban Közép-Európában is hideg, havas napok legyenek.
A 20. század elejének emlékezete
A 20. század első felében a mainál alig volt hidegebb a karácsonyi időszak (december 24-26.) középhőmérséklete, mint napjainkban, ennek ellenére arányaiban kicsivel több fehér karácsony volt, mint a 2000-es években. Sokak számára téves képet mutatnak az I. világháború idején, a frontokon készített téli és karácsonyi képek, melyeken a katonák mindig hóban és téli felszerelésben láthatók.
Magyarországon ekkor kezdett a lakosság teljes körében elterjedni a karácsonyfa állítás, megjelentek a népszokásokban az angol-szász és a német nyelvterületekről származó havas, karácsonyi történetek.
A múlt század első felében volt a leghidegebb évtized is az 1940-es, a leghidegebb téllel, mely 1939-40-ben volt.
A 20. század második felének emléke
Az 1960-2000-ig tartó négy évtized volt hazánkban az elmúlt 110 év leghidegebb decemberi periódusa. AZ 1960-as és az 1990-es évtizedben fordult elő legtöbbször havas karácsony, míg a legkevesebb havas karácsony az 1970-es és 2010-es évtizedre jellemző.
Ha megnézzük, hogy az ország területének legalább 2/3-át mikor borította karácsony (december 24-26.) idején hó, akkor megállapítható, hogy 1960-2000 átlagában az egy évtizedre jutó fehér karácsonyok száma 3, ami jóval magasabb, mint a 2000-2020 közötti 1 nap. Ez azt jelenti, hogy jelenleg 10 évből 1-szer fehér a karácsony az ország legalább 2/3 részén.
Ha az 1990-es évek statisztikáját vizsgáljuk, akkor arra lehetünk figyelmesek, hogy ebben az évtizedben volt a legtöbb fehér karácsony az 1950-es évek óta. Emlékezetes az 1993-as karácsonyi hóvihar, nagyon sokunk emlékében megmaradt az az év.
A fehér karácsony mint marketingfogás
A II. világháború után Észak-Amerikában, majd Nyugat-Európában erős piac települt a karácsonyra, mely ideál szerint csak akkor lehet boldog és tökéletes ez az ünnep, ha fehér. Nem hiába minden dal, sláger, film központi szerepe a „White Christmas”. (Az tény, hogy az Egyesült Államok középső és északi államaiban a sajátos fekvés miatt, jóval nagyobb az esélye a fehér karácsonynak, mint nálunk, ugyanazon a szélességen)
Megszokott a havazás december végén és karácsonykor?
1901 óta mindössze 38 alkalommal fordult elő olyan, hogy az ünnep mind három napján volt legalább lepelnyi hó és csak 19 évben volt legalább 5 centiméteres hóréteg az ország 2/3 részén.
A Hungaromet (korábban OMSZ) megfigyelései alapján 1951 és 2023 között mindössze az esetek negyedében fordult elő olyan alkalom, hogy az ország legalább 2/3 részét hó borította a december 24-26. közötti időszakban.
Északkelet-Magyarországon kétszer akkora az esélye, hogy hótakarós legyen az ünnep három napja, mint az ország dél-keleti vagy dél-nyugati részén. Az ország hegyvidéki 500 méter vagy magasabban fekvő területein nagyobb eséllyel fordulhat elő fehér karácsony, amellett, hogy az elmúlt 30 évben jelentősen csökkent a havas napok száma.
A fővárosban az elmúlt 110 évben átlagosan minden negyedik, ötödik karácsony idején borítja hótakaró a várost, ám olyan karácsony, amikor a három nap mindegyikén 5 cm-nél vastagabb a hó, átlagosan hét évente következik be, a belvárosban pedig tízből egy évben a hősziget hatás miatt. A hősziget hatás miatt a budai városrészeken kétszer akkora az esélye a havas karácsonynak, mint a belvárosban. A belvárosi kerületekben akár 3-4 oC-kal is melegebb lehet egy-egy napon, mint Buda hegyvidéki területein vagy a külterületeken.
A felmelegedés és a klímaváltozás miatt régiónkban az elmúlt 70 évben nem csak karácsonykor, de szinte a teljes téli évszakban szignifikánsan csökkent a téli napok, a fagyos napok és hótakarós napok száma is a 800 méter alatti területeken, mely a jövőben még intenzívebbé válik, sőt egyes szimulációk alapján az évszázad második felében hűszból egy évre csökkenhet a fehér karácsonyok esélye az ország jelentős részén.
Hazánkban korábban sem volt jellemző a mindig havas, hótakarós karácsony az elmúlt évtizedekben. A fehér karácsonyok esélye még tovább csökken majd a klímaváltozás és a felmelegedés intenzitsának ismeretében. Teleink is egyre enyhébbé válnak a jövőben, havat legközelebb – szerencsés esetben – középhegységeink magasabban fekvő területein láthatunk, vagy a Kárpátok és az Alpok magasabb térszínein.
1. ábra Az országos átlagos középhőmérsékletek karácsonykor az 1901 és 2020 közötti klímaidőszakban. Forrás: Hungaromet
Milyen lehet az idei karácsony?
A légkör változékonysága és az időbeli távolság miatt ilyen időtávban nehéz megmondani, hogy hideg vagy enyhe karácsonynak van-e nagyobb esélye. A GFS és az ECMWF előrejelző modellek alapján, közel biztosra vehető, hogy a karácsony előtti bő egy hét az átlagnál enyhébb lesz, sőt az ország egyes részein 10 oC feletti maximumok sem lesznek ritkák. A meteorológiai modelleken – nagy bizonytalanság mellett – most az látszik, hogy az elmúlt évektől eltérően idén nagyobb az esélye hideg betörésnek az ünnepek alatt és akár havas karácsonynak is.
