Milyen fenyőt vegyek, ha környezettudatosan akarok karácsonyozni? Vágott fenyő vagy műfenyő? Sokan teszik fel ezt a kérdést karácsonyfa vásárláskor, amikor mindkettőnek megvan az előnye és hátránya is. Mutatjuk!

Az élőfenyő varázsa vitathatatlan, de egyesek szerint a természetnek ártunk azzal, ha karácsonyra élő növényt vágatunk ki, abból a célból, hogy néhány napig tündököljön a lakásunkban. Azonban azt sokan elfelejtik, hogy a karácsonyfának szánt fenyőket, nem erdőtelepítés céljából nevelik, hanem kimondottan a karácsonyi ünnepekre. Ha nem állítanánk karácsonyfát, akkor ezek a fenyőfák nem lennének elültetve, azaz nem járulnának hozzá pl. a CO2 elnyeléséhez. Egy fenyőfa (lucfenyő) egy év alatt 10-10,5 kg szén-dioxidot nyel el. Tételezzük fel, hogy 1 hektáron szabályosan 1000 fa fér el, akkor 1 hektáron 10-10,5 tonna CO2 nyelődik el egy év alatt.

Az örökzöld növények tisztelete már az ókori népek hitvilágában is központi helyet foglalt el, fenyőfát először Németország területén díszítettek a 16. században. Pesten az első karácsonyfát valószínűleg Brunszvik Teréz grófnő állította 1824-ben.

A 19. század végén és a 20. század elején a karácsonyfa jelentős népszerűségre tett szert, míg Európában ebben az időben maximum 1,5 méter magas fenyőket vágtak ki, addig az amerikaiak 2 méternél is magasabbat, sőt a keleti parton nem volt ritka a 2,5-3 méter magas fa sem. Az amerikaiak házilag gyártott díszeket aggattak a fenyőre, míg a németek és Közép-Európa lakóssága továbbra is az almát, a mogyorót vagy éppen a marcipános, diós sütit favorizálták. A 20. század elején először az Egyesült Államokban, majd Nyugat-Európában is elterjedt a gyertya gyújtás, majd az égősorok.

Az élőfenyővel párhuzamosan kezdett el terjedni a műfenyő is.

Ezek kezdetben libatollból készültek, majd a wc keféket festették zöldre, később a műanyagok elterjedése után megjelentek a 2D-s műfenyők. Az 1950-es évektől egyre elterjedtebbé váltak a jóval igényesebb és az élő fára hasonlító 3D-s fenyők.

Egyes természetvédők - helytelen és tudományos szempontból alaptalan - nyomására egyre elterjedtebbek a műfenyők. Sokan azért is preferálják az élőnövénnyel szemben, mert sokáig eláll, nincsenek hibái és nem hullajtja a levelét.

Műfenyő és vágott fenyő közötti környezetvédelmi különbségek

Az élőfenyő egész évben foglalkozást igényel: trágyázás, locsolás, permetezés, metszés. Összességében évente 10-11 hónap a munka egy fenyőfával, melynek megfelelő méretre való növekedéséhez 8-15 évre van szükség, sőt egyes fajták, mint pl. a kaukázusi jegenyefenyő esetében még ennél több is lehet. Ezzel szemben a műfenyőt (PVC, PE és fém kombinációja) üzemekben, legtöbbször fosszilis energiát felhasználva futószalagon gyártják.

Egy műfenyő legalább tíz év alatt hozza be az élő fenyőnek ezt az előnyét.

A fenyőfa lebomlása során szén-dioxid képződik. Amennyiben a hulladék fenyő megfelelő helyen és módon kerül újrahasznosításra (pl. komposztálással), szinte karbonsemlegesnek mondható, hiszen csak az a szén-dioxid kerül vissza a légkörbe, amit a növény élete során fotoszintézissel megkötött.  

Vágott fenyő és a CO2 megkötés

A vágott karácsonyfa elégetésével közel ugyanannyi CO2 keletkezik, mint amennyit élete folyamán felhasznál. Ha azonban a karácsonyfát nem elégetik, hanem biomasszatüzelésű erőműben égetik el, akkor még kevesebb CO2 kerül a levegőbe, mert a keletkezett gázok leválasztó rendszeren mennek keresztül. Ha felaprítva szétterítik, komposztálják 3,3-3,5 kg-ra csökken a CO2 kibocsátása. Minden egyes vágott fenyő után legalább egy, de átlagosan 5-6 fát ültetnek újra, ami azt jelenti, hogy összességében több CO2-t nyelnek el a karácsonyfának nevelt fenyők, mint amennyi az elégetésük során felszabadul.

