Az Európai Bizottság legújabb biodiverzitásra vonatkozó stratégiájából kiderül, melyek azok a célok, melyeknek elérése elősegítené a biológiai sokféleség helyreállítását és megőrzését az öreg kontinensen és azon túl. Megtudhatjuk belőle, miért elengedhetetlen számunkra a biodiverzitás, mely tényezők veszélyeztetik azt, és a gyakorlatban hogyan valósíthatjuk meg a sokféleség megóvását és növelését. Kiderül ezen túl, hogyan kíván az Unió példaként szolgálni a világ többi részének a környezetvédelem éllovasaként.

Az EU biológiai sokféleség védelmében megfogalmazott stratégiája fontos változásokat ír elő és javasol 2030-ig. Ennek szükségességére részben a koronavírus helyzet mutatott rá, hiszen a genetikai sokféleség növeli a társadalmak ellenálló képességét. Ezen az igen aktuális indokon kívül azonban még számos más tényezővel is indokolható, miért érdeke az EU-nak a biodiverzitás fenntartása, majd növelése.

A biodiverzitás számos gazdasági ágazat működéséhez fontos, egyesekéhez nélkülözhetetlen. Ide tartozik az élelmiszeripar és a gyógyszeripar, fontos szerepe van azonban a sokféleségnek az építőiparban és a biztosítási ágazatban is. Gazdasági haszna még a biodiverzitás védelmének a munkahelyteremtés is, hiszen a Natura 2000 program várhatóan további 500.000 munkahelyet fog teremteni a jövőben.

A biodiverzitás az élelmezésbiztonság szempontjából is nélkülözhetetlen. A napjainkban termesztett élelmiszernövények 75%-át rovarok porozzák be, amelyekre nagy veszélyt jelent a biodiverzitás csökkenése mind az élettereik, mind saját egyedszámuk zsugorodása révén.

A biodiverzitást fenyegető tényezőket öt fő csoportba soroljuk. Ezek a szárazföldi és a tengeri területhasználat változása, a természet túlzott kiaknázása, a szennyezés, az ezekkel is összefüggő éghajlatváltozás és az idegenhonos fajok elterjedése.

Az említett kockáztok mérséklésére a Bizottság konkrét célokat tűzött ki a tagállamok elé.

2030-ig a tagállamoknak ki kell jelölniük a hozzájuk tartozó szárazföldi és tengeri területek 30 százalékának védelmét, 10 százalékának szigorú védelmét. Ezen előírás a megváltozott területhasználatból eredő károkat hivatott csökkenteni.

A természet túlzott kiaknázásának megakadályozása is fontos része a sokféleségi stratégiának. Az EU talajvédelmi, tematikus stratégiája a túllegeltetés és az erdőirtás következtében megromlott minőségű talajokat tervezi helyreállítani az érintett területek pihentetésével, szervesanyag tartalmának növelésével. Emellett a növényvédő szerekből eredő kockázatokat 50 százalékkal, a műtrágyahasználatot 20 százalékkal kell csökkenteni 2030-ig. Ennek a beporzók védelmében is jelentős szerepe lehet. Az EU-s cél az, hogy az évtized végére a megművelt területek 25%-a biogazdálkodás alá tartozzon.

Ahogy a szennyezés és az éghajlatváltozás, úgy a rájuk javasolt megoldások is szorosan összefonódnak. Az EU 2030-ig 3 milliárd új fa ültetését tűzte ki célul. Ennek keretei közt a 20.000 főnél népesebb városok számára előírta egy városzöldítési program felvázolását 2021 végéig. Az erdők területe mellett azok minőségét is fokozni szükséges, mivel ez növeli az adott terület szénmegkötő képességét, hozzájárulva így a légszennyezés és az éghajlatváltozás mérsékléséhez.

Az idegenhonos fajok visszaszorítása és az őshonos fajok megőrzése szárazföldön, tengeren és édesvízen is fontos része a stratégiának. Az őshonos fajok védelme nem csupán állatbaráti kötelesség, mivel az egészséges emberi élethez is nélkülözhetetlen. Az őshonosan tenyésztett és termesztett állat- és növényfajoknak köszönhető genetikai sokféleség nagyban hozzájárul az egészséges étrend biztosításához a társadalmak számára.

Az őshonos fajok védelmében ökológiai folyosókat szükséges létrehozni a szárazföldön, hogy elkerüljük a genetikai izolációt. Ezen folyosók jogi kijelölése tagállami feladat és 2023-ig kell végrehajtani. A tengeri ökoszisztéma védelme érdekében zéró tolerancia szükséges az illegális tengeri tevékenységekkel szemben. A halászatban a maximális fenntartható hozamot biztosító szintre kell törekedni, hogy az ágazatban dolgozók is megélhessenek és a biodiverzitás is fennmaradhasson. A tengeri területek védelme igen jövedelmező: minden védett tengeri területre fordított 1 euró 3 euró hasznot generál a fokozódó halbőség révén. Az édesvízi területek védelme is fontos szerepet kap a stratégiában. Erre nem csupán a biodiverzitásfenntartása, miatt van szükség, hanem az árvízvédelem is indokolja.

A kötelezettségek végrehajtásának ellenőrzése fontos kérdés, mivel az eddigiekben elégtelennek bizonyult a szabályozások betartása. Ennek az ellenőrző szerepnek a betöltésére hozta létre a Bizottság az új európai biodiverzitási irányítási keretet. Ez a rendszer közösen megállapítandó mutatókészlettel fog működni, amely lehetővé teszi a környezetvédelmi politikák felülvizsgálatát.

Annak érdekében, hogy a gazdálkodókat is a fenntartható fejlődésre ösztönözzék, a Bizottság 2021-től új kezdeményezéseket indít a fenntartható vállalatirányítás témakörében. Emellett a biológiai sokféleséget támogató beruházásokra jobb eséllyel kaphatnak támogatást mind a vállalatok, mind a tagállamok. A Natura 2000 javaslata szerint évente 20 milliárd eurót szükséges természetvédelemmel kapcsolatos beruházásokra fordítani.

A bizottság a környezeti károk mérséklése érdekében arra buzdítja a tagállamokat, hogy adórendszerükben kapjon helyet a „felhasználó fizet” és a „szennyező fizet” elv is. Ennek megvalósítása érdekében mérni kell az egyes termékek és szervezetek környezeti lábnyomát.

A sokféleségre vonatkozó szabályozások mellett az idetartozó kutatások is kiemelt szerepet kapnak. Erre a célra hozzák létre az új biodiverzitási tudásközpontot, melynek hármas feladata lesz: Az elért eredmények nyomon követése és értékelése; a szakpolitikák fejlesztésének szakmai támogatása; valamint a kutatók közötti együttműködés elősegítése.

Az EU nem titkolt szándéka globális szinten is példát mutatni a környezet védelmében és a biodiverzitás megőrzésében. Külpolitikai eszközök igénybevételével az EU fel kíván lépni nem csak a területéhez tartozó, de az azon kívül eső tengerek védelmében is. Az EU-n kívül élő vadvilág (vadállatok, növények) illegális kereskedelmét is igyekszik visszaszorítani, különös tekintettel az elefántcsont-kereskedelemre.

Az Unió már napjainkban is jelentős összegekkel támogatja a biodiverzitás védelmét a fejlődő országokban. Ezt a támogatást a 2020 utáni időszakban a tervek szerint tovább fokozzák.

 

A biodiverzitás stratégia legfontosabb elemei:

  • A biodiverzitás szükségességének okai
    • Népegészségügyi: társadalmak ellenálló képességét növeli
    • Gazdasági
      • Élelmiszeripar
      • Gyógyszeripar
      • Építőipar
      • Biztosítási ágazat
      • Munkahelyteremtés
    • Élelmezésbiztonsági
      • Élelmiszernövények 75%-a rovar porzású
      • Sokféleség fontos a változatos étrendhez
  • Biodiverzitást veszélyeztető tényezők
    • Szárazföldi és a tengeri területhasználat változása
    • A természet túlzott kiaknázása
    • Szennyezés
    • Éghajlatváltozás
    • Idegenhonos fajok elterjedése
  • Megoldás a területhasználat megváltozására
    • Védett területek aránya 30% 2030-ig
    • Szigorúan védett területek aránya 10% 2030-ig
    • Tagállami feladatkör
  • Megoldás a természet túlzott kiaknázására
    • Talajvédelmi stratégia
    • Túllegeltetés és erdőirtás visszaszorítása
    • Növényvédő szerek -50%
    • Műtrágyák -20%
    • Biogazdaságok aránya legyen 25% 2030-ig a mezőgazdaságban
  • Megoldás a szennyezésre és az éghajlatváltozásra
    • 3 milliárd új fa 2030-ig
    • Városzöldítési programok
    • Erdők szénmegkötő képességének fokozása
  • Megoldás az idegenhonos fajokra
    • Szárazföldön ökológiai folyosók a genetikai izoláció ellen
    • Halászatban maximális fenntartható hozam
    • Édesvízi élőhelyek védelme: biodiverzitás és árvízvédelem
  • Gazdálkodók érdekei
    • Fenntartható vállalatirányítási kezdeményezések
    • Környezetbarát adóztatás ösztönzése
      • Felhasználó fizet, szennyező fizet
    • Fenntarthatósággal kapcsolatos kutatások támogatása
  • Globális szerepvállalás
    • EU-n kívüli tengerek védelme
    • EU-n kívüli vadvilág védelme
      • Kereskedelmi szabályozásokkal
      • Különös figyelem az elefántcsont-kereskedelemre
  • Fejlődő országoknak nyújtott biodiverzitási támogatások fokozása