A klímaváltozás globális hatásait meglovagolva az un. ESG alapok nagyából a koronavírus járvány óta egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek a tudatos kisbefektetők körében. Azonban a dekarbonizációs ígéretek és a megvalósult intézkedések közötti egyre nagyobb a szakadék. Az alapkezelők elfogadják a nem auditált, nem ellenőrzött, nagyrészt vállaltok saját adataira támaszkodó jelentéseket, hiszen így tudnak „alacsony kockázatú/magas hozamú” stratégiát követni, miközben pontosan tudják, hogy a kínált portfólió sok esetben nem más, mint az ESG jelentésekkel való zöldre mosás. Nincs ez másképp a nagy olajcégek, vagy ahogy a valós tevékenységüket a fenntarthatóság jegyében elfedve magukat manapság nevezik: „energiavállalatok” esetén sem. Azonban, mint ha a trend megfordulna, és a gazdasági válság felülírná a zöld szempontokat, hogy újra a fogyasztói igény és a nyílt profitmaximalizálás kerüljön a középpontba.

Az ESG alapok azzal a céllal jöttek létre, hogy a befektetéseket a fenntarthatóság irányába tereljék. Miután a fenntarthatóságnak is van egy környezeti, egy gazdasági és egy társadalmi dimenziója, ezen alapok is ezt az elvet követve meghatároznak olyan célokat, mint a kibocsátás csökkentése, támogató irányítási rendszerek előnybe részesítése, valamint a társadalmi felelőségvállalás szem előtt tartása stb.

Az új elvárásokkal szembesülve az energiavállalatok is nekiláttak a portfóliójuk zöldítéséhez. Tevékenységük egyre nagyobb részét teszi ki a szén-dioxid leválasztó technológiák fejlesztése, valamint az elektromos mobilitással kapcsolatos beruházások, de nem elhanyagolhatók a megújuló energia projektek sem. A Shell a legutóbbi klímacéljait 2021-ben tette közzé, melyek között az szerepel, hogy legkésőbb 2050-re nettó zéró kibocsátású energiaipari vállalattá kívánnak válni. Ennek érdekében 2021-re 2-3%, 2022-re 3-4%-os csökkentést vállaltak sz általunk értékesített energiatermékek szén-dioxid-intenzitásában, ami nem jelent mást, mint az olajkitermelés 1-2%-os évenkénti mérséklését. 2021-ban a vállalat vezetése az olajtermelés csökkentése mellett a villamosenergia előállítást, illetve az alacsony szén-dioxid-kibocsátású hidrogén előállítását nevezte meg a növekedés kulcsfontosságú forrásaként.

A Shell terveivel csak egy probléma akadt: sem a megújuló energiaelőállítás, sem a zöld hidrogén nem tudja hozni az elvárt marzsot.

A tudományos szakirodalom számos felmérésről beszámolt, amely szerint a befektetők ESG-preferenciái csak az elvekkel korrelálnak, a profit számukra fontosabb, mint a valós környezeti teljesítmény. Az alacsony 3,81%-os osztalékráta arra sarkalta a Shell új vezetését, hogy BP példáját követve a polcra tegye a nagyratörő klímasemlegességi terveket, 2030-ig növelje integrált gázipari üzletágát és felhagyjon az olajkitermelést csökkentésével. A BP esetén a befektetők ezt a lépést 15%-os részvényár emelkedéssel jutalmazták.

Az új vezérigazgató, Wael Sawan a tavaly még a rekordnyereséget termelő gáz üzletág vezetője 15%-os osztalék emelést jelentett be, ami még mindig 30%-kal alatta van a járvány előtti szintnek. Ehhez a Shell a CEO megfogalmazása szerint, „rugalmasan” és „alázatosan” kívánja megközelíteni az energetikai átállást, miközben azokra a területekre koncentrál, ahol profitot termelhet.

Azzal, hogy a Shell növeli a földgáztermelést és fenntartja az olajtermelést, azt az üzenetet közvetíti, hogy középtávon továbbra is magas profitot lát az ágazatban. A megújuló energiába irányuló befektetése hosszú távra szóló, amolyan túlélési stratégia.

Ennek mi más szolgálhatna bizonyítékként, mint, hogy a továbbiakban a szénhidrogénből előállított hidrogén mellett a szén-dioxid leválasztási technológiák jelentik majd a zöld portfólió motorját. A megújuló energiaprojektekből továbbiakban csak azok maradhatnak a portfólió részei, melyek versenyezni tudnak fosszilis tüzelőanyag-üzletágának megtérülésével.

Egy holland bíróság szerint a Shell-t felelősség terheli annak érdekében, hogy a fosszilis tüzelőanyag eladásból keletkező profit egy részét visszaforgatva aktívan lépjen fel a kereslet csökkentése érdekében. Ez a kötelezettség akkor is terheli, ha a vállalat azzal védekezik, hogy neki a feladata a vevői igény kielégítése. A 2021-ben deklarált klímasemlegességi célkitűzések komolyanvétele többet jelent annál, hogy literenként 6 Forintért lehetővé teszi a fogyasztó számára, hogy olyan akkreditált projekteket támogasson, amelyek az erdőirtás veszélyének kitett nagy természeti területek védelmére, illetve a megsemmisült területek újratelepítésére összpontosítanak. Kevés alkalmasabb példa létezik a zöldre mosás jelenségének bemutatására, mint a projekt üzenete miszerint: jót teszel a Földdel, ha több Shell üzemanyagot tankolsz, mert szén-dioxidot tüntetnek el a légkörből.

A fenntartható átmenetet egyik katalizátorát jelentő ESG jelentéseket eddig is számtalan kritika érte, miszerint a rendszer kiváló lehetőséget kínál a vállatok számára a tevékenységük fogyasztók irányába történő kizöldítésére.

Nem kell mást tenniük, mint a problémás üzemegységeket kiszervezni, egyből magasabb ESG-besorolást kapnak.

Ezzel alacsonyabb lesz a környezetvédelmi előírásoknak való megfelelés költsége, jobb eséllyel indulnak a közbeszerzési pályázatokon. Az elidegenített üzemek a tranzakció után hasonló kibocsátást produkálnak, sőt, mivel már nincs nyomás a befektetők részéről, olykor még növekszik is a szennyezőanyag-kibocsátás.

Larry Fink, a BlackRock vezérigazgatója szerint: "Egy vagyonkezelő vállalatnak, mint amilyen a BlackRock, nem feladata egy adott gazdasági folyamat előidézése. Nem tudjuk a változás útvonalát és idejét. A kormányzati politika, a technológiai innováció és a fogyasztói preferenciák fogják végül meghatározni a karbonmentesítés ütemét és mértékét". Fink korábban úttörője volt az ESG szabványok elfogadtatásának, mára megváltoztatta a véleményét és bejelentette, hogy többé nem használja az ESG kifejezést annak túlzott átpolitizálódása miatt. Az ESG egy olyan kifejezés, ami politikai szempontból megosztóvá vált a nyugati országokban, különösen az Egyesült Államokban. A jobboldali politikusok azért indítottak támadást az ESG ellen, mert a vállalati-pénzügyi világ az ESG szempontok érvényesítésén keresztül a progresszív-woke napirendet hajtja végre. A klímavédelemből egyre inkább erőltetett woke zöldpolitika, a diszkrimináció elleni küzdelemből pedig LMBTQ és BLM támogatás lett.

Wael Sawan által a Shell-re vonatkozóan most bejelentett változásoknak van egy Shellen túlmutató üzenete is. Miközben az Európában bevezetés alatt lévő fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati jelentéstételről szóló irányelv (Corporate Sustainability Reporting Directive, CSRD) jelentősen kiterjeszti mind az érintett  vállatok körét, valamint a jelentéstétel elvárt részletezettségét, egy multinacionális vállalt vezetője nyíltan kimondta, hogy nincs szükség az ESG köntösre, a befektetők továbbra is a magas profit választják.