Az elmúlt években gyakran előkerülő téma, hogy Magyarország leválása az orosz energiahordozókról. Mind olaj, mind gáz területén jelenleg jelentős a kitettsége az országnak, ez azonban az alternatívák hiányának is hibája. Olaj esetén az Adria-kőolajvezeték lehetne helyettesítő, mely kapacitása vitatott. Az orosz földgázról való teljes leválás dátuma az EU előírása szerint 2027 szeptember, legkésőbb november a tagállamok számára. Ez azonban az iráni háború fényében egyre kényesebb kérdés. Kérdés Magyarországnak érdeke-e leválni az orosz energiahordozókról és ez egyáltalán lehetséges-e?
Magyarország energiahordozók területén importra szorul. Földgáz esetén az import 90%-a származik Oroszországból, míg az olaj esetén 93%-a. Ez a beszűkülő kínálatnak is köszönhető, az orosz-ukrán háború előtt Magyarország több helyről is tudott olajat beszerezni, azonban a megnőtt kereslet az Oroszországon kívüli források iránt. Ezáltal ehhez a jobb összeköttetéssel rendelkező országok jutnak először hozzá, míg Magyarország a csővezetékes orosz olajhoz fér hozzá legkönnyebben. Ennek az ára is kedvezőbb a világpiacon, ezáltal jelentős bevételt generál. Nem utolsó sorban a százhalombattai és pozsonyi finomító is elsősorban uráli típusú kőolajra van beüzemelve. A finomítók átállása más típusú kőolajra dollármilliókba került és kerül, az átalakítás 2027 elejére lehet kész, addig azonban elengedhetetlen az orosz olaj Magyarország ellátásához. Az orosz olaj elhagyásával, amennyiben a Barátság-kőolajvezeték használatával felhagy Magyarország, megint csak egy irányú függőségnek teszi ki magát az Adria-kőolajvezeték felől. Az Adria-kőolajvezeték kapacitását ráadásul kérdések övezik. Bár a horvát fél szerint, 13-14 millió köbméter éves szinten, a MOL szerint azonban tesztek alapján 3 millió köbméternél többet, nem lehet megbízhatóan továbbítani a vezetéken egyelőre. Mindeközben épül a vezeték Magyarország és Szerbia, illetve Magyarország és Szlovákia között, ezek a következő .
Földgáz esetén a fő beszerzési útvonal a Déli-áramlat. Ezen keresztül elsősorban orosz, kisebb részben azeri gáz érkezik országunkba. Az elmúlt években a magyar kormány törekedett a diverzifikációra, mind az azeri gázra kötött szerződésekkel, mind LNG beszerzés területén. Magyarország számos környező országgal interkonnektorokon keresztül kapcsolatban áll gázellátás területén, így az energia biztonság normál esetben magas. Az orosz gáz előnye azonban a kiszámíthatóság. Az LNG drágább és nehezebben kiszámítható, mint vezetékes társa. Ráadásul jelentősen környezetszennyezőbb is.
Az iráni háború ébresztőként kéne szolgáljon. Az orosz energiával való leválással új függőséget alakítunk ki, csökkentjük a diverzifikációt. A Hormuzi-szoros lázárása következtében a kőolaj és az LNG kereskedelem 20% is eltűnt a világpiacról. Ennek következtében már a nemzetközi közösség a stratégiai kőolaj tartalékokból szabadított fel, Európát kivéve pedig mindenki vásárolja az orosz olajat. Az igazán problematikus rész Európa számára azonban az LNG, melynek piaca szűk és így vetélkedés alakul ki Ázsiával, ezáltal az LNG ára jelentősen megnőtt. A tározók rekord alacsonyan állnak Európában és feltöltésük dátuma is kérdéses. Mindeközben Magyarország nyugodtan tekinthet előre a biztos gázellátás tudatában a Déli-Áramlaton keresztül. A jelen helyzet jól mutatja, az ideológiai kérdéseknél előrébb való az ellátásbiztonság.
Az orosz energiahordozókról való teljes, biztonságos leválás leghamarabb 10-15 éven belül érhető el. Ennek része új infrastrukturális és ellátási útvonalak kiépítése, a megújulók arányának növelése és az elektrifikáció. Kérdés egyáltalán van-e értelme a teljes leválásnak, hiszen csak megfosztjuk magunkat egy biztos, megfizethető alternatívától, miközben új függőséget alakítanánk ki. Mire a teljes leválás biztonságosan megvalósítható az orosz-ukrán háborúnak nagy valószínűséggel már régen vége lesz. A diverzifikációra készülni kell, ahogy teszi azt a haza termelés növelésével és a nemzetközi szerződések megkötésével Magyarország kormánya. Az ideológiai döntések és a külső nyomásgyakorlás azonban nem szabad, hogy veszélyeztesse az ellátásbiztonságot.