100-110 tonna oxigént termel 10 év alatt 1 hektár ültetvény, míg 40-42 kg CO2 termelődik egy 2 méter magas műfenyő gyártásakor, ami közel tízszerese az elégetett fenyőnek. De vannak olyan műfenyők, ahol más anyagot is kevernek a gyártás során, ekkor elérheti az 50 kg-ot is a CO2 lábnyom.

Észak-Amerikában és Európában közel 160 millió fenyőfa csemete növekszik különböző faiskolákban. Európában, Németország és Dánia a legnagyobb exportőrök, de Magyarország is jelentős termelőnek számít Közép-Európában. Magyarország legnagyobb fenyőültetvényei Zala, Somogy és Vas megyében találhatók. Számokkal kifejezve az Egyesült Államok és Kanada legnagyobb karácsonyfa farmjai 10 ezer hektáros kiterjedéssel (melyek Brit Columbiában és Oregonban találhatóak) évente 17 ezer autó évi kibocsátásával megegyező CO2-t nyelnek el. Ez kb. 80 ezer tonna CO2-t jelent.

A műfenyők esetében Kína számít a legnagyobb gyártó országnak. A fákat teherhajókon és repülőgépen szállítják a világ különböző pontjaira, mellyel az 1 műfenyőre eső károsanyag kibocsátás 190%-kal magasabb, mint a vágott fenyő esetében, ami műfenyőnként 25 km autóút során kibocsátott szén-dioxidnak felel meg. Műfenyőt lehet vásárolni spórolás érdekében, viszont hozzá kell tenni, hogy az a költség, melyet a károsult környezet regenerálására kell fordítanunk a gyártás és a majdani hulladéktermelés miatt, nincs beleszámítva a műfenyő árába.

Földlabdás fenyő és fenyőfakölcsönzés

A vágott- és műfenyőn kívül van egy harmadik alternatíva is a földlabdás fenyő. Emellett akkor érdemes dönteni, ha az ünnepek eltelte után van lehetőség az élő növény azonnali kiültetésére. A kertészetek szerint, még ekkor is csak 45-50% az esélye annak, hogy nem pusztul el. Magyarországon is lehet már élő földlabdás fenyőfát kölcsönözni, melyet a kereskedőkhöz vissza lehet vinni, majd azt újraértékesítik.

Karácsonyfa újrahasznosítás

Az egykor pompájában tündöklő vágott fenyőt karácsony után sokféleképpen fel lehet használni vagy újrahasznosítani viszont nem érdemes az ünnepek után otthoni fatüzeléses kazánt befűteni vele, mert a magas gyantatartalma miatt károsítja a tüzelőberendezést, illetve a kéményt, viszont ugyanezen tulajdonsága miatt jó a fűtőértéke, ezért jobb, ha szakértőkre bízzuk az eltüzelését.

A fővárosban és több településen fűtőanyagként használják.

Budapesten az FKF szállítja el minden év január 6. napjától. Az FKF honlapján olvasható, hogy évente 500-600 ezer fenyőfát szállítanak el, ezzel több tízezer budapesti háztartás számára biztosítanak fűtést és villamos áramot. A fenyőfát nem csak fűtőanyagként lehet újrahasznosítani. Több helyen ledarálják, komposztálják és hulladéklerakóba szállítják.

Bár a műfenyő évekig is használható, a gyártása és a szállítása során fellépő környezetterhelés csak nehezen kompenzálódik. Jelentős műanyaghulladék, és még a mai napig is sok helyen helytelenül nem szelektívhulladékként kezelik, hanem illegális hulladéklerakókhoz helyezik ki vagy elégetik, ekkor a PVC-ből az égés során rákkeltő, ipari dioxinok és furánok szabadulnak fel. A PVC stabilizálásra gyakran ólmot használnak, amely a fenyő öregedésével veszélyes porként a levegőjébe kerülhet.

Milyen fenyőt vegyek karácsonyra?

A kérdés megválaszolására egy egyértelmű és nagyon fontos különbséget érdemes kiemelni a vágott fenyő és a műfenyő között. Míg a műfenyők közel 90%-a Kínából származik, addig a Magyarországon árult élő és vágott fenyők nagy részét idehaza nevelik és ezzel közvetlenül és közvetve több ezer munkahelyet biztosítanak.

Borítókép: MTI