Az elhúzódó orosz-ukrán háború, az Oroszország ellen bevezetett szankciók, valamint az erre válaszul érkező orosz szállítási korlátozások miatt Európa egészében drasztikusan emelkednek az energiaárak. Európában súlyos energiaválság alakult ki. Az elmúlt hetekben világossá vált, hogy nagy valószínűséggel nem lesz elég gáz az őszi és téli fűtési szezonra Európában. Emiatt a magyar kormány energia-veszélyhelyzetet hirdetett és hét pontból álló intézkedési tervet fogadott el.
Nézzük meg, melyek ezek az intézkedések!
1. Magyarország másfél milliárd köbméterről kétmilliárd köbméterre növeli a hazai gázkitermelést.
Az energiaellátás biztonsága nemzetbiztonsági kérdés. A jelenlegi válság rávilágított, hogy az energiaimport-függőség csökkentése energiapolitikai prioritás. Hazánk energiaellátása jelentős részben importált energiaforrásokra épül, ezen belül is különösen a földgáz esetében jelentős a külső függőség. Magyarország külső földgázfüggőségét tehát csökkenteni kell és lehet is. Földgázból jelentős hazai kapacitások vannak, jelenleg közel 70 milliárd köbméter készlet van kitermelés alatt, de becslések szerint akár 1500 milliárd köbmétert is a felszínre lehet hozni.
Ezért is kell figyelembe venni, hogy a földgáz szektornak csak azok az elemei válságállóak, amelyek saját kézben vannak, a bajban csak ezekre számíthatunk. Ezért mindenképpen indokolt olyan földgáz ellátásbiztonsági jövőképek vizsgálata, melyben a hagyományos és nem-hagyományos földgázkészleteink kitermelésének lényegi növelése valós opció.
2. Felhatalmazták Szijjártó Pétert, hogy további gázkészleteket szerezzen be.
A teljesen önellátó, szigetszerű működés egyelőre nem tűnik reálisnak, ezért a belső kapacitások jobb kiaknázása mellett más, külső források után kell néznünk. A kormány az ország energiabiztonságának erősítése érdekében tárgyalásokat folytat, hogy a hosszútávú szerződésekben szereplő mennyiségeken felül 700 millió köbméternyi plusz földgázt szerezzen be. Jelenleg az európai tárolókban lévő gázkészlet 62 százalék körül van, a magyarországi gáztárolók 46 százalékban vannak feltöltve. A cél az, hogy a lehető legnagyobb mértékben álljanak rendelkezésre készletek a fűtési szezon kezdetén.
Steiner Attila energetikáért felelős államtitkár szerint a lakosság éves gázfogyasztásának mintegy kétharmada be van már tárolva. Ez jelentősen kedvezőbb, mint az uniós átlag és arra is felhívta a figyelmet, hogy az elmúlt években számos jelentős beruházást is végrehajtott a kormány, amelyekkel minden szomszédos ország felé össze van kötve a gázhálózatunk, illetve nagy, és rugalmas kapacitású tárolóink vannak. Amíg a magyar gáztárolók hónapokig képesek ellátni a hazai lakosságot és ipart, addig a legtöbb ország tárolói csak néhány hétig képesek erre.
3. Kiviteli tilalmat rendelnek el az energiahordozókra és a tűzifára.
Jelen helyzetben minden energiahordozót legyen az kőolaj, földgáz, szén, vagy tűzifa, az országban kell tartani. Amink van, az a magyar háztartások érdekét szolgálja! A jelenlegi döntés értelmében energiát csak akkor adunk más országnak, ha a magyar háztartások ellátása és a hazai ipar működése biztosított. A kiviteli tilalom alól egyetlen kivétel a bértárolás, mely keretében a szerbek által megvásárolt gázmennyiség egy része Magyarországon lesz eltárolva.
4-5. Év végéig jelentősen fokozzák a hazai lignitkitermelést és a Mátrai Erőmű blokkjait újraindítják a hazai energiaellátás érdekében.
