Olvasási idő: 5 perc

Mekkora környezeti hatása lenne annak, ha a világ népessége áttérne a vegán vagy legalább a vegetáriánus étrendre? Milyen más következményei lennének a húsfogyasztás csökkentésének?

A vegetáriánus világnap alkalmából az agrarheute.com újságírója gyűjtött össze érdekes információkat, amit a Magyar Mezőgazdaság írása dolgozott fel. Lássuk a legfontosabb következtetéseket!

Míg a vegán filozófia teljesen elutasítja az érezni képes állatokból nyert termékek használatát (tehát tejtermékek, bőráruk sem férnek bele), addig a vegetáriánus étrend követői az állatok megölésével elkészített táplálék elfogyasztását vetik el.

Gondolatban a vegán filozófiát az egész Földre kiterjesztve, 2016-ban az Oxfordi Egyetem Marco Springmann által vezetett kutatócsoportja azt számolta ki, hogy ha eltűnnének a haszonállatok a Földről, akkor mintegy 33 milliárd hektár szabadulna fel, vagyis egy Afrikánál valamivel nagyobb területről dönthetnénk el, hogy mire használjuk.

Az eredmény döbbenetes, de a táplálkozási szokásokban bekövetkező reálisabb változás esetén ez mekkora területet jelentene?

Erre ad választ Harald Grethe agrárközgazdász számítása, miszerint ha mindössze az OECD-államok húsfogyasztása csökkenne le, és mindössze 30%-kal, az is 30 millió hektár földet szabadítana fel.

Természetesen adódik a kérdés, hogy a felszabadult földek növényi élelmiszer termesztésére is alkalmasak lennének-e. Hosszú távon ez az oxfordi kutatók szerint attól függ, hogy mennyi energiát szánunk a talajállapot javítására és a területek öntözhetővé tételére. Azonban nyilván nem változtatható át szántófölddé minden terület, amin jelenleg tehenek vagy birkák legelnek, gondoljunk csak pl. a hegyi rétekre.

Martin Hofstetter, a Greenpeace szakértője arra hívta fel a figyelmet, hogy a helyzet nem ennyire egyszerű; az, hogy a világ egyik felén éheznek az emberek, aligha attól van, hogy a másik felén túl sok húst esznek. Hanem attól, hogy a vásárlóerejük nagyon kicsi, országaik kormányai korruptak, és időjárási katasztrófák miatt kevés élelmet takarítanak be. Utóbbi persze összefügg a klímaváltozással. A dolog másik lényeges vonatkozása, hogy ha nem lenne állattartás, akkor mind a termőföld, mind a gabona és más növényi termékek ára jelentősen csökkenne. Martin Hofstetter szerint jelenleg a világ gabonatermésének 30 százalékát a sertés- és baromfiágazat vásárolja fel, ha ez eltűnne, nyilván esnének az árak – persze nem a végtelenségig, hiszen ha az energiahordozók árához képest nagyon olcsó lenne a gabona, akkor előbb-utóbb fűtenének is vele. A fejlődő országok nagyvárosainak nagyon szegény lakosai valószínűleg jól járnának az olcsó gabonával, lévén, hogy húst most is alig esznek, és legalább a kenyeret, rizst, kukoricalepényt jobban megengedhetnék maguknak. Nem így az agráriumból élők. Mind Európa, mind a fejlődő és a frissen iparosodott országok mezőgazdaságát érzékenyen érintené, ha egyszer csak nem lenne állattartás. Németországban például az agrárium összes bevételének kétharmadát a hús- és tejtermelés adja. Andrew Jarvis, a Kolumbiában működő nemzetközi trópusi agrárkutató intézet szakembere szerint lehet, hogy a fejlett országokban sok pozitív egészségügyi és környezeti hozadéka lenne a haszonállatok nélküli világnak, azonban a fejlődő országokban csak mélyülne a szegénység, hiszen jelenleg nem kis mértékben járul hozzá a lakosság bevételeihez az állattartás.

Mind egészségügyi, mind a klímaváltozás elleni küzdelem szempontjából azonban rendkívül jelentős hozadéka lenne globálisan a húsfogyasztás csökkentésének:

A klímaváltozással kapcsolatban azt számolta ki Marco Springmann oxfordi csapata, hogy ha mindenki követné a FAO ajánlásait – vagyis lényegesen kevesebb húst és több növényi táplálékot tartalmazó étrendet követne – akkor világszerte 29 százalékkal lehetne mérsékelni az élelmiszer vonatkozású károsanyag-kibocsátást. Ha a világ vegetáriánus étrendre térne át, akkor 63 százalékkal csökkenne ez a kibocsátás, ha vegánra, akkor pedig 70 százalékkal.

Sajnos azonban, a világos egészségügyi ajánlások és a klímaváltozás ellenére a valóság egészen más irányt mutat: a gyarapodó népesség és a jómód a húsfogyasztás szakadatlan növekedésével jár. A FAO adatai szerint 1970 és 2009 között megháromszorozódott a hústermelés (100 millió tonnáról 300 millió tonnára nőtt), és – legalábbis Európát kivéve, ahol stagnál, illetve enyhén visszaesőben van a termelés – továbbra is biztos a felfelé mutató trend...