2026.05.22-én reggel tragikus robbanás történt a MOL-Petrolkémia tiszaújvárosi üzemében. Jelen információk szerint legalább egy halott és számos sérült van. A tűzoltás még zajlik, az üzemet lezárták és a szakértők a telepre tartanak. A kockázatok megértéséhez érdemes végigkövetnünk, mi is a tiszaújvárosi üzem tevékenysége, milyen típusú anyagokkal dolgozik és mi idézhette elő a balesetet.

A Tiszaújvárosban található üzem hosszú múltra tekint vissza, egészen 1953-ig, amikor megkezdte működését, először még a műtrágyagyártás alapanyagait termelve. A hosszú évtizedek alatt többször változott a cég profilja. A 2000-es évektől azonban olefin gyárként üzemel elsősorban. Az olefinek a modern műanyaggyártás alapanyagai. Ezekből készülnek többek között a műanyag palackok, csomagolóanyagok, autóipari alkatrészek, szigetelőhabok és számos hétköznapi termék. A tiszaújvárosi olefinüzemben kőolajszármazékokat bontanak szét rendkívül magas hőmérsékleten, hogy ilyen alapanyagokat állítsanak elő. Ez a hőre történő szétbontás a pirolízis és ennek eredménye egy rendkívül gyúlékony és robbanékony gázelegy. A pirolízis gáz, amelynek vezetéke az első hírek szerint felrobbant, általánosan tartalmaz főleg metánt, etánt, etilént, propánt és propilént. Ennek szétválasztása úgynevezett kolonnákon történik, majd az adott tisztított olefinből (etilén, propilén) jönnek létre a műanyagok polietilén, polipropilén.

Mi okozhatta a robbanást? A hírek szerint az üzemben újraindítási munkálatok mentek végbe és ez az egyik legkritikusabb és veszélyesebb lépés. Egy működő rendszert ugyanis csak fenn kell tartani, de az újraindításnál számos kritikus plusz pont van. Változik a nyomás és a hőmérséklet gyorsan, a szelepek állapota változik és az optimálistól eltérő konfiguráció áll fenn ideiglenesen. A robbanás tényleges okairól később fogunk többet tudni, de a következők lehetnek.

  1. A rendszer az újraindítás előtt nem volt inert, nem lett megfelelően mentesítve a levegőtől. Már a legkisebb mennyiségű oxigén is robbanó képes elegy kialakulását okozhatja egy ilyen rendszerben.
  2. Az arányok a gáz-elegyben nem megfelelően lettek beállítva az indításkor. A nem megfelelő elegyet a rendszer nem tudja kezelni, ez egy felhalmozódást okoz, ami robbanást okozhat.
  3. Nem megfelelő nyomásviszonyok, itt, ha adott szelepek nem működnek megfelelően, a nyomás könnyen túl nagy lehet, a sűrűsödő gáztömeg, pedig könnyen berobban.
  4. Anyaghiba, azaz a cső elvékonyodása vagy a használat során a kokszosodás, azaz az égéstermékek kiülepedése, mind ismert és gyakori veszélyforrás.
  5. Opció lehet még a túl gyors felfűtés, azonban, ennek rendkívül kicsi a valószínűsége az előírások és a szaktudás miatt, ami a MOL-nál jelen van.

Szakmai szempontból az egyik lehetséges és a világban történelmileg többször előforduló forgatókönyv, hogy a rendszer egy pontján levegő maradt, az adott technológiai egységen pedig a nagymennyiségű gáz, oxigénnel találkozva, nyomás és növekvő hőmérséklet mellett berobbant, ezzel lökéshullámot indítva, megrongálva a csővezetéket és a robbanáson túl, a sérült vezetékből távozó gáz ég.

A robbanás a hírek alapján jelentős lökéshullámot indított, így kifejezetten nagy erejű volt. Ez sajnos arra utalhat, hogy az üzem rendszerei jelentős károkat szenvedhettek, melynek helyreállítása hosszú időbe fog telni. Súlyos mérgezéstől és mérgező anyagoktól azonban nem kell tartanunk valószínűleg. A pirolízis csőben található gázok robbanékonyak, gyúlékonyak, de se ők maguk, se égéstermékük nem mérgezőek általánosan. Jó hír, hogy a jelenlegi mérések alapján egyelőre nem utal semmi jelentős toxikus kibocsátásra. Az üzem, a műanyag gyártásért és annak alapanyagaiért felelős, így a hazai üzemanyag ellátást nem fogja befolyásolni. A legfontosabb jelen pillanatban az emberélet, a több sérült ellátása és a további veszély elhárítása.