Az intenzív globális és regionális felmelegedés, a visszahúzódó El Niño és az erősödő La Niña miatt, idén várhatóan ismételten az átlagnál melegebb és hőhullámokkal tarkított nyárra számíthatunk. Az északi féltekén a következő hónapok átmeneti időszakot jelentenek az El Niño és a La Niña között, mind az óceánokban, mind a légkörben. A nyári szezon pedig ennek a folyamatnak a kellős közepén lesz. A túlmelegedett Atlanti-óceán és a légkör nagyon magas üvegházgáz szintje miatt, várhatóan 2024 a kiterjedt mérések kezdete óta, mind globálisan, mind Európában a három legmelegebb év közé fog tartozni, sőt 80 százalék feletti valószínűséggel átlépjük a kritikus 1,5 Celsius-fokos melegedési szintet és idén másodjára átmenetileg a 2 Celsius-fokot is egyes nyári és őszi hónapokban.
1. ábra A legvalószínűbb nyári hőmérséklet anomália globális skálán az ECMWF modell szerint. (Forrás: ECMWF)
Az elmúlt bő egy év a legek időszaka volt a meteorológiában. 2023-ben megdőlt a globális és hazai évi középhőmérséklet rekordja, tavaly novemberben – átmenetileg – átléptük a 2100-ra várt 2 Celsius-fokos melegedést, soha nem látott hőhullámok voltak az északi féltekén, rekord magas az óceánok hőmérséklete, egy év alatt az elmúlt 10 évnek megfelelő jég olvadt el Grönlandon és a globális GDP időjárás okozta közvetlen vesztesége most először átlépte az 5000 milliárd dollárt. 2024-ben tovább folytatódott a legek sorozata, sőt Magyarországon a megbízható meteorológiai mérések kezdete óta idén februárban 7 Celsius-fokos pozitív anomália mutatkozott, ami korábban sosem fordult elő egy hónap középhőmérsékletének esetében sem és idén már március végén és április elején megjelentek a júliusra és augusztusra jellemző 30 Celsius-fok feletti hőségnapok.
Az ECMWF és a CFS előrejelző modellek szerint Európa és Magyarország nyári időjárása idén is az átlagnál melegebb lesz, tartós hőhullámokra, a tavalyinál 10-15 százalékkal kevesebb csapadékra számíthatunk, azonban a légkörben felhalmozódó többlet energia miatt nagyon erős zivatar és viharszezonra kell számítani.
Mindkét modell azt mutatja, hogy Észak-Európa felett alacsony, délnyugaton pedig tartós magasnyomású rendszerek fognak kiépülni, melyek együtt segítik a normálnál melegebb és forróbb hőmérsékletet felhozni Afrika felől a kontinens középső és nyugati részeire. Ha részletesen megvizsgáljuk a modelleket, akkor azt láthatjuk, hogy Európa egyik legmelegebb régiója a Kárpát-medence lesz, hosszabb ideig fennálló tartós hőhullámokkal és a tavalyinál tovább elhúzódó csapadékmentes időszakokkal. Mivel a tavasz is aszályos volt különösen az Alföldön, ezért nyáron ismételten számíthatunk közepesen erős mezőgazdasági aszályra.
A hőmérsékleti anomália eltérése a 30 éves átlagtól akár 1,2-2,4 Celsius-fok is lehet, de ebben még nagy a bizonytalanság az előrejelző modellekben a 2024-es nyárra.
Jelenleg hasonló a legkör és az óceánok „állapota”, mint 2020-ban és 2021-ben volt. Amennyiben a La Niña tartós és intenzív lesz, illetve szélsőséges globális és regionális légköri viszonyok alakulnak ki, akkor 2025-ben akár a 2022-es évhez hasonló meteorológiai, hidrológiai és mezőgazdasági aszály is kialakulhat az északi féltekén, de a jövő év időjárásával kapcsolatban leghamarabb kora télen lehet közelítő szezonális előrejelzést adni.
Az elmúlt évek szélsőséges időjárása jól bizonyítja a Klímapolitikai Intézet álláspontját, mely szerint rövid- és középtávon csak adaptációval, míg hosszútávon megfelelő alkalmazkodási stratégiákkal és kibocsátás-csökkentéssel tudunk védekezni a változó és egyre szélsőségesebb időjárási és klimatikus viszonyok ellen.
*Hónapokkal előre egy-egy évszakról nagyon nehéz biztos szezonális előrejelzést készíteni. Ezért több meteorológiai modell eredményeit kell összegezni, hogy közelítő becslést tudjunk végezni hosszú távú előrejelzéseknél. Ezért az ECMWF és a CFS modellek eredményeit összegeztük ennél a tanulmánynál. Ettől függetlenül jelentős eltérések lehetnek a várható és a prognosztizált étékek között a légkör rendkívüli változékonysága miatt.