A jelenlegi energiaválság idején nem az a lényeg, hogy mennyire tiszta az energia, hanem hogy lesz-e egyáltalán. Természetesen hosszútávon fontosak a klímacélok, de az elhúzódó háború és az elhibázott szankciós politika mélyíti az energiaválságot. Ennek kapcsán többek közt a Nemzetközi Energiaügynökség vezetője is azt javasolja, hogy az Európába beérkező gázmennyiségeket ne elektromos áram előállítására használják fel az országok, hanem minden mennyiséget a téli hónapokra tartogassanak, míg a villamos energiatermelést alternatív forrásokkal (olaj, szén, nukleáris, megújulók) váltsák ki. A lakossági és ipari energiaigény kielégítésére átmenetileg újraindítják a Mátrai Erőmű blokkjait. Magyarországon a Mátrai Erőmű a most befejeződött nagyjavítással felkészült a további energiatermelésre, két blokkal (és egy tartalékkal) átlagosan 450 MW teljesítményen tud üzemelni, de elérhető a 600-625 MW-os teljesítmény is.
6. Az energia-vészhelyzetre való tekintettel a kormány kezdeményezi a paksi atomerőmű üzemidejének meghosszabbítását.
Atomenergia nélkül nincs stabil villamosenergia ellátás. A paksi atomerőmű alacsony költségen termel, alacsony a karbonlábnyoma és emellett biztonságos is. Palkovics László ipari és technológiai miniszter szerint az üzemidő-hosszabbításnak minden feltétele adott. Alapvetően 10 és 20 év közötti hosszabbítás lehetséges. A jelenlegi döntés értelmében Paks II üzembehelyezése után átmenetileg egyszerre termelne Paks I és Paks II, előbbi 2000 MW, utóbbi 2400 MW villamosenergiát állítana elő, a blokkok párhuzamos működtetése által nulla-közeli lehetne a hazai villamosenergia-import. Az újabb üzemidő-hosszabbítás mellett olyan beruházásokat is terveznek, amelyek a paksi atomerőmű hatásfokának növeléséhez és az energiatárolás területén új megoldásokhoz is hozzájárul, például akkumulátortelep létrehozásán keresztül. Magyarországon folyamatosan nő a megtermelt megújuló energia aránya, ezzel együtt pedig az alternatív hajtóanyagként, energiahordozóként alkalmazható hidrogén szerepének felértékelődését is több intézkedéssel szolgálja a kormány.
7. Marad a rezsicsökkentés az átlagfogyasztásig. Az átlag felett fogyasztók a világpiaci árnál kedvezőbb, lakossági piaci árat fizetnek.
Az energia-vészhelyzeti intézkedések hetedik pontja az elhibázott brüsszeli szankciós politika két súlyos negatív következményének enyhítését célozza meg. A rezsicsökkentés átlag- és azalatti fogyasztásra való megtartása mellett az átlag feletti fogyasztás csökkentettnél magasabb áron történő kielégítése egyszerre segít a rezsicsökkentés vívmányainak fenntarthatóságában, és a rendszerszintű áram- és gázhiány esélyének minimalizálásában.
Egyrészt alkalmazkodásra volt szükség a rendszer fenntarthatósága érdekében. Az EU orosz-ukrán háborúra adott hibás válaszlépései első körben az egekbe emelték az olaj, a gáz és az elektromos áram árát. Egyetlen év alatt ötszörözött az áram és hatszorozott a gáz ára az öreg kontinensen.
A rezsicsökkentés lényege az volt, hogy a piaci és a lakosság által fizetett rögzített ár közötti különbséget az állam átvállalja, és kifizeti helyettünk. Így érte el a kormány, hogy az egész Európai Unióban a magyarok fizették a legalacsonyabb áram- és gázárat.
A magyar kormány felelősen ígérhette a többletköltség átvállalását, amíg a gáz ára stabilan 10 és 30 euró, az áramé pedig 30 és 50 euró között volt megawattóránként. Az elmúlt hónapokban azonban láthattunk 250 euró körüli gázárakat és 500 euró körüli áramárakat a tőzsdéken, és senki nem tudja megjósolni, hol lehet a határ. Egy ilyen bizonytalan környezetben egyetlen ország költségvetése sem bírná el a rezsicsökkentés korlátok nélküli megtartását.
Másrészt korrekcióra volt szükség a várható szűk keresztmetszetek miatt is. A felrobbanó árak és a borítékolható piaci egyensúlytalanságok a magyar energiafogyasztás volumenéken trendjeivel kombinálva ugyanis veszélyes elegyet alkotnak.
A rezsicsökkentés 2013-as bevezetése óta a magyar áramfogyasztás folyamatosan emelkedett. Míg 2014-ben 3,8 terawattóra alatt volt a legmagasabb havi felhasználás szintje, addig idén januárban már bőven 4,4 terawattóra felett járt ugyanez az érték. Hasonló hosszú távú trendet lehet megfigyelni a gázfogyasztás terén is; a 2021-es 6,6 terawattórás havi magyar gázfogyasztás 36 százalékkal van a 2014-es 4,9 terawattórás érték felett.
Az ár egyik legfontosabb funkciója a piaci szereplők informálása. Bőséges kínálat és/vagy alacsony fogyasztás esetén esik az ár, ez pedig egyértelművé teszi mindenki számára, hogy adott termék vagy szolgáltatás termelését és értékesítését vissza lenne érdemes fogni. Ugyanígy magas kereslet és/vagy alacsony kínálat az árak emelkedése ösztönzi a szereplőket a termelés növelésére, és/vagy a fogyasztás visszafogására.
A háború előtti piaci helyzetben, amikor Európa országainak gyakorlatilag korlátlanul állt rendelkezésére olaj, gáz és villamos energia, nem igazán okozott közgazdasági problémát az, hogy a rezsicsökkentés kikapcsolta az ár információ-közvetítő jellegét. A mostani energetikai helyzetben azonban, amikor a kontinensen a normál kereslet egészen biztosan meg fogja haladni a rendelkezésre álló kínálatot, létfontosságú a piaci mechanizmusok részleges bekapcsolása.
Ám a magyar lakosság még az új rendszerben is komoly kedvezményeket kap. Az átlagfogyasztás mértékéig a piaci árnál 87 százalékkal olcsóbban kapjuk az áramot és 90 százalékkal olcsóbban a gázt. Azonban az átlagfogyasztás feletti fogyasztás esetében is védi az állam a magyar polgárokat. Áram esetében ugyanis 74, gáz esetében pedig 27 százalékkal olcsóbb a lakossági piaci ár a valós piaci áraknál.
A magyar rezsimodell átalakításának szükségességét tehát külső tényezők, az EU vezetőinek kudarcos szankciós politikája, az emiatti áremelkedések és várható piaci ellátási nehézségek együtt okozták. A rezsicsökkentés átlagfogyasztásig történő megtartása továbbra is támogatja a magyar háztartásokat. Az átlag feletti fogyasztás esetében pedig a piaci információs funkció visszakapcsolása segít abban, hogy a magyar modell költségvetési terhei elviselhetőek legyenek, emellett az ellátási zavarok esélyét is csökkenteni tudjuk.
A korábbi és a jelenlegi kormányzati intézkedések célja az energiaszuverenitás és az energiabiztonság megerősítése és a rezsicsökkentés eredményeinek fenntartása. Magyarországon az energiaszuverenitás nem csak jóléti és gazdasági, de nemzetbiztonsági kérdés is. Hazánk egyértelmű érdeke, hogy csökkentse energiaimport-szükségletét, és ezzel egyidejűleg biztosítsa mind szélesebb körű kapcsolódását a régiós áram- és földgázhálózatokhoz.
